Rónay Tamás;

lemondás;Bulgária;elnökválasztás;Bojko Biroszov;

2016-11-15 06:33:00

Megbukott a bolgár kormányfő

Saját pökhendiségének áldozatává vált Bojko Biroszov bolgár kormányfő, aki vasárnap este benyújtotta lemondását, miután kiderült, hogy jelöltje, Cecka Cacseva súlyos vereséget szenvedett a bolgár elnökválasztáson Rumen Radevvel szemben. Boriszov eredetileg azt közölte, már akkor felajánlja távozását, ha az első fordulóban nem Cacseva végez az élen. Miután kiderült, hogy jelöltje csak a második helyen került a második fordulóba, a kormányfő úgy módosította az ígéretét: akkor mond le, ha Cacseva nem nyeri meg az elnökválasztást. Nem nyerte meg…

Bár gazdasági szempontból Bulgária nagy jóindulattal sem tekinthető az Európai Unió fontos szereplőjének, aligha hiányzott Brüsszelnek, hogy egy újabb tagállamában is belpolitikai bizonytalanság alakult ki. Bojko Boriszov kormányfő közölte, a parlament első munkanapján kormánya benyújtja lemondását. Mint fogalmazott, az eredmények egyöntetűen azt mutatják, hogy a kormánykoalíciónak már nincs meg a szükséges többsége, ezért idő előtti voksolás kiírása mellett foglalt állást. Boriszov elismerte, hogy Radev egyértelmű győzelmet aratott.

A miniszterelnök az elnökválasztást megelőzően azt közölte, hogy az egyfajta teszt a jelenlegi kormány számára, ezért lemond, ha Cacseva nem nyer, hiszen az számára azt jelenti, hogy a koalíció is elvesztette támogatását.

Új elnöknek a szocialisták által támogatott Rumen Radevet választották meg, aki majdnem hatvan százalékot szerzett, szemben Cacseva 35,6 százalékával. Az eredmény azt is jelzi, hogy az első fordulóban kiesett jelöltek támogatói a második körben Radev mellé álltak. „Ez minden bolgár állampolgár győzelme” – jelentette be a BNT szófiai televízióban a megválasztott államfő. Az légierő egykori, 53 esztendős tábornoka jobb kapcsolatokra Törekszik Oroszországgal. Egyebek mellett az EU Moszkvával szemben elrendelt büntetőintézkedései felfüggesztése mellett szállt síkra. Az 53 éves Cacseva ezzel szemben az uniós integráció még nagyobb elmélyítését tűzte ki célként, e tekintetben teljesen a kormány irányvonalát követi.

A miniszterelnök lemondása nem csak nagyvonalú úriemberhez méltó felajánlásnak tekinthető. Cacseva veresége után ugyanis szinte tarthatatlanná vált a helyzete. Pártja, a GERB valójában végig kötélen táncolt a kormánykoalíció két évvel ezelőtti megalakulása óta. A 2014. október 27-én megrendezett parlamenti választáson ugyanis a jobboldali politikai erő csak 83 mandátumot szerzett a 240 tagú szófiai parlamentben, ami messze nem volt elég az abszolút többséghez.

A párt ezért koalícióra lépett a Reformista Blokkal, de a két tömörülés még együttesen is csak 101 mandátummal rendelkezett a parlamentben. Ezért megállapodtak a szocialistáktól kiváló Alternatíva Bulgária Újjászületéséért (ABC) nevű politikai erővel arról, hogy a párt kívülről támogatja a kormányt. Amikor a parlament Boriszov második kormányáról szavazott, az új kabinet 149 voksot kapott a törvényhozásban, így úgy látszott, biztos többségre támaszkodhat.

Csakhogy a jelentősebb gazdasági sikerek elmaradtak, s a koalíció feszültségei Cacseva első fordulós eredménye után kerültek igazán felszínre. A partnerek egyértelműen Boriszovot tették felelőssé a történtekért. A miniszterelnök óriási hibát követett el, túlbecsülve saját képességeit, mindössze hat héttel az elnökválasztás előtt jelentette be, hogy Cacsevát indítja a voksoláson. A GERB első választási vereségét szenvedte el tíz évvel ezelőtti megalakítása óta.

Radev győzelme már az első fordulót követően valószínűnek látszott. Bolgár megfigyelők már ekkor sem tartották kizártnak, hogy Boriszov beváltja ígéretét, s lemond, amennyiben jelöltje nem nyer. Le is mondott, de tény: a miniszterelnök nagy túlélő. 2013-ban egyszer már le is mondott, miután a megszorítások miatt utcai tüntetéseken tiltakoztak a kormány által bevezetett megszorító intézkedések ellen. Az ország számára a politikai instabilitás időszaka követett, amit a 2014 októberi választás látszott megoldani.

A miniszterelnök lemondása még nem jelenti feltétlenül azt, hogy előrehozott választást kell kiírni. A bolgár alkotmány alapján ugyanis az elnök három kísérletet tehet a frakcióknál az új kabinet létrehozásával, s a parlament csak akkor oszlik fel, ha az államfő próbálkozását sem koronázza siker. Az alaptörvény szerint az elnöknek először a legnagyobb frakcióval rendelkező pártot kell felkérnie az új kormány megalakítására. Ez esetben ez a GERB. Csakhogy Boriszov kormányfő jelezte, nem kíván új kabinetet megalakítani.

Ezután az elnök dönthet úgy, hogy a szocialistákat kéri fel kormányalakításra, ám a baloldali tömörülés aligha lesz képes a kormányzáshoz szükséges többséget felmutatni. A BSP vezetője, Kornelija Ninova hevesen cáfolta, hogy új kormányt kívánna létrehozni. Erre nem is igen lenne lehetősége, hiszen pártja mindössze 38 képviselővel rendelkezik, márpedig a kormányzáshoz legalább 121 mandátumra lenne szükség. Ha a szocialisták is visszaadják a kormányalakítási megbízást, az államfő még harmadszor is próbálkozhat. Amennyiben a harmadik párt sem vállalja a megbízatást, akkor nincs más lehetőség: idő előtti voksolást kell kiírni.

A novinite.com bolgár honlap is azt írta, hogy a legvalószínűbb forgatókönyv az idő előtti voksolás kiírása. Ezt azonban csak jövőre rendezhetik meg. Rosszen Plevneliev elnök joga a parlament feloszlatása. Ez január 22-én történhet meg. Csakhogy az előrehozott választást legkorábban is hatvan nappal a parlament feloszlatását követően rendezhetik meg. Boriszov tehát tavaszig ügyvezető miniszterelnök maradhat, s az előrehozott választást márciusban vagy áprilisban rendezik majd meg.

A hivatalban lévő parlamentre még fontos feladatok hárulnak, egyebek mellett el kell fogadnia a 2017-es költségvetést.