Sokkos állapotban a világ nagy lapjai

Túlnyomórészt az aggodalom hangján írnak a világ lapjai Donald Trump elnökválasztási győzelméről. A Financial Times szerkesztőségi cikkében egyenesen úgy véli, hogy diadala a nyugati típusú demokratikus berendezkedésre jelent fenyegetést. A New Yorker szerint pedig olyan útra került az Egyesült Államok, ami a fasizmus felé vezethet.

Slate

Trump a legmegosztóbb elnökjelölt volt a közelmúlt történelmében, s nagyon könnyen elképzelhető, hogy elnökként is éppen ilyen megosztó lesz. Közszolgálati funkcióban még soha nem szolgált, s nem világos, hogy van-e kellő fegyelme és tapasztalata az elnöki poszt ellátásához. Amerika nagyon bizonytalan időszakba lép, s ezért az új elnök mellé nyugodt és biztos kezű szakemberek kellenek – írja a Slate magazin.

New York Magazine

Frank Rich publicista azt írja, fogalma sincs merre tart ez a megosztott Amerika. „Trump megválasztása nem 9/11. A terrortámadás kívülről jött és egyesítette az amerikaiakat, legalább egy időre. Ami most várható az inkább egy elhúzódó polgárháborúra hasonlíthat, a régi polgárháborúk újrajátszására. A legfelsőbb bíróság szabad kezet kap, a megválasztott elnök bátorítja a faji, vallási, etnikai diszkriminációt, s a „rendteremtést” a lerobbant amerikai belsővárosokban. Amerika az ikertornyok lerobbanásakor sem érezte magát ennyire fenyegetve” – mutat rá.

The New Yorker

„Amerikai tragédia” című cikkében a New Yorker főszerkesztője, David Remnick elismeri, hogy Clinton nem volt tökéletes jelölt, s maga is hibás azért, hogy az emberek jobban hittek egy csaló, üresfejű embernek, akinek beképzeltsége klinikai mértékű. Trumpot nem a tisztesség, mérséklet, kompromisszum és jogállamiság platformján választották meg, hanem a düh, a sértődöttség platformján, mutat rá. Nincs ok azt hinni, hogy (bűn)társai, Christie, Giuliani, Pence a hagyományos tisztesség keretei között tevékenykednek majd. „Nem fasizmus a jövőnk, nem lehet az, nem engedhetjük, hogy az legyen – de az biztos, hogy ez olyan út, amely fasizmus felé vezethet” – írja.

Financial Times

Donald Trump győzelme a status quo teljes megtagadását jelenti. A világ leghatalmasabb nemzete egy olyan ingatlanmágnást választott meg elnöknek, akinek nincs tapasztalata a kormányzás terén. Diadala fenyegetést jelent a nyugati típusú demokratikus modell számára. Trump felülírt minden forgatókönyvet a Fehér Ház ostroma alatt, nekiment a republikánusok vezetésének és minden riválisának. A demokraták vereségükért Hillary Clinton lélek nélküli kampányát kárhoztathatják, s komoly csapást jelentett rá az FBI beavatkozása. Trump kampánya arra épült, hogy az amerikaiakat joggal illetik meg előjogok. A bevándorlók ellen hangolta a közvéleményt, s azt szajkózta, nagy falat épít, hogy távol tartsa őket az Egyesült Államoktól. Elsöprő retorikája és Twitter üzenetei komoly visszhangra leltek annál a rétegnél, amely a globalizáció vesztesének tartotta magát.

Le Monde

Franciaországban komoly megütközést keltett az amerikai elnökválasztás eredménye különösképpen azért, mert előre vetíthet egy horrorszerű forgatókönyvet a jövő tavasszal esedékes francia elnökválasztásra. „Az, ami az Egyesült Államokban lehetséges, elképzelhetővé vált Franciaországban is” – közölte Dominique de Villepin, aki egykor miniszterelnökként szolgálta Jacques Chirac kormányát. Ezzel arra utalt, hogy Marine Le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) elnökének győzelme sem zárható ki 2017 májusában. Le Pen az eredmény kapcsán azt közölte, „ez nem a világvége. Ez egy világ vége” – közölte, s némi áthallással hozzátette, mire is gondol: „a politikai elitet és a médiavilágot büntették nagyon súlyosan”. A francia elnökválasztás lehetőséget nyújt Marine Le Pen számára arra, hogy a választóknak azt sugallja, az új amerikai elnök, a világ leghatalmasabb államának államfőjével egy sor kérdésben ért egyet.

New Zeland Herald

Talán az az egyik legjobb dolog az amerikai választási rendszerben, hogy két és fél hónap telik el az elnökválasztás és a beiktatási ceremónia között így ez idő alatt lehet elképzelésünk az új elnök elképzeléseiről. Miközben egy sor amerikai ünnepelte Trump diadalát, kétségtelen, hogy a világ, beleértve Új-Zélandot is, Hillary Clintont favorizálta. Külügyminiszterként is jól ismerhetjük, sosem volt vulgáris. Trump 18 hónapja jelentette be elnökségét, ez idő alatt egyetlen új-zélandi politikus sem állt ki mellette. Még Winston Peters, a populista New Zeland First párt vezetője sem, aki hasonló politikai stílust képvisel. A lap egy másik cikkében megjegyezte: az Új-Zélandon élő amerikai demokraták gyászba borultak Trump győzelme nyomán.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

Tényleg megcsinálták az amerikaiak. A gyűlölet prédikátorát választották meg elnöknek. Az amerikai szavazók nem törődtek az európai aggodalmakkal és Hollywood felhívásaival. Gondoskodtak arról, hogy egy sor főváros sokkos állapotba kerüljön. Ha ugyanis Trump megvalósítja mindazokat a külpolitikai elképzeléseit, amiket a választási kampány során ígért, akkor a Nyugat teljes szövetségi- és politikai rendszere forradalom előtt áll.

El País

A spanyol lapban megjelent szerkesztőségi véleménycikk szerint illúzió lenne azt gondolni, hogy elnökként Trump "újrafogalmazza magát", és moderált vezető lesz, aki tiszteletben tartja a vallási, faji, ideológiai különbségeket. "A Fehér Házig vezető útját szegélyező ígéretek és fenyegetések súlyosak és riasztóak. A tisztességes embereknek - az Egyesült Államokban vagy azon kívül - egyesülniük kell, és határozott, nyílt, elutasító üzenetet kell küldeniük Trump minden olyan szándékával szemben, amellyel átgázolna az amerikaiak alapvető jogain" - írta a lap. Hozzátette: "Nem bízunk Trumpban, de hiszünk az amerikai demokrácia erejében, és abban (..), hogy az egyetlen lehetséges uralom a törvényé". Teljes határozottsággal kell követelni, hogy az Egyesült Államok külpolitikája ne vesse vissza évtizedekkel a nehéz munkával elért politikai, gazdasági és biztonsági kompromisszumokat.

The Jewish Chronicle

Az amerikai zsidóság lapjának főcíme szerint az országban élő zsidóságot aggasztja Donald Trump győzelme. Szervezeteik szerint most az a legfontosabb, hogy begyógyítsák a választási kampány során szerzett sebeket. Trump kampányát sokan bírálták amiatt, mert olyan antiszemita témákkal állt elő, mint például a „globális elit” támadása, illetve összeesküvés-elméleteket közölt arról, kik is támadják az amerikaiakat. A lap idézi David Bernsteint, a Közügyek Zsidó Tanácsának vezetőjét, aki felszólította a megválasztott elnököt: biztosítsa az amerikaiakat arról, hogy az állam továbbra is tiszteletben tartja az emberi jogokat. A lap egy másik cikkében megjegyzi, bár Trump kijelentései alapján Izrael haszonélvezője lehet győzelmének, egyes kérdésekben még Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök számára is túl jobboldali.

Hospodárské Noviny

Sötét idők jönnek, és fekete humort hoznak. Az amerikai lakosság ebben a hangulatban "butaságok véletlen generátorát" emelte az elnöki székbe. A piacokat Trump sem dönti be című írásában a lap úgy vélekedett: elnöklése idején Trump kevésbé lesz radikális, és éles kijelentései főleg a kampányküzdelem részének tekinthetők.

Blic

A szerb közvélemény szinte egységesen örült Donald Trump megválasztásának, aminek egyik legfőbb oka a Clinton családdal szembeni ellenszenv, a NATO ugyanis Bill Clinton elnöksége idején indított légitámadást Jugoszlávia ellen. Emellett az is a republikánus politikus mellett szólt, hogy kampánya során mindvégig az Oroszországhoz fűződő kapcsolat javításáról beszélt, Moszkvát és Belgrádot pedig történelmi, vallási és kulturális hagyományok kötik össze.

Lázár: Jobb világ közeledik

Egy jobb világ közeledtét várja a magyar kormány az Egyesült Államok új elnökének megválasztásával - értékelte Donald Trump megválasztását Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján kifejtette, a magyar kormány abban reménykedik, hogy korrekt partnerség alakulhat ki a két ország között. Véleménye szerint Trump elnökségével “egy új kezdet, egy jobb világ közeledik”, az egész régiónak kedvez az új republikánus vezetés - fogalmazott.

Mint mondta, Magyarországnak ugyan voltak eddig vitái az Egyesült Államokkal, de nem annak népével, hanem az amerikai Demokrata Párttal. Szerinte ezek abból adódtak, hogy a Fidesz és a nemzeti oldal nem értett egyet velük abban, milyen értékek mentén szervezze újjá az országot 2010 után, de a magyar kormány bevándorlás ellenes politikáját is kritika érte. A demokraták leckéztették a Fideszt és Magyarországot, de most végre őszintén lehet majd beszélni a valóban fontos dolgokról.

Újságírói kérdésre válaszolva Lázár János azt mondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök még nem beszélt Trumppal, és egy Orbán-Trump csúcs sincs tervben. Lázár szerint Trumpnak fontosabb lesz, hogy helyre hozza „a demokraták külpolitikája által okozott károkat”. Ugyancsak újságírói kérdésre válaszolva kifejtette, hogy az amerikai elnökválasztás szerinte azt is megmutatta, hogy a sajtóból nem lehetett tájékozódni a valós helyzetről, mert a sajtó maga is beszállt a valóság alakításába, és ez Magyarország számára is tanulságos.