Ab - Lepaktált az LMP a Fidesszel

Sulyok Tamás alkotmánybírót, az Ab elnökhelyettesét javasolja az Alkotmánybíróság (Ab) következő elnökének Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Emellett a Fidesz, a KDNP és az LMP megegyezett az Alkotmánybíróság (Ab) hiányzó bírói helyeire a jelöltekről - jelentette be Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető.

A három párt jelöltjei: Marosi Ildikó, a Kúria bírája, Horváth Attila jogtörténész, Schanda Balázs alkotmányjogász, Szabó Marcel pedig a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes - ismertette Gulyás Gergely. Az Ab tagjait jelölő parlamenti bizottság alelnöke hozzátette, a három frakció közös jelöltjeiről - akik elfogadták a felkérést - várhatóan kedden szavaz az Országgyűlés. Gulyás hozzátette: a jelöltek alkalmasságáról és pártatlanságáról "nem érdemes vitázni".

A döntést követően teljes, 15 fős létszámban tud majd dolgozni az Alkotmánybíróság. Ismert, a szocialisták korábban elzárkóztak a jelölt-egyeztetés elől, a Jobbikkal pedig a személyekről nem tudtak megegyezni a kormánypártok. A Fidesz-frakcióvezető az LMP-nek megköszönte a rugalmasságát. Ettől függetlenül arra kérte az ellenzéket, hogy ha nincs nyíltan vállalható kifogásuk, akkor támogassák a döntést és politikai okokból ne akadályozzák az egyik legfontosabb jogi szervezet működését. Az Ab létszáma tavasszal csökkent 11 fősre, az elnöki tisztség pedig jelenleg nem betöltött, jogköreit Sulyok gyakorolja, akit az Országgyűlés 2014 szeptemberében választott az Alkotmánybíróság tagjává. 2015. április 1-jétől kezdődően a testület elnökhelyettese, az elnöki jogköröket 2016. április 22-től látja el.

Az MSZP szerint puccsszerű az alkotmánybíró-választás, azon a szocialisták nem is vesznek részt, és sajnálják, hogy az LMP ehhez a nevét adja. Burány Sándor frakcióvezető-helyettes szerint a Fidesz be akarja venni az Alkotmánybíróságot is, ehhez demokratikus ellenzéki párt nem asszisztálhat. Elmondta, korábban jelezték, nem vesznek részt olyan egyeztetéseken, amelyeknek egyetlen célja, a Fidesz többségének biztosítása. Burány azt is közölte, nem gondolják, hogy egyetlen kiváló jelölt pozícióhoz való juttatása megéri, hogy cserébe az egész intézményrendszert elfoglalja a Fidesz.

Molnár Csaba kollaboránsnak nevezte az LMP-t. A Demokratikus Koalíció (DK) ügyvezető alelnöke szerint az Ab nem tudja megfelelően ellátni feladatait, "mert többségében fideszes pártkatonák ülnek benne független szakemberek helyett". Molnár hangsúlyozta, most ennek a fenntartásában segít az LMP. A DK ezért azokat, "akik Tusnádfürdőn odaülnek Orbán mellé, majd egyetértenek a kormánnyal az álnépszavazás kérdésében és még az Alkotmánybíróság megszállva tartásában is segédkeznek, nem tudja a továbbiakban ellenzékieknek tekinteni".

Hadházy Ákos hangsúlyozta, az alkotmánybíró-jelöltek kiválasztásakor fontos szempontjuk volt, hogy nem zsákmányszerzésre törekedtek, támogatásukért nem kértek pozíciót. Az LMP társelnöke a kritériumaik között a függetlenség mellett a környezetvédelmet és azt említette, hogy legyen női jelölt. Szerinte a négy jelölt megválasztásával növekedhet az Ab azon tagjainak száma, akik a kormánytól függetlenül hozzák meg döntéseiket. Hadházy kifejtette, 11 alkotmánybíróval ugyan működképes az Ab, de az utóbbi hónapok tapasztalatai alapján "a testület elvesztette alkotmánybíróság-jellegét", mivel lelassult a működése, nem dönt olyan ügyekben, amelyekben a kormánypártoknak kellemetlen döntést hozna. Tapasztalatokra, illetve jogászi véleményekre hivatkozva azt mondta, a jelenlegi 11 bíróból négyről lehet azt mondani, függetlenül hozza a döntéseit, a többi hét bíró kerüli a konfliktust a kormánnyal. Felidézte, a jelöltekről tavaly decemberben még Schiffer András korábbi társelnök részvételével kezdődtek egyeztetések, februárra kialakult egy négyfős jelölti lista, ezen a héten jelezte a Fidesz-frakció az LMP-nek, hogy elfogadják a jelöltjeiket. Hadházy az ellenzéki kritikákra reagálva azt mondta, a pártoknak nem egymást kellene bírálni, de várható volt, hogy lesz kifogás. Az LMP-nek az ország érdekét kell figyelembe vennie - mondta.

Szerző

Elmosódott ujjlenyomatok

Publikálás dátuma
2016.11.18. 06:07
Lázár érkezőben, az ajtóban Kovács Zoltán szóvivő FOTÓ: MTI/MÁTHÉ ZOLTÁN
Az, hogy van-e ujjlenyomat, vagy nincs, nem csak attól függ, hogy vettek-e tőle, hanem, hogy van-e neki. Lázár János lapunk kérdésére tegnap ezzel igyekezett enyhíteni a Pharaon-ügyben mind zavarosabb kormányzati kommunikáció hatását. A kancelláriaminiszter azt is bejelentette, neki sincs ujjlenyomata.

Nem a kormány, illetve a miniszterekhez közel állókat, hanem a magyar emberek biztonságát óvják a titkosszolgálatok. Akkor is, ha a mind zavarosabb Pharaon-ügyben olykor úgy tűnik, a magyar szolgálatok futni engedik a fideszesek számára fontos, ám a valóságban nemzetbiztonsági kockázatot is jelentő külföldieket. Lázár János, a tegnapi Kormányinfón legalábbis ezt állította a Népszava kérdésére. A Miniszterelnökség vezetője megismételte, a nemzetbiztonsági bizottság múlt heti ülésén "korrekt és tisztességes" tájékoztató hangzott el, amiből kiderült, a szaúdi üzletember nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot, és a hatóságok minden szabályt betartottak a schengeni vízum megadásánál. Ghaith Pharaon kérelmét minden schengeni tagállam láthatta, sőt az FBI is, de senki nem emelt ellene kifogást.

"Az, hogy van-e ujjlenyomat, vagy nincs, az nemcsak attól függ, hogy vettek-e tőle, hanem hogy van-e neki" - közölte a kancelláriaminiszter, amikor a Népszava tudósítója azt firtatta, Pharaonnak tartózkodási engedélye is volt, ehhez pedig ujjlenyomatot kellett volna venni tőle. Lázár azt mondta, neki sincs olyan ujjlenyomata, amit alkalmazni lehet, így csak egy évre kap útlevelet. "Egyszerűen nem tudtak tőlem ujjlenyomatot venni. És nem vagyok Pharaon", tette hozzá.

Szijjártó Pétert szintén kérdezte az ügyben a szocialista Harangozó Tamás. A külügyminiszter válaszából derült ki, hogy az egyebek mellett terrorizmus támogatásával vádolt szaúdi milliárdosnak Jordánia budapesti tiszteletbeli konzulja kért szóbeli jegyzékben vízumot. A kormányközeli körökben is járatos Zaid Naffa közbenjárására ezt a bejrúti konzulátus állította ki 2014. október közepén. A tiszteletbeli konzul befolyásos ember, többek közt feltűnt már Orbán Viktor kormányfő veje, Tiborcz István társaságában zajló tárgyaláson is, erről a Magyar Narancs közölt fényképet. De az Egyesült Államok hatóságai által keresett szaúdi milliárdossal is bizalmas a viszonya, amit az is bizonyít, hogy Naffa Zaid Béla király úti rezidenciájára volt bejegyezve az összes hazai cég, amely Pharaon nevét viseli. A szaúdi üzletember elnöke a Jordan Decapolis Properties nevű óriásvállalatnak, amelynek a tiszteletbeli konzul is igazgatósági tagja.

Szijjártó elismerte, hogy Pharaon 2014-ben tartózkodási engedély iránti kérelmet is benyújtott az annak átvételére illetékes külképviseleten. A tartózkodási engedély-kérelmekről viszont a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal dönt.

Az üzletember tartózkodási engedélyének különös körülményeiről a Heti Válasz közölt cikket. Mint írták, az FBI és az Interpol által körözött Pharaon annak ellenére kapott vízumot és magyarországi tartózkodási engedélyt, hogy a magyar hatóságok sosem vettek tőle ujjlenyomatot. Mindezt pedig a Belügyminisztérium is megerősítette. A tartózkodási engedélyhez elvileg kötelező az arcképmáskészítés és az ujjnyomatrögzítés. Legalábbis kötelező lett volna. A hetilap úgy tudja, hogy a szaúdi milliárdos először 2014 elején kapott tartózkodási engedélyt - üzleti-befektetői tevékenységre -, amelyet kétszer megújítottak. Az, hogy a belügyi tárca sajtónak szánt közlése szerint nem vettek ujjlenyomatot Pharaontól, azért érdekes, mert az interneten is elérhető, Pintér Sándor által a szaúdi nagykövetségnek írt, október 3-án kelt, majd kiszivárgott levélből már úgy tűnik, hogy a magyar hatóságoknak rendelkezésükre állhatott saját ujjlenyomat. A belügyminiszter a levélben arról írt, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal elektronikus úton kapott ujjlenyomatokat az FBI-tól az üzletemberről, s bebizonyosodott, hogy a hivatal által megadott adatokkal szereplő személy azonos az általuk keresett személlyel. Márpedig valamit csak valamivel lehet összehasonlítani, tehát csak lennie kellett az összehasonlítás alapjául szolgáló ujjlenyomatnak.

Legfrissebb számában a Magyar Narancs ismét foglalkozik Pharaon Magyarországhoz fűződő kapcsolataival. A lap munkatársának sikerült felvennie a kapcsolatot a Pharaon Group Hungary irodavezetőjével, Máthé Zita azonban nem volt hajlandó tisztázni, hogy a cég kötődik-e Ghaith Pharaonhoz. A Narancs információja szerint Máthé Zita tavaly márciusban lett Pharaon ügyvédjének, Ammar M. Abu Namousnak a kézbesítési megbízottja, a posztot korábban Zaid Naffa látta el.

A cikkben emlékeztetnek a HVG nemrég közölt írására, miszerint korábban Máthénak közös cége volt Meszlényi Tamással, aki nyakig benne volt a Welsz Tamás által szerzett bissau-guineai útlevelek ügyében. A Narancs újságírója elment a Bank Centerbe, ahol a kihelyezett táblákon szerepel a Pharaon Group Hungary neve, ennek ellenére ilyen nevű cég nincs bejegyezve Magyarországon. A Pharaonról elnevezett hét cégnek viszont a Szabadság téri cím a székhelye, akár az ugyancsak Namous neve alatt futó Hun-Gov Koordinációs Kft.-nek. Ezek a cégek szeptember 30-án költöztek ki Naffa konzuli rezidenciájáról.

És még...
- "Miniszterelnök úr elmondta erről, amit gondol, én pedig azt mondtam, hogy minden miniszternek saját magának kell kiállnia magáért". Ezt Lázár a Rogán Antal politikai tisztességét firtató kérdésünkre válaszolta. Arra voltunk kíváncsiak, mit gondol a kancelláriaminiszter arról, hogy kollégája az Index tényfeltáró cikke kapcsán először tagadta, hogy közelebbi kapcsolatban áll Kertész Balázs ügyvéddel, majd amikor kiderült, a lap fényképekkel, videóval tudja ezt biztosítani a Miniszterelnöki Kabinetiroda úgy reagált, Rogán szokott kávézgatni az ügyvéddel.
- Orbán Viktort még nem hívta fel Donald Trump. A frissen megválasztott amerikai elnök Andrzej Duda lengyel elnökkel viszont már beszélt. Lázár János szerint azonban ennek nincs jelentősége.
- Kerekasztal-tárgyalást indít a kormány az érintett érdekképviseletekkel az autózásról, annak adminisztratív terheiről, az üzembe helyezés és az üzemben tartás költségeiről. Új KRESZ is készülhet.
- Döntött a kormány a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a Nyugati pályaudvar vasúti összekötéséről


Szerző

Tárki: utálja a magyar a láthatatlan idegent

Soha nem látott magasságokba nőtt az idegenellenesség a legutóbbi hónapokban. A Tárki 25 éve méri kérdőívek segítségével az idegenekkel szembeni viszonyulásokat Magyarországon, és legfrissebb, októberi felmérésük olyan eredményeket hozott, amelyek már egészen kiugró elzárkózást jeleznek. Válaszaik alapján már az emberek 58 százaléka látszik idegenellenesnek. 

Az elutasítás - elsőre talán meglepő módon - nem akkor robbant igazán nagyot, amikor a legnagyobb számban lehetett tényleg menekülteket látni Magyarországon. A Keleti pályaudvar környékén, káosz és a humanitárius katasztrófával fenyegető helyzet kicsúcsosodása idején, 2015 nyarán és kora őszén nem idegenellenesből lett több, hanem mérlegelőből. Sík Endre, a Tárki kutatásvezetője szerint ekkor mindkét szélsőséges véleményt vallók aránya csökkent a „reálpolitikusi” módon való gondolkodás terjedése miatt. Az idegenellenesség akkor ugrott meg nagyon, amikor már sokkal kevesebb volt Magyarországon a jól látható idegen, ellenben a Fidesz politikai-kampánya továbbra is ezerrel pörgött. Bár ez ellentmondásnak tűnhet, valójában ilyen a gyűlölet lélektana: az arc nélküli idegent könnyebb utálni és rettegni, mint azt, akit hús-vér személyként, esetleg szenvedő helyzetben látunk.

Az Index megbízásából ezzel csaknem egy időben, a népszavazási kampány utolsó napjaiban készített reprezentatív felmérést a Závecz Research arról, hogy ki mennyire fogadna el egy idegent a szomszédjának. Az eredmény: erdélyi magyar bevándorlót a magyarok 76 százaléka látna szívesen szomszédjaként, rockzenészt 60, zsidót 57, afrikai egyetemi hallgatót 51, amerikait 50, kínait 47, homoszexuálist 45, szíriai keresztény menekültet 35, cigányt 32, arabot 21 százalék.

Szerző