Előfizetés

Csütörtöktől magyar "rém"film a mozikban

Publikálás dátuma
2016.11.07. 16:01
Forrás: A martfűi rém/Facebook
A martfűi rém történetéhez nem lehetett "kisasszony-zsebkendővel" hozzányúlni - hangsúlyozta hétfőn Budapesten Sopsits Árpád filmrendező, akinek a sorozatgyilkosságból forgatott zsigeri thrillerét november 10-től vetítik a magyar mozik.

Sopsits Árpád a sajtóvetítést követően elmondta: noha gyilkosságok, valamint a hosszú ideig sikertelen nyomozás részleteinek ábrázolásakor az eredeti jegyzőkönyvekre és peranyagra támaszkodtak, mégis elsősorban fikciót készítettek.

Nem azt tartom fontosnak, hogy mennyi a valóság és a fikció a filmben, hanem az, hogy a néző el tudja-e fogadni a vásznon látottakat működő valóságként - fűzte hozzá. Elmondása szerint az 1970-es években találkozott először a történettel, amikor a rádióban mint Magyarországon egyedi bűncselekmény-sorozatról beszélt a per védőügyvédje. Mint fogalmazott, elsősorban az elhallgatások keltették fel a figyelmét, azok a részletek, amelyeket a műsor érezhetően igyekezett kerülni. Akkor persze nem lehetett filmben feldolgozni a magyar igazságszolgáltatás végzetes hibáját is magába foglaló történetet, ma már viszont hozzáférhető az ügy dokumentációja.

A Magyar Nemzeti Filmalap összesen több mint 530 millió forintos támogatásával készült A martfűi rém valós eseményeken alapul. 1957-ben brutálisan megöltek egy nőt a Szolnok-közeli településen. A gyilkosságért elítéltek egy férfit, pár évvel később azonban újra megrázó halálesetek történtek. Egy frissen végzett ügyész rájön, hogy a börtönben ártatlan ember bűnhődik, ám az 1956-os forradalom utáni politikai tébolyban nehéz megtalálni az összefüggéseket és újra felvenni a nyomozás fonalát.

A fővárosi Puskin Moziban rendezett sajtóbemutatót megelőzően néhány nappal a gyilkosságok helyszínén, Martfűn is levetítették a filmet. Sopsits Árpád elmondta, nagy visszaigazolásként élte meg, hogy a helyiek - akik között többen saját emlékeket őriznek a bűnügyről - elfogadták a vízióját a történtekről. Hozzátette azt is: az első gyilkosságért ártatlanul elítélt Kirják János leszármazottai megköszönték a filmet, úgy érezték, valamilyen szinten rehabilitációt jelent az alkotás a férfi számára, akit a hatóságok sosem kárpótoltak a börtönben eltöltött évekért. Ehhez a történethez nem lehet "kisasszony-zsebkendővel" hozzányúlni, azt akartuk, hogy a néző érezze a gyilkosságok borzalmát - hangsúlyozta a rendező, aki három évet dolgozott az elsőként a 32. Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon október elején bemutatott filmen. Sopsits Árpád az általa ismert "legszelídebb színésznek" nevezte a sorozatgyilkost alakító Hajduk Károlyt, akit elmondása szerint ezért választottak a szerepre.

Hajduk Károly, aki első alkalommal a hétfői vetítésen látta a kész filmet, úgy fogalmazott, hogy a legbrutálisabb jeleneteket látva is elsősorban "praktikus emlékek" idéződtek fel benne a forgatásról. Mint például, hogy mennyiszer kellett felvenni egy jelenetet, mire a kés úgy csillant, ahogy azt elképzelte a rendező és az operatőr. Ugyanakkor a film egyik legmegrázóbb jelenete, amelyben egy 13-14 éves lány meggyilkolását játszották el, igazi "kínszenvedés" volt - fűzte hozzá.

Sopsits Árpád kitért arra is, hogy nagyon büszkék a film éjszakai jeleneteire, amelyeken nagyon sokat dolgoztak Szabó Gábor operatőrrel. Mivel úgy látták, hogy a közeli képek alkalmatlanok az atmoszféra megteremtésére, nagytotálokkal dolgoztak, ez azonban nagyon felszerelés- és időigényes módszer. A martfűi forgatás 49 napjából 35 ezekre az éjszakai jelenetekre ment el. Szabó Gábor úgy fogalmazott: mivel nem digitális technológiával, hanem hagyományos, a digitálisnál jóval kevésbé fényérzékeny filmre forgattak, szükség volt többek között elővilágosító stábra is, de így sokkal jobban kézben tudták tartani a film noir stílusú vizuális világot.

A martfűi rém producere Ferenczy Gábor és Tőzsér Attila, a vágó Kovács Zoltán volt. A filmben Hajduk Károly mellett többek között Jászberényi Gábor, Bárnai Péter, Trill Zsolt, Balsai Mónika, Anger Zsolt és Szamosi Zsófia láthatóak. A forgalmazó a Big Bang Media.

Kocsis Zoltán halála - Pécs saját halottjának tekinti

Pécs városa saját halottjának tekinti a vasárnap, életének 65. évében elhunyt Kocsis Zoltán kétszeres Kossuth-díjas, Corvin-lánccal is kitüntetett világhírű zongoraművészt - közölte a baranyai megyeszékhely önkormányzata.

Páva Zsolt polgármester közleményében úgy fogalmazott: megrendülve értesült arról, hogy "a világ egyik legnagyobb zeneművésze eltávozott az élők sorából". A művészt alig néhány hónapja tüntették ki a város kulturális nagydíjával - idézte fel Páva Zsolt, aki hozzátette: Kocsis Zoltán az elmúlt évtizedekben, különösen a Kodály Központ megnyitása előtt és azt követően elévülhetetlen érdemeket szerzett a magas szintű zenei kultúra, a klasszikus hangverseny- és komolyzene pécsi reprezentálása és népszerűsítése terén.

A polgármester emlékeztetett arra, hogy a megyeszékhely közönsége évtizedek óta rendszeresen láthatta, hallhatta karmesteri, zeneszerzői, zongoraművészi előadásait a Pannon Filharmonikusok (PFZ) és más neves zenekarok koncertjein. Mint kiemelte, Kocsis Zoltán haláláig a pécsi zeneművészet fejlesztésén is munkálkodott.  A Pannon Filharmonikusok mellett álló dirigens és művészeti tanácsadó a társulat első állandó vendégkarmestereként 2003 óta segítette a zenekar munkáját. Odaadó munkájának köszönhető többek között a PFZ megújulásának sikere is. Kocsis Zoltán maga volt a zene, halálával mindenkit veszteség ért - zárul a közlemény.

Kocsis Zoltán halálával a világ zenei életét "óriási veszteség érte"

A világ zenei életét, Magyarországot és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálatot (NGYSZ) is óriási veszteség érte - méltatta Edvi Péter, az NGYSZ elnöke hétfőn a vasárnap elhunyt Kocsis Zoltánt.

Kocsis Zoltán Bartók Béla és Kodály Zoltán után a legnagyobb muzsikus volt, aki Magyarország zenei életét mértékadóan befolyásolta. Tehetsége és tudása óriási volt, nagy hiány marad utána - hangsúlyozta Edvi Péter. Emlékeztetett: Kocsis Zoltán 1990-től kezdve élete végéig születésnapi koncertjeit az NGYSZ-nek ajánlotta fel, 26 éven át nekik játszott minden május 30-án. "Az NGYSZ tagja, támogatója, segítője volt". Ezeket a koncerteket ő szervezte, partnerei szívesen mentek hívó szavára, nagy örömmel muzsikáltak együtt. A legutolsó koncerten is felemelő érzés volt a közelükben lenni és hallgatni a művészetüket - idézte fel Edvi Péter.

Mint mondta, Kocsis Zoltán nehéz ember volt és jó barát. Aki kicsit is közel került hozzá, látta, hogy milyen segítőkész, mindenre odafigyelő ember. Szoros kapcsolatuk volt, nem tudta úgy felhívni, hogy ne reagálna rögtön. Ha valamit nem tudott a zenéről, mindig őt kérdezte meg, s Kocsis Zoltán szívesen válaszolt, örömmel osztotta meg a tudását. Jó volt látni és hallani, hogy szívesen tanít, akár egy barátot is kicsi vagy nagy dologra. "Csodálatosan érzékeny ember volt, elsősorban a zenére, de minden másra is" - emelte ki.

Kitért arra is, hogy közösen alapították a Művészi Társaságot, amelynek művészeti vezetője Kocsis Zoltán volt. Emlékezetes összművészeti előadásokat hoztak létre, benne festészettel, zenével, balettel, prózával. Kiemelte: Kocsis Zoltán tudását és muzikalitását mindenhol csodálták, fantasztikus dolgokat művelt, amivel gyakran meglepte a világot. Archívumokból kikereste azokat a régi feljegyzéseket, kottákat, amikkel más már nem foglalkozott, majd elemezte és ezek alapján néha teljesen másként játszott el egy darabot.

Az NGYSZ elnöke felidézte, hogy Kocsis Zoltán életében voltak nehezebb periódusok is: 2000-ben a zenekar és közte megromlott a viszony, egyesek megpróbálták őt elgáncsolni. Ekkor nevezték ki Edvi Pétert a Nemzeti Filharmonikus Zenekar (NFZ) miniszteri biztosává. Kocsis Zoltán próbajátékot rendelt el egy nemzetközi zsűri előtt, ahol végül megnyugtatón rendeződött az NFZ sorsa. Az igazán jó muzsikusok mindig tudták, hogy ő az, aki a zenekart a siker felé tudja kormányozni. Az utóbbi tíz évre visszatekintve, a zenekar tagjai szerették és csodálták őt, mert látták, hogy olyan a tudása, mint Magyarországon senkié. Tudták, hogy ha egy ilyen zseniális művész vezeti őket, akkor a muzsikájuk sokkal jobb, szebb és sikeresebb - fogalmazott Edvi Péter.