Lesújtva Berlin, Moszkva ünnepel

Publikálás dátuma
2016.11.09. 19:25
Fotó: Justin Sullivan/Getty Images
Moszkva és az európai populisták ünnepelték Donald Trump győzelmét, más európai szereplők viszont nagyon visszafogottan, aggódva reagáltak az amerikai elnökválasztás eredményére. A muzulmán világ egyik jelölt győzelmének sem örült volna.

Az európai populisták örömünnepét hozta az amerikai elnökválasztás. A jobboldali radikális vezetők – Marine Le Pen a hivatalos végeredményt meg sem várva – még a reggeli órákban gratuláltak a megválasztott amerikai elnöknek. Az uniós miniszterelnökök közül Orbán Viktor magyar kormányfő is elsők között fejezte ki elismerését Donald Trumpnak, ami azért sokat elmond arról, melyik oldalon áll a magyar külpolitika. A magyar kormányfő a voksolás előtt ugyan még nem árulta el, melyik jelöltre is szavazna, de az eredményt követően elég egyértelműen kifejezésre juttatta, kinek a pártján áll.

"What a great news. Democracy is still alive" - üzente Facebook-oldalán angolul a miniszterelnök Trump győzelme után, ami annyit tesz: "Micsoda nagyszerű hír, a demokrácia még mindig él." Orbán egyébként még tusványosi beszédében Trump mellett foglalt állást, amikor azt mondta: "sosem gondoltam volna, hogy valaha is felmerül a fejemben az a gondolat, hogy a kinyílt lehetőségek közül mégiscsak ő volna a jobb Európa és Magyarország számára."

Az osztrák és francia szélsőjobb reménykedik

Az európai populisták egytől egyig gratuláltak Trumpnak. Különösen Ausztriában követték nagy figyelemmel az amerikai eseményeket, hiszen az országban december 4-én rendezik az elnökválasztás megismételt, második fordulóját, s a jobboldali radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) abban reménykedik, érvényesül a „győzteshez húzás” tendenciája, s Norbert Hofer esélyei ezáltal megnőnek a környezetvédők által támogatott Alexander Van der Bellennel szemben. Ezért cseppet sem meglepő, hogy Heinz-Christian Strache, az FPÖ elnöke szintén elsők között gratulált. A Facebookon azt közölte, az osztrák média is lejáratta magát a kampányban, mondván szerinte Hillary Clintont támogatta.

Marine Le Pen, a szélsőjobboldali francia Nemzeti Front (FN) elnöke még csak meg sem várta az amerikai elnökválasztás eredményét, s idő előtt gratulált Donald Trump győzelméhez. Ő a kampányban is a republikánus jelöltet támogatta. „Gratulálok Donald Trumpnak és a szabad amerikai népnek” – írta a Twitteren. Le Pen hasonló effektusban bízik, mint az FPÖ, azt reméli, a populista hullám az ő jövő évi elnökválasztási esélyeire is pozitív hatást gyakorolhat.

Nem hiányozhat a gratulálók listájáról Geert Wilders, a holland Szabadságpárt (PVV) elnöke, aki „történelmi győzelmet”, „forradalmat” ünnepelt. Hollandiában az év első felében rendeznek parlamenti választást, így szintén meg akarná lovagolni Trump diadalát.

Brüsszel próbál jó arcot vágni

Nem vitás, a republikánus jelölt győzelme komoly fejtörést, akár szakítópróbát jelent az Európai Unió számára. Bár az amerikai elnök győzelmi beszédében sokkal békülékenyebb hangot ütött meg, mint a kampányban, akkor is azt hangoztatta, Amerika a legfontosabb. Az EU vezetői amolyan tűzoltást kísérelnek meg, idő előtt megpróbálják ráébreszteni a megválasztott elnököt arra: nem hanyagolhatja az EU-amerikai viszonyt. Ezért Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke levélben kérték Trumpot arra, amint teheti, látogasson el egy EU-csúcsra.

Az Unió megpróbál jó arcot vágni, ez azonban nem nagyon sikerül. Erre a forgatókönyvre senki sem számított. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, német szociáldemokrata politikus, akinek esélye van arra, hogy az SPD kancellárjelöltje legyen a 2017 szeptemberében esedékes parlamenti választáson, azt közölte, problematikusabbá válik a transzatlanti viszony. Párhuzamot vont Trump és Reagan megválasztása között, mint mondta, az 1979-es választás során is félelem uralta a világot. Ugyanakkor elég erősnek nevezte az amerikai rendszert ahhoz, hogy integrálja Trumpot.

Mi lesz a szabadkereskedelmi egyezménnyel?

Kérdéses, hogy alakul az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodás. Trump a kampányban azt közölte, azonnal felfüggeszti a tárgyalásokat, s a kérdésről egyenként, a tagállamokkal állapodna meg. Hogy ezt csak a kampány hevében mondta-e, vagy sem, majd csak a későbbiekben derül ki. Ám külpolitikai erényeit – már ha egyáltalán létezik ilyen - a választási hadjáratban nemigen csillogtatta, ez aggasztja az uniós vezetőket is.

Nem véd többé ingyen a NATO?

Nagy kérdés, hogyan alakul Washington és a NATO kapcsolata. Hatalmas megütközést keltett az észak-atlanti szövetség tagállamaiban az a júliusban elhangzott megjegyzése, amely szerint orosz agresszió esetén csak azon NATO-tagállamoknak nyújtana segítséget, amelyek teljesítették szövetségi kötelezettségeiket. Azt is közölte egy ízben, elnökként arra szorítaná a szövetségeseket, hogy vegyék ki részüket a védelmi kiadásokból, amelyeknek a nagy részét az Egyesült Államok viseli évtizedek óta. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár mindenesetre szerdai üzenetében hamar igyekezett kifejezésre juttatni, mennyire fontos a NATO számára Washington. Megjegyezte, az Egyesült Államok továbbra is a lehető legfontosabb partnere marad a NATO-nak.

Összeborul a Kreml és a Fehér Ház?

Az egyik sarkalatos kérdés, miként alakul majd az Egyesült Államok és Oroszország viszonya. Ezzel kapcsolatban Trump több megnyilvánulása keltett riadalmat az EU-ban. Szeptemberben például azt közölte, az orosz elnök jó vezető, jobb, mint Obama. Trump már tavaly decemberben is megtiszteltetésnek nevezte, hogy Putyin tehetséges embernek nevezte.

Abban természetesen semmi kivetnivaló nincs, ha javul az amerikai-orosz viszony, a világ demokratikusan gondolkodó része azonban ezt a folyamatot nem úgy képzeli el, hogy két populista politikus talál egymásra, hiszen ebből nem sok jó sülhet ki. Sokakat az aggaszt, hogy Trump nem ismeri fel, milyen veszélyt jelent például az orosz hackerprogram. Mások attól tartanak, teljesen átengedi a terepet az oroszoknak Szíriában. Félnivaló tehát jócskán akad, mindenesetre Vlagyimir Putyin orosz elnök elsők között gratulált Trumpnak. Reményét fejezte ki, hogy konstruktív párbeszéd alakulhat ki a két ország között.

Rossz hír Berlinnek

Az eredmény nagyon rossz hír Berlin számára is. Jövő év szeptemberében az országban parlamenti választást rendeznek, s Trump győzelmét lelkesen ünnepelheti a populista Alternatíva (Afd), amely akár 15 százalékos eredményt is elérhet. Bár Merkel maga nem beszélt a választás előtt arról, melyik jelöltet támogatná, környezetében egyértelműen Clinton diadalára tettek. Az eredmény azt is jelzi, hogy a következő 10 hónapban a német kampány elsődlegesen a belpolitikáról szól majd.

Angela Merkel gratulált Donald Trumpnak győzelméhez. Sajtónyilatkozatában kiemelte: Németországnak az Európai Unión kívül az Egyesült Államokkal van a "legmélyebb kapcsolata". Merkel hangsúlyozta, hogy a két országot értékek kötik össze: "a demokrácia, a szabadság, és az ember jogainak és méltóságának tisztelete, függetlenül származástól, bőrszíntől, vallástól, nemtől, szexuális orientációtól vagy politikai meggyőződéstől" és ezen értékek alapján szoros együttműködést ajánlott az Egyesült Államok következő elnökének.

A német szociáldemokraták (SPD) vezetői már a kampány során élesen bírálták Donald Trumpot, Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter a gyűlölet prédikátorának nevezte a republikánusok győztes jelöltjét és győzelméhez sem gratulált. Sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy bár a német lakosság többsége másmilyen választási eredményt kívánt, az amerikai választók döntését el kell fogadni, és “természetesen el is fogadjuk”. Hangsúlyozta ugyan, hogy a berlini diplomácia keresni fogja a párbeszéd lehetőségét Donald Trumppal, de jelezte, az ő elnöksége révén “semmi sem lesz könnyebb, és sok minden nehezebb lesz”, és hozzá kell szokni ahhoz, hogy csökken az amerikai külpolitika kiszámíthatósága.

Fejre állhat a brit-amerikai viszony

Washington hagyományosan legfontosabb európai szövetségese London. Theresa May szerdán gratulált Trumpnak, kiemelve, továbbra is szoros kapcsolatokra törekszik, ugyanakkor a kampányban nem volt túl nagy a republikánus jelölt iránti lelkesedése, aminek hangot is adott. Ha Trump valóra váltja mindazt, ami a kampányban elhangzott, ezt a viszonyt is a feje tetejére állíthatja, s legfőbb brit bizalmasává az euroszkeptikus londoni párt, a UKIP léphet elő, melynek vezetője, Nigel Farage szintén elsők között gratulált a republikánus jelölt győzelméhez. Trump a Brexit mellett foglalt állást, s fantasztikus eredményről beszélt, miután a britek az Európai Unióból való kilépésre szavaztak. Véleménye teljesen szembenállt Barack Obamáéval, aki viszont a Brexit veszélyeire hívta fel a figyelmet.

Párizs nem leplezte csalódottságát

Több más európai politikai vezetővel szemben Francois Hollande francia elnök nem leplezte csalódottságát. Mint mondta, a politikai bizonytalanság korszaka kezdődik. Párizs a NATO-ban az Egyesült Államok igen fontos szövetségese.

Netanjahu reménykedik

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök nyilatkozatban gratulált Donald Trumpnak. Azt emelte ki, hogy a megválasztott amerikai elnök „igazi barátja Izraelnek”. "Együtt fogunk dolgozni a térség biztonságának, stabilitásának és békéjének megteremtése érdekében. Az Egyesült Államok és az Izrael közötti szoros kötelék a közös értékeken és érdekeken, a közös jövőn alapszik”, olvasható a közleményben. Netanjahu kifejezte meggyőződését arra vonatkozóan, hogy Donald Trumppal együttműködve sikerül megerősíteni az Egyesült Államok és Izrael egyedi stratégiai partnerségét.

Muszlim világ: a rossz vagy a rosszabb

A muszlim világ vezetői egyik amerikai jelöltért sem lelkendeztek, és nem is nyilatkoztak arról, kit szeretnének inkább a Fehér Házban látni. Kivételt e téren csupán Ali Khamenei iráni ajatollah képezett, aki még a kampányban elmondta, hogy Trump sikerét szeretné és az ő győzelmét jósolta. Khamenei azt sem titkolta, hogy a republikánus jelöltet azért tartja jobbnak Irán és a térség számár, mert ő egyértelműen jelezte azon óhaját, hogy szorosabb kapcsolatot alakítson ki Putyin elnökkel.

Hasszán Rohani elnök Trump megválasztása után annyit közölt, hogy az amerikai elnökválasztásnak nem lesz semmilyen hatása Irán belpolitikájára. Teherán felhívást intézett Trumphoz, amelyben arra szólította fel, hogy maradéktalanul tartsa tiszteletben a 2015-ben aláírt nukleáris egyezményben vállaltakat. Trump ugyanis a kampány során felvetette azt is, hogy győzelme esetén felmondja a megállapodást.

A szaúdi Arab News című újság végzett egy felmérést 18 arab országban, ahol 3 ezer embert kérdeztek meg. A megkérdezettek 44 százaléka Clintont preferálta, csupán 9 százalék támogatta volna Trumpot. Igaz, csupán 47 százalék mondta azt, hogy élne választójogával, ha amerikai szavazópolgár lenne és e két jelölt közül választhatna.

Az arab média mindvégig figyelemmel követte az amerikai kampányt. Az arabok zöme Clintont rossz, Trumpot még rosszabb választásnak látja, állítják az elemzők. A térségben azonban makacsul tartja magát a hit, hogy akár Trump, akár Clinton a Fehér Ház lakója, Washington közel-kelet politikája harmadik világháborúhoz vezethet. Trumptól leginkább nem kampányígéretei - miszerint nem engedik be a muzulmánokat az országba, vagy hogy a terrorellenes harc részeként regisztrálni fogják az Egyesült Államokban élő muszlimokat – miatt ódzkodnak, hanem azért, mert elkötelezett Izrael pártinak tartják.

Egyiptom államfője, Abdel Fattah el-Sziszinek mégis a világ vezetői közül elsőként gratulált személyesen az Egyesült Államok 45. államfőjének választási győzelméhez.

Magyar reakciók
Együttműködésre kész a kormány
A magyar kormány gratulál Donald Trump elnökválasztási győzelméhez, az ország készen áll az együttműködésre - közölte a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter MTI által ismertetett közleményében azt írta, az amerikai emberek döntöttek, a demokrácia megerősödve került ki a nem mindennapi választási kampányból. Kétségtelen, hogy mind a világgazdaságban, mind pedig a világpolitikában új korszak zajlik, amely történelmi kihívások elé állítja az egész világot. Ezen kihívások legyőzéséhez új és bátor megközelítésekre, új és innovatív politikákra van szükség - fogalmazott Szijjártó Péter.
Gyurcsány: nincs ok a pánikra
Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke szerint nincs ok a pánikra Donald Trump győzelme miatt. Az Egyesült Államok ma is a szabadság és a demokrácia hazája, és az egész világ érdeke, hogy az is maradjon. Magyarország pedig továbbra is egyik legfontosabb szövetségeseként tekint az Egyesült Államokra - mondta a volt kormányfő.
A DK elnök Facebookon gratulált Donald Trumpnak.
MSZP
Tiszteletben kell tartani az amerikai emberek döntését, hogy Donald Trumpot választották elnöküknek – reagált az MSZP elnöke az MTI-hez eljuttatott közleményében. Molnár Gyula azt írta: olyan országban és Európában hisz, ami elkötelezett az emberek egyenlősége, a fejlődés és az igazságosság mellett, s remélik, a “kampány sárdobálását hátrahagyva az Egyesült Államok új elnöke egy ilyen Európa szövetségese lesz”.
Gratulált a Jobbik
Gratulált Trumpnak a Jobbik nevében Vona Gábor pártelnök. Közleményében kiemelte: minden előzetes közvélemény-kutatást megcáfolva Donald Trump nyerte az amerikai elnökválasztást.



Simonyi: Amerika soha nem néz vissza

Simonyi András, Magyarország volt washingtoni nagykövete nem lepődött meg Donald Trump győzelmén, s nem is lát okot a kétségbeesésre. A republikánus adminisztráció hivatalba lépése szerinte esélyt adhat arra, hogy újraértékeljék a magyar-amerikai kapcsolatokat.

„Már legalább egy éve megjósoltam, hogy Trump lehet az elnök, s ezt nyilvánosan és magánemberként is elmondtam. Érzékelhetően nőtt a politikai elittel szembeni elégedetlenség. Trump ráérzett arra, hogy ki kell lépni a washingtoni burokból, s ez a magyar értelmiség számára is tanulságos felismerés lenne, akárcsak az európai politikusok számára” – vélekedett Simonyi. „Európa álomvilágban él, az európai vezetés gyenge, az Európai Uniót belső ügyek tartják fogságban” – tette hozzá.

Donald Trump az amerikai társadalom egyesítését ígérte, mennyire lehet ezt komolyan venni, mit lesz képes megvalósítani? – kérdeztük. „Az Egyesült Államok borzasztóan megosztott ország, hatalmas demográfiai változások zajlanak. Valószínűleg ez az egyik utolsó választás, ahol a visszaszoruló, lemaradó fehér többség ki tudta kényszeríteni az akaratát. A változást azonban nem lehet megállítani” – húzta alá. A nagykövet mindazonáltal bízik abban, hogy Amerika képes lesz túljutni a megosztottságon. „A választás utáni hajnalon Trump húzott egy vonalat, s ezt remélhetőleg komolyan is gondolja. Ez az ország soha nem néz vissza, mindig előre néz” – mondta Simonyi.

Az amerikai fékek és ellensúlyok rendszere erős, ezt követően is remélhetőleg működni fog, még akkor is, ha a törvényhozó és a végrehajtó hatalom is a republikánusok kezébe került, mutatott rá a volt diplomata. „Az egyik legfontosabb változás a legfelsőbb bíróság átalakulása lesz, s ez volt a választás egyik fő tétje. Trump valószínűleg nagyon konzervatív bírákkal fogja betölteni a kilenc tagú testület megüresedő posztjait, legelőször a nemrég elhunyt Antonin Scalia helyét” – mondta Simonyi, aki néhány héttel halála előtt együtt ebédelt Scaliával.

Az amerikai sajtó szabadsága azonban soha nem kerül veszélybe, jegyezte meg. A republikánusok nagy teljesítményt vittek véghez azzal, hogy a megtartották a kongresszust, ez, mint mondta, „szupertöbbséget” eredményez. „Még nem tudni, hogy ez milyen irányba tolja majd el Trumpot, aki nem ideologikus elnök” – vélekedett Simonyi.

Európában komoly aggodalmat keltettek Trump NATO-val kapcsolatos kijelentései, volt NATO-nagykövetként hogyan ítéli meg a milliárdos fenyegetéseit? „Az európaiaknak meg kell érteniük, hogy ez fordítva működik, minél többet költenek az európai államok saját védelmükre, annál inkább hajlandó lesz az Egyesült Államok maradni a kontinensen. Ha azonban Európa nem hajlandó a védelmére költeni, nem használja az eszközeit, túl lassan hoz döntéseket, akkor változhat az amerikai hozzáállás a NATO-hoz, a transzatlanti viszony” – mondta Simonyi. „Ezt az ígéretét Trump biztosan be fogja tartani” – szögezte le.

A magyar miniszterelnök jóelőre elkötelezte magát Trump mellett, s elsők között gratulált győzelméhez. Javulhat a republikánus adminisztráció hivatalba lépését követően a magyar-amerikai kapcsolat?

„Orbán Viktor kockáztatott és nyert, ez így működik a hazárdjátékosoknál, bár sokan „előrelátásnak” fogják minősíteni. Azt azonban nem tudni, hogy mit hoz ki ebből a megváltozott helyzetből a magyar diplomácia. Ezt a kétkulacsos politikát nem sokáig lehet játszani. Nem lehet egyszerre mutatni a transzatlanti kapcsolat melletti elkötelezettséget, s közben beleszerelmesedni az oroszokba. A mostani helyzet azonban lehetőség a változtatásra” – húzta alá a volt nagykövet.

„Sok minden nem tetszik a mai magyar politikában, de leginkább az nem tetszik, hogy képtelenek voltak korrekt viszonyt kialakítani az Egyesült Államokkal. A washingtoni magyar nagykövet, Szemerkényi Réka ebben fontos szerepet játszhat, kérdés, hogy milyen mandátumot kap. De nekünk is, Európának is tudomásul kell venni, mindig azzal az amerikai elnökkel kell együttműködnünk, aki éppen hivatalban van” – mutatott rá Simonyi András.

Szerző

Halálos vonatgázolás Pécsnél

Halálra gázolt egy férfit a vonat szerda késő délután Mecsekalja-Cserkút és Pécs között. A baleset miatt a Budapest-Pusztaszabolcs-Pécs és a Gyékényes-Pécs vonalon utazóknak 40-60 perccel hosszabb menetidővel kell számolniuk - közölte a Mávinform sajtóügyeletese.

Urbán Attila közleményében azt írta: egy Pécs felé tartó InterCity vonat gázolta el a férfit. A helyszínelés idejére a két állomás között lezárták a vágányt, ezért ezen a szakaszon várhatóan pótlóbuszok viszik az utasokat.

Szerző