G.M.;

kampány;tüntetés;Marosvásárhely;II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium;

2016-11-10 06:36:00

Kampány és tüntetés

Kampányban általában elszaporodnak a magyarellenes megnyilvánulások a román politikai életben, ám az, ami az utóbbi időben történik Romániában az etnikumközi kapcsolatok terén, több mint egy szokványos kampányjelenség. A magyar-román viszony az utóbbi időben látványosan romlik. Szombaton tüntetésre készülnek Marosvásárhelyen, ami az 1990-es „fekete március” miatt igencsak rossz emlékeket ébreszt.

Tegnap este Csíkszeredában villámcsődülettel tiltakoztak és fejezték ki szolidaritásukat a marosvásárhelyi katolikus iskola igazgatójával és az intézmény tanulóival, gyertyagyújtással és közös imával fohászkodtak mindazok, akik „ellenzik a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium igazgatójának, Tamási Zsolt Józsefnek a meghurcolását”. Szombaton Marosvásárhelyen tüntetnek a magyar iskola miatt, a megmozdulást az RMDSZ is támogatja.

A demonstrációk amiatt zajlanak, hogy a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) hivatali visszaéléssel gyanúsítja és hatvan napos hatósági felügyelet alá helyezte Tamási Zsolt-Józsefet, a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium igazgatóját és őrizetbe vette „hatáskör túllépés miatt” Maros megye főtanfelügyelőjét, Stefan Somesant. A korrupcióellenes ügyészség szerint a két gyanúsított annak ellenére járult hozzá a Római Katolikus Gimnázium működéséhez, hogy tudták: valójában a tanintézet nem rendelkezik a működéshez szükséges engedélyekkel.

A marosvásárhelyi katolikus intézmény létrejöttének jogszerűségét vitatják, amely az egyház tulajdonában lévő épületben, a benne évtizedek óta működő állami gimnázium mellett jött létre. A román főtanfelügyelőt épp azzal vádolják, hogy hatáskörét túllépve bocsátotta ki a magyar iskola működési engedélyét. Az ügyészség szerint annak az intézményben tanuló 328 diák tanulmányai törvényesen nem ismerhetők el.

Nem ez az első egyházi oktatási intézmény, amelyet a DNA révén próbálnak megtorpedózni. Az egyházi restitúció, amelyről törvény rendelkezik Romániában komoly szálka bizonyos román politikai körök szemében. Markó Attila szenátort is a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium kapcsán ítélték felfüggesztett börtönbüntetésre. Markó kisebbségügyi államtitkár volt, a restitúciós bizottság tagja, a bizottság pedig a hatályos törvények alapján jogszerűen járt el. Az erdélyi román közvéleményben azonban mindig rossz visszhangja volt a közösségi restitúciónak, köznépi megfogalmazásban ez úgy hangzik, hogy a törvényhozók a magyar bárók-grófok és egyházak kezére juttatta az erdélyi városok központjait.

Az RMDSZ a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium létrehozásával kapcsolatos bűnügyi eljárást "korrupcióellenes harcként beállított boszorkányüldözésnek" nevezte és jelezte, hogy "elképesztő hasonlóság" mutatkozik a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium és a marosvásárhelyi eset között.

Az etnikumközi feszültség az utóbbi években fokozódott Romániában. Ehhez több tényező hozzájárult: az RMDSZ kilépése a kormányból, a székelyzászló vita, a magyar önkormányzati vezetők elleni DNA-fellépések és minden bizonnyal a magyar-román államközi viszonyban beköszönt fagyosság is. Ugyanakkor hozzájárul az is, hogy Románia centenáriumra készül, ugyanis Erdély 1918-ban lett Románia része. A nyilatkozatháború máris dúl. Kelemen Hunor RMDSZ elnök a kampánynyitón arról beszélt, hogy az erdélyi magyarság vesztességként éli meg ezt. Liviu Dragnea, szociáldemokrata pártelnök erre a következőképpen reagált:

"Remélem, hallani fogom Kelemen Hunortól azt, hogy az 1918-as Nagy Egyesülés győzelem volt a romániai magyarok számára is" Dragnea megnyilvánulása azt jelzi, az elkövetkező időszakban ez a kérdés az együttélés rovására mehet.