Trump tervei: semmi nincs kőbe vésve

Publikálás dátuma
2016.11.14. 06:32
Trump kulcspozíciót szánhat Priebusnak FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHIP SOMODEVILLA
Folyik a találgatás, hogy milyen is lesz a jövendő Trump-elnökség, a kampányígéreteiből az ingatlanmágnás mit akar és mit fog tudni megvalósítani. A megválasztott elnök a Wall Street Journal című lapnak adott interjújában már jelezte, bizonyos területeken, így például Barack Obama egészségügyi reformja terén hajlandó a kompromisszumra. A klímaváltozási rendelkezések visszafordítása terén azonban eltökéltnek látszik. Több ígéretét várhatóan nem tudja majd keresztülvinni. Trump fanatikus híveinek táborában hamarosan nagy lehet a csalódottság.

New Yorkban, a megválasztott elnök rezidenciáján, a Trump-toronyban hétvégén is folytak a megbeszélések az új kabinet összetételéről. A milliárdos hírek szerint hamarosan dönt arról, hogy kit nevez ki a Fehér Ház kulcspozíciójának számító személyzeti főnöki posztra. Értesülések szerint Trump a szélsőjobboldali Breitbart portál volt főnöke, utolsó kampányfőnöke, Steve Bannon mellett kardoskodott, lánya és veje viszont a Republikánus Nemzeti Bizottság vezetőjét, Reince Priebust favorizálta. Sokat elárul majd ez a döntés. Kellyanne Conway, Trump kampánymenedzsere csak annyit erősített meg, hogy Priebus „érdeklődik a poszt iránt”.

Trump tényleges terveiről nagyon keveset tudni, a legjobb támpont az ingatlanmogul október 22-i gettysburgi beszéde, ahol pontokba szedve kifejtette, mi mindent fog véghezvinni már elnöksége első napján. Három csoportban majd húsz rendelkezést vett tervbe már az első napra, az első csomagban a kongresszusi honatyák hivatali idejét, a Fehér Házból és a kongresszusból távozók lobbi-tevékenységének korlátozását, a külföldi államok javára történő lobbizást tiltaná meg.

A második csoport az amerikai munkások érdekeit védené, ide tartozna a NAFTA szabadkereskedelmi megállapodás felmondása, kivonulás a csendes-óceáni partnerségi megállapodásból (TPP), a klímavédelemre fordított költségvetési összegek elvonása, az Obama által ellenzett Keystone olajvezeték megépítésének engedélyezése, a palagáz-kitermelés, kőolaj- és földgázkitermelés, szénbányászat korlátozásainak feloldása.

Akkor azt ígérte, első nekifutásra érvénytelenítené Obama minden „alkotmányellenes” elnöki rendeletét, mielőbb megkezdené az új legfelsőbb bírósági tag jelölését, s 2 millió illegális bevándorló hazatoloncolását. Ez önmagában is sűrű programnak tűnik, s aligha valószínű, hogy egy napba minden belefér. Az első száz nap tervei között az adócsökkentések, a tengeri talapzati olajfúrások engedélyezése, a gazdasági növekedés beindítása, Obama egészségügyi reformjának visszafordítása, a mexikói falépítés megindítása, a védelmi kiadások emelése, s a washingtoni korrupció felszámolása, etikai reform egyaránt szerepelt.

Trump a WSJ-nek adott interjúban egy kérdésben már biztosan visszatáncolt, mint mondta, az Obama elnökkel folytatott fehérházi beszélgetés nyomán kész kompromisszumra az egészségbiztosítási reform bizonyos kérdéseiben. Nem az egészet törölné el, hanem bizonyos részszabályozásoknak megkegyelmezne, így például az egészségbiztosítók a jövőben sem utasíthatnák el azokat az ügyfeleket, akik már valamilyen betegségben szenvednek, s maradhatna az a rendelkezés is, hogy a szülők egészségbiztosítása a gyerekeikre 26 éves korukig érvényes maradhatna. „Ezek tetszenek nekem!” – nyilatkoztatta ki Trump.

A milliárdos, aki az egyik tévévitában börtönnel fenyegette meg vetélytársát, ma már nem tartja sürgősnek, hogy különleges ügyészt nevezzen ki Hillary Clinton e-mail-ügyének vizsgálatára. Trump a CBS 60 perc című műsorának nyilatkozva dicsérte Clintont, aki hirtelen „nagyon rendes, okos asszony” lett. Mint mondta, Hillarynek „nagyon nehéz lehetett” felhívni őt és beismerni vereségét, s még Bill Clintonról is csak jót szólt, s kilátásba helyezte, hogy elnökként alkalmasint kikéri majd a tanácsait. Trump új igazságügyi minisztere kezdeményezhetné az eljárás megindítását a volt külügyminiszter ellen az államtitkok kezelésére vonatkozó törvény megsértése miatt, de James Comey FBI-főnök, akinek a mandátuma elvileg még további hét évre szól, már kétszer is megerősítette, nem látja indokoltnak a vádemelést Clinton ellen.

Hillary Clinton maga is megszólalt. Az elnökválasztás vesztese kampánya nagy adományozóival tartott konferenciabeszélgetést, amelynek egyes részletei kiszivárogtak. A volt First Lady a vereségét beismerő beszéde óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt. A telefonbeszélgetés során azt mondta a kampánydonoroknak, hogy ő és munkatársai elemezték a kampány utolsó napjaiban a felméréseket, s arra jutottak, hogy James Comey bejelentése volt a fordulópont, az vezetett pozícióinak meggyengüléséhez a középnyugati államokban. Clinton olyan államokat veszített el, amelyekben 1984-1988 óta nem volt republikánus többség. A Clinton-kampány pénzügyi igazgatója a Reutersnek elmondta, hogy a volt First Lady és a Republikánus Párt együttesen több mint 900 millió dollárt szedett be, 3 millió adományozótól. E hatalmas összegek ellenére sem sikerült megszerezni a győzelmet.

Newt Gingrich, a külügyi tárca élére kiszemelt volt házelnök szerint Trump sokat foglalkozik majd a mexikói határ megerősítésével, de kevesebbet a fallal, s ha ki nem is mondta, de sejttette, hogy alighanem az is lekerül napirendről, hogy Mexikóval fizettessék ki a falépítés költségeit. Rudy Giuliani, New York volt polgármestere a CNN-nek azt nyilatkozta, „eltart egy darabig”, mire megépül a fal.

Trump a Wall Street Journal-interjúban azt mondta, pozitív dolgokra, állásteremtésre, infrastrukturális fejlesztésekre, a beígért adócsökkentésekre akar koncentrálni, mert így lehet majd véget vetni a tiltakozásoknak. A politika gyakorlati kérdéseiben meglehetősen járatlan ingatlanmágnás közölte azt is, nagy szerepet szán majd a megválasztott alelnöknek. Mike Pence, aki korábban képviselőként szolgált, 2013-ban lett Indiana állam kormányzója, legalább tapasztalt politikus. Pence nem csupán az átmenet irányításának feladatát kapta meg pénteken a Trump-családtól, de a milliárdos rá akarja bízni a kormányzat politikájának kialakítását, s a kongresszussal való kapcsolattartást is.

A klímaváltozással szembeni gyanakvás terén úgy látszik Trumpnak kialakult álláspontja van, az üvegházhatást okozó gázok csökkentését célzó, Obama által elfogadott „Tiszta energia” tervet visszafordítaná, s egy sor „szükségtelen” szabályozást is eltörölne. A kiszivárgott hírek szerint Trump egy ismert klímaszkeptikust, Myron Ebellt kérné fel a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) átszervezésére.

Az eredetileg filozófiai diplomát szerzett Ebell a London School of Economics-en kapott mesterképzést, de Cambridge-ben is végzett posztgraduális tanulmányokat. Az 1990-es évek végén tért vissza Nagy-Britanniából az Egyesült Államokba. A veszélyeztetett fajok védelmezőjéből lelkes klímaváltozás-tagadó lett, talán mert a két intézetet, ahol dolgozott, az ExxonMobil finanszírozta. Szerinte a globális felmelegedéssel foglalkozás csak a kormányzati bürokrácia felduzzasztására jó. Ebell még Ferenc pápa környezetvédelmi enciklikáját is bírálta, szerinte az energiafelhasználás korlátozása a szegénység konzerválásához vezet. A Párizsi Egyezményből a Reuters szerint négy éves procedurával lehet kilépni, de a Trump-stáb már keresi a módját, hogy ezt lerövidítse, megkerülje.

Hétvégén is folytatódtak a nagy Trump-ellenes tiltakozó megmozdulások. New Yorkban legalább tízezren jelezték Facebookon, hogy részt vesznek a szombati felvonuláson, a szervezők becslései szerint végül mintegy kétezren gyűltek össze, az Union Square-től a Trump-toronyig vonultak „Nem az én elnököm!” feliratokkal. Újabb többezres megmozdulást tartottak Los Angelesben is, a rendőrség felszólítására éjfél után oszlott szét a tízezresre becsült tömeg. Két grafittifestőt vettek őrizetbe, az egyikük egy nő volt, aki „Az én testem, az én döntésem” feliratot fújt egy aluljáró falára.

Az oregoni Portlandban is újra tüntettek, szombatra virradóra ott történt a legsúlyosabb incidens, egy tüntető férfire egy autóból rálőttek, de nem tudni, hogy politikai ok állt-e a háttérben, szombaton két 18 éves fiatalt vett őrizetbe a rendőrség a lövöldözéssel kapcsolatban. Washington D.C.-ben, Miamiban, Chicagóban, az alabamai Birminghamben, a kaliforniai Fresnóban, az ohiói Cincinnattiban is tartottak tiltakozó megmozdulást, még Las Vegasban is utcára vonultak néhány százan tiltakozva a manhattani ingatlanmágnás elnökké választása ellen.

Elszabadult gyűlöletbeszéd
Elszabadult a gyűlöletbeszéd, rengeteg rasszista grafitti jelent meg az elnökválasztás után. Donald Trump választási gyűlésein elfogadott volt az uszító hangnem, s a faji, vallási, etnikai, nemi diszkriminációt hirdető csoportok legitimizálva érzik magukat Trump győzelme nyomán.
A New York állambeli Wellsville-ben hatalmas horogkereszt jelent meg egy falon, mellette a felirat: „Tegyük fehérré Amerikát!” (Trump választási jelszava az volt: „Tegyük naggyá Amerikát!” Minnesotában, Maple Grove település egyik középiskolájának mellékhelyiségében „menjetek vissza Afrikába”, „csak fehéreknek”, „fehér Amerika” és hasonló feliratok jelentek meg. Horogkeresztet rajzoltak a falra a Vermonti Egyetem egyik kampuszán is – számolt be róla a USA Today című lap.
Az Oklahomai Egyetemen felfüggesztettek egy diákot, aki a Pennsylvaniai Egyetem 150 fekete diákjának küldött lincseléssel fenyegető üzenetet. A Texasi Állami Egyetemen polgárőr miliciák szervezését sürgető szórólapokat osztogattak, „vessünk véget ennek a szemét diverzitásnak”. Észak-Karolinában egy meleg pár autójára kézzel írt feliratot tűztek: „Alig várom, hogy egy igazi elnök véget vessen a házasságotoknak. Meleg családok – égjetek el a pokol tüzén”.
A példákat hosszan lehet sorolni. Philadelphiában Sieg Heil 2016-feliratot találtak. New Yorkban egy muszlim kulturális központ ajtajára nagy betűkkel felírták: TRUMP. Michiganben egy muszlim nőt késsel fenyegettek, hogy vegye le a fejkendőjét.
A megválasztott amerikai elnök hálájára számít David Duke, a Ku Klux Klan volt nagysárkánya, a fehér felsőbbrendűség hirdetője, Holocaust-tagadó, aki a választás éjszakáján Twitteren azt írta: „Tévedés ne essék, hatalmas szerepünk volt Trump megválasztásában!” Duke a kampány során támogatásáról biztosította a milliárdost, aki sokáig habozott, mielőtt elhatárolódott volna a fajgyűlölő szervezettől. A KKK december 3-ra Észak-Karolinába hirdetett nagy megmozdulást.
Trump és a Republikánus Párt ezúttal gyorsan elítélte a tervezett demonstrációt. „A leghatározottabban elítéljük a gyűlöletkeltő üzeneteket” – tette közzé a milliárdos szóvivője, Hope Hicks.
Szerző

Merkel nehéz helyzetben

Publikálás dátuma
2016.11.14. 06:31
Merkel érthető módon igen visszafogottan reagált Trump megválasztására FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Német vér is csörgedezik Trump ereiben, nagyapja, Friedrich Trump 1885-ben a pfalzi Kallstadtból vándorolt ki az Egyesült Államokba. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy felmenői országáról nincs valami jó véleménye. Berlinben ezért is várják aggódva elnökségét.

Németország a többi uniós tagországhoz képest meglehetősen visszafogottan értékelte Donald Trump győzelmét az amerikai elnökválasztáson. Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter előzőleg a gyűlölet prédikátorának nevezte, ám Angela Merkel kancelláron sem tükröződött a lelkesedés halovány szikrája sem.

Pedig hiába lelkendeznek honi vezetőink Trump győzelme kapcsán, Magyarországra továbbra is uniós tagországként tekintenek majd Washingtonban, sosem lesz kiemelt partnere az Egyesült Államoknak. Ezért Budapestnek is elvileg az lenne az alapvető érdeke, hogy kiegyensúlyozott maradjon az EU és az Egyesült Államok viszonya.

Donald Trump amerikai elnökké való megválasztása azonban Angel Merkel számára sem jó hír, hiszen a választási kampányban az ingatlanmágnás folyamatosan bírálta a német kancellárt. Amikor 2015-ben a Time magazin Merkelt választotta meg az év emberének, a megválasztott republikánus elnök a Twitteren azt írta, őt, magát biztosan sosem választanák meg, hiszen ezúttal olyan személyre esett az amerikai magazin választása, aki „tönkreteszi Németországot”. Azt is írta, s nem is egyszer, hogy a menekültek „csak terrort és bűnözést visznek Európába”.

Trump 2015 őszén azt is írta, azt hitte, hogy Merkel remek vezető, de „az, amit Németországban művelt, tiszta őrültség”. E véleményén a legutóbbi időkig sem változtatott, vagy legalábbis hangot nem adott ennek. 2016 februárjában interjút adott a francia Caleurs Actuelles című hetilapnak, amelyben e mondat hangzott el: „Úgy vélem, Angela Merkel tragikus hibát követett el. Bizonyítékként a 2015 novemberi párizsi merényleteket hozta fel. Trump egyben forradalmakat vizionált az öreg kontinensen.

A kölni szilveszteri eseményekkel kapcsolatban, amikor muzulmánok nőket erőszakoltak meg, januárban, egy iowai rendezvényen azt mondta, „nézzék, mi történt Németországban. Sokkoló bűncselekmény volt ez, nemi erőszak, valóságos mészárlás”. A Twitteren borzalomról tett említést. „Németországban a németekre támadtak tömegesen, miután beengedték a bevándorlókat” – fejtette ki. Merkel menekültpolitikáját arra használta fel, hogy Hillary Clintont becsmérelje. Több ízben is azt közölte, ha a demokrata jelöltet választaná meg, akkor „Angela Merkel Amerikája” valósulna meg.

Augusztusban Trump egy választási gyűlésen, Ohióban azt közölte: „Önök is tudják, hogy a tömeges bevándorlás Németországba milyen katasztrófát jelentett a német nemzet számára”. Atlantában pedig úgy vélte, a németek meg fogják bánni azt, hogy Merkel áll a kormányuk ékén. Mint mondta, meg kell várni, hogy szerepel majd a kancellár a következő választáson, „már ha elindul egyáltalán”. Szerinte Németország már „biztosan más politikát” választana, s Szíriában „védelmi zónákat” hozna létre a menekültek számára. Egyszer azt mondta, Németországban több barátja is él, de egyikük jelezte, kivándorol az országból. A németekkel szembeni ellenérzései odáig mentek, hogy az Egyesült Államokba való beutazás korlátozásának ügyét is előhozta.

A választás közeledtével azért valamelyest visszavett hangvételéből. „Mindig is Merkelt támogattam” – mondta akkor, hozzátéve, hogy csak menekültpolitikájával nem ért egyet.

A megválasztott amerikai elnök véleményét azért távolról sem osztja mindenki Németországban. A német közvélemény ugyanis nem ellenezné újabb jelölését, a felmérések szerint 50-55 támogatná, ez azonban tovább emelkedhet az elkövetkező hónapokban.

Szerző

Kínos lett Ghaith Pharaon

Felbontotta szerződését Gaith Pharaon Kft.-jével a magyar külügyminisztérium cége, a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNK).

Az MNK tavaly decemberében hozott létre élelmiszerkereskedő céget, a Prominence Food Kft.-t a Pharaon Gammával. A szerződést az RTL Klub Híradójának értesülései szerint egy héttel azután bontották fel, hogy Pharaon magyarországi üzleteiből botrány lett. A Magyar Narancs még október közepén írta meg, hogy az FBI és az Interpol által is körözött szaúdi bankár, Rashad Gaith Pharaon egyik cége Orbán Viktor közvetlen szomszédságában vásárolt villát Budán. A kormány összetett és ellentmondásos tagadásba fogott arról, hogy Pharaon hogyan kaphatott vízumot, és hogy egyáltalán veszélyes ember-e.

A külügyminisztérium bizonytalan magyarázkodások helyett lépett, és felbontotta a szerződést. Az MSZP szerint ez önleleplezéssel ér fel. "A külügyminiszter úr úgy viselkedik, mint egy lüke tolvaj. Amikor lebukik, hirtelen visszateszi a pénzt, és azt mondja, hogy nem történt semmi" - nyilatkozta az RTL-nek Nyakó István szocialista sajtófőnök. Az MNK írásos válaszában tagadta, hogy a botrány miatt bontottak szerződést. Azt írták, hogy a cég az elmúlt egy évben nem végzett tényleges tevékenységet. Mostanáig az üzleti stratégiájukat egyeztették, de ez nem volt eredményes, ezért bontottak éppen most szerződést.

A Demokratikus Koalíció elnöke, Gyurcsány Ferenc közben egy másfél perces videót tett közzé Facebook-oldalán a szaúdi milliárdosról. A kisfilmben pontokba szedik, hogy a külföld milyen bűncselekmények elkövetésével gyanúsítják Pharaont, akinek üzletfeleként említik a szintén szaúdi származású, már nem élő terroristát, Oszama bin Ladent. A videó egyik utolsó mondta az, hogy a DK szerint Orbán Viktor fontosabbnak tartja családja meggazdagodását a magyarok biztonságánál.

Szerző