Előfizetés

Albán csatlakozási álmok

Az Európai Bizottság a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolta Albániával, legalábbis bizonyos feltételek teljesülése esetén.

Ezek közé tartozik az igazságügyi reform végrehajtása, különös tekintettel a bírák és ügyészek átvilágítására. Az Európai Unió elismeréssel illette Tirana eddigi erőfeszítéseit. Ugyanakkor mind a 28 uniós tagállam egyetértésére szükség van a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez.

Hasonló álláspontot fogalmazott meg Brüsszel a Macedóniával való csatlakozási tárgyalások ügyében is. Szerbiát és Koszovót, ha visszafogottan is, de dicsérték az Európai Bizottság tegnap nyilvánosságra hozott, s Johannes Hahn bővítési biztos által bemutatott országjelentésében.

Brüsszel döntését sürgeti a török elnök

Amint az előre tudható volt, az Európai Bizottság (EB) tegnap közzétett jelentése nem festett pozitív képet Törökországról, de az uniós csatlakozási tárgyalások felfüggesztését sem vetette fel. Brüsszel az évtizedek óta zajló lévő, de akadozó uniós csatlakozási folyamat kapcsán értékeli évről-évre a török helyzetet.

Az EB jelentésében kiemelte, hogy súlyos aggodalmakra ad okot a július 15-i sikertelen puccskísérlet utáni megtorlás. Az utóbbi időben a jogállamiság, valamint az alapvető jogok tekintetében is romlott a helyzet Törökországban, és ez jelentősen megnehezíti azt, hogy Ankara eleget tegyen az uniós csatlakozás feltételeinek – fogalmaz a jelentés.

Johannes Hahn, az Európai Bizottság bővítési tárgyalásokért felelős biztosa sajtótájékoztatón elmondta, a puccskísérlet támadás volt a demokrácia ellen és a helyzet súlyosságára való tekintettel jogos volt a kormányzat gyors reagálása. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az utóbbi hónapokban elfogadott intézkedések mértéke és kollektív jellege nagyon súlyos aggodalmakra ad okot. Hahn közölte, tagjelölt országként Törökországnak a legszigorúbb normáknak kell megfelelnie a jogállamiság és az alapvető jogok területén. Az unió biztos sajtótájékoztatóján nem esett szó a török vízummentesség kérdéséről, amelynek halogatása ugyancsak fájó kérdés Ankara számára.

A török-uniós kapcsolatokba újabb feszültséget vitt a HDP társelnökeinek és 9 képviselőjének múlt heti letartóztatása. Jean-Calude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egy nappal a jelentés közzététele előtt a Bourges-i Egyetemen arról beszélt, hogy ha visszautasítják a török állampolgárok vízummentességére vonatkozó igényt, akkor a felelőst nem Európában kell keresni, az a török elnök lesz. "Erdogan úr el kell, hogy magyarázza a törököknek, miért nem utazhatnak szabadon Európában, mint más európai polgár. Ő az, aki nem tesz eleget az uniós vízummentesség követelményeinek" – fogalmazott Juncker.

Recep Tayyip Erdogan török államfő gyorsan reagált. Egy élőben közvetített televíziós beszédében Isztambulban úgy fogalmazott, hogy az Európai Uniónak meg kell hoznia mielőbb a döntést Törökország uniós csatlakozása kapcsán és újból kifejezte elégedetlenségét a folyamat elhúzódása miatt.

Az Európai Unió 2005 októberében nyitotta meg az első hat tárgyalási fejezetet Törökországgal. 2016 júniusáig összesen 16 fejezetet nyitottak meg, de csupán egyetlen egyet, a tudományról szólót zárták le.

Brüsszel döntését sürgeti a török elnök

Amint az előre tudható volt, az Európai Bizottság (EB) tegnap közzétett jelentése nem festett pozitív képet Törökországról, de az uniós csatlakozási tárgyalások felfüggesztését sem vetette fel. Brüsszel az évtizedek óta zajló lévő, de akadozó uniós csatlakozási folyamat kapcsán értékeli évről-évre a török helyzetet.

Az EB jelentésében kiemelte, hogy súlyos aggodalmakra ad okot a július 15-i sikertelen puccskísérlet utáni megtorlás. Az utóbbi időben a jogállamiság, valamint az alapvető jogok tekintetében is romlott a helyzet Törökországban, és ez jelentősen megnehezíti azt, hogy Ankara eleget tegyen az uniós csatlakozás feltételeinek – fogalmaz a jelentés.

Johannes Hahn, az Európai Bizottság bővítési tárgyalásokért felelős biztosa sajtótájékoztatón elmondta, a puccskísérlet támadás volt a demokrácia ellen és a helyzet súlyosságára való tekintettel jogos volt a kormányzat gyors reagálása. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az utóbbi hónapokban elfogadott intézkedések mértéke és kollektív jellege nagyon súlyos aggodalmakra ad okot. Hahn közölte, tagjelölt országként Törökországnak a legszigorúbb normáknak kell megfelelnie a jogállamiság és az alapvető jogok területén. Az unió biztos sajtótájékoztatóján nem esett szó a török vízummentesség kérdéséről, amelynek halogatása ugyancsak fájó kérdés Ankara számára.

A török-uniós kapcsolatokba újabb feszültséget vitt a HDP társelnökeinek és 9 képviselőjének múlt heti letartóztatása. Jean-Calude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egy nappal a jelentés közzététele előtt a Bourges-i Egyetemen arról beszélt, hogy ha visszautasítják a török állampolgárok vízummentességére vonatkozó igényt, akkor a felelőst nem Európában kell keresni, az a török elnök lesz. "Erdogan úr el kell, hogy magyarázza a törököknek, miért nem utazhatnak szabadon Európában, mint más európai polgár. Ő az, aki nem tesz eleget az uniós vízummentesség követelményeinek" – fogalmazott Juncker.

Recep Tayyip Erdogan török államfő gyorsan reagált. Egy élőben közvetített televíziós beszédében Isztambulban úgy fogalmazott, hogy az Európai Uniónak meg kell hoznia mielőbb a döntést Törökország uniós csatlakozása kapcsán és újból kifejezte elégedetlenségét a folyamat elhúzódása miatt.

Az Európai Unió 2005 októberében nyitotta meg az első hat tárgyalási fejezetet Törökországgal. 2016 júniusáig összesen 16 fejezetet nyitottak meg, de csupán egyetlen egyet, a tudományról szólót zárták le.