Keményen bírálta az ellenzék Lázár javaslatát

Az Országgyűlés keddi ülésén a közbeszerzésekről szóló törvényről és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról is tárgyaltak. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy az elmúlt egy év tapasztalatai és a társadalmi egyeztetések eredményeképpen egyszerűsíteni és gyorsítani kell a közbeszerzési eljárásokat, valamint szigorítani kell a közpénz elköltésének feltételeit. Az ellenzék bírálta a kancelláriaminiszter javaslatát, Hadházy Ákos szerint például lopástechnikai törvénynek is lehetne nevezni azt, az MSZP-s képviselő pedig arról beszélt, hogy kiszámíthatatlanná válhatnak a közbeszerzések.

Lázár János expozéjában emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2015-ben az Európai Unió tagjai közül elsőként ültette át a közbeszerzési irányelvet, amely 2017-től minden EU-s országra nézve kötelező. Közölte: a mostani törvénymódosítás célja a 2016 tavaszán indult közbeszerzési kerekasztal tanulságainak összegzése, amelynek során a kormány a közbeszerzésekben érintett társadalmi szervezetekkel párbeszédet folytatott, hogy levonja a tanulságot az elmúlt egy év jogalkalmazásából. A miniszter a fontos változtatások között említette, hogy a jövőben egymillió forint felett valamilyen ajánlatkérés, verseny kötelező lesz. Hozzátette: egymillió forint felett új közbeszerzési értékhatárokat vezetnek be, a jövőben - osztrák minta alapján - a meghirdetés nélküli közbeszerzési eljárásokban 300 millió forint lesz az értékhatár és öt ajánlatot kell bekérni.

LMP: a kormányt a nyilvánosság zavarja

Hadházy Ákos (LMP) szerint lopástechnikai törvénynek vagy a cinizmus emlékművének lehetne nevezni a tárgyalt törvényjavaslatot. Hozzátette: amíg a jelenlegi kormány van hatalmon, hozhatnak bármilyen törvényt, megmaradnak a korrupciós jelenségek. Szerinte a kormányt egyetlen dolog zavarja, a nyilvánosság. Az ellenzéki politikus ismertette a közbeszerzési eljárások típusait. Elmondta, a nyílt közbeszerzéseknél is ma már mindenki tudja, hogy egy ember fog nyerni, a meghívásos beszerzéseket pedig még egyszerűbben lehet befolyásolni. Elmondta, a javaslat lényege az, hogy ezek után még kevesebb közbeszerzés kerüljön nyilvánosságra. Ezt az értékhatárok emelésével indokolta. Hozzátette: szigorítást nem nagyon látnak benne, de azt igen, hogy több szubjektív elemet tennének bele az elbírálásba.

MSZP: kiszámíthatatlanná válnak a közbeszerzések

Az általános vitában Tóth Csaba (MSZP) közölte, jelen formájába frakciója nem tudja támogatni a törvénymódosítást. Véleménye szerint nem fognak maradéktalanul megvalósulni a kitűzött célok, nem fogja segíteni a verseny fokozását, azt, hogy bővüljön a nyertesek köre és hogy hatékonyabbá váljanak a közbeszerzések. Rámutatott, egy éve lépett hatályba a közbeszerzési törvény, még nem alakulhatott ki a joggyakorlat, így a törvénymódosítás eredményeként kiszámíthatatlanná válnak a közbeszerzések. Idézte a Transparency International véleményét, miszerint a törvényjavaslat nagy mértékben megkönnyítheti, hogy a közpénzek átláthatatlanul kerüljenek haveri zsebekbe.

A kormány által adható közbeszerzés alóli felmentésről szólva közölte, nem derül ki, milyen esetekben adhatnak ilyen felmentést, és ez könnyen azt eredményezheti, hogy a cégek nem a közpénzek legolcsóbb felhasználásának módját, hanem inkább a kormány kegyeit keresik majd.

Jobbik: nőhet a korrupciós kockázat

Apáti István (Jobbik) szerint a közbeszerzések a magyar gazdaság fejlődését kellene segíteniük. A Gyűrűk urából vett hasonlattal leírva azt mondta: a közbeszerzés egy varázspálca, varázsbot lehetne a mindenkori kormány kezében, de nem mindegy, hogy azt Szürke Gandalf vagy Szarumán tartja a kezében. Problémásnak látta a hirdetmény nélküli vagy egy ajánlattévős közbeszerzések 36 százalékos arányát. Az uniós átlag az egyszámjegyes mértékhez közelít - jegyezte meg. Ugyancsak problémás szerinte az átláthatatlanság, amely 2010 óta jelentősen nőtt. Az ellenzéki politikus azt mondta, nő korrupciós kockázat az értékhatárok emelésével.