A sztrájk meghirdetésének okai között említette a szociális szférában tapasztalható lehetetlen munka- és bérkörülményeket. Azt is szeretnék megmutatni az országnak, hogy nem sikerül kiölni a magyar emberekből, a szakszervezetekből, a munkavállalókból az együttérzést. A szolidaritási sztrájk lebonyolítása egyszerűbb mint a hagyományos értelemben vett pedagógus sztrájké. Mindössze bejelentéssel kell élniük az érintett munkáltatóknál, és azonnali tárgyalásokat kezdeményeznek az esetlegesen szükséges, még elégséges szolgáltatás kérdésében.
A Magyar Közalkalmazottak, Köztisztviselők és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) november 10-én közölte: országos szervezésű sztrájkot hirdet december 5-ére a szociális ágazatban dolgozókért. A sztrájk elsődleges célja, hogy elérjék: november 12-e, a szociális munka napja fizetett munkaszüneti nap legyen, és január elsejétől 30 százalékkal nőjön az ágazatban dolgozók keresete. A szociális területen már most is nagy a regisztrált munkaerőhiány, az alacsony keresetek miatt pedig egyre nehezebb munkavállalókat találni, így a szociális területen dolgozók napi 10-12 órát dolgoznak, miközben a felelősség és a teher egyre nagyobb rajtuk.
Marad a cafeteria, de nem úgy
Nem "ugrik" a cafetéria, a tankerületek maguk döntenek a juttatásokról - közölte a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) hétfőn sajtóinformációkra reagálva. A Magyar Nemzet hétfői számában azt írta: elveszthetik a cafetériát az iskolákban dolgozó önkormányzati alkalmazottak, például portások, karbantartók, takarítók, akik az intézmények államosítása miatt a Klik munkavállalói lesznek. A Klik reagálása: a fenntartásában lévő, de eddig az önkormányzatok által működtetett köznevelési intézmények működtetői feladatait 2017. január elsejével átveszik a területileg illetékes tankerületi központok, amelyek önállóan gazdálkodó költségvetési szervek lesznek, ennek következtében a munkavállalóknak nyújtott juttatásokról a vonatkozó jogszabályok keretei között ők maguk dönthetnek a költségvetésük függvényében. Helyi szinten, az ottani igényeknek és lehetőségeknek megfelelően születnek meg a gazdálkodással kapcsolatos döntések is. A fentiek következtében nem lehet a jövőbeni átlagfizetéseket, egyéb béren kívüli juttatások pontos összegét, azok országos átlagát a megállapodások véglegesítése, illetve a fenntartói döntések meghozatala előtt meghatározni.
