Befuthat a volt kormányfő

Publikálás dátuma
2016.11.19. 06:31
Juppé körül nagy a sajtóérdeklődés FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ROMAIN PERROCHEA
Csúcsra járatták a kampányt a jobboldali francia Republikánusok a vasárnapi előválasztás első fordulójának finisében. Az utolsó televíziós vita megerősítette azt a trendet, amely szerint egyre jobb a választók véleménye Francois Fillon volt külügyminiszterről.

A francia elnökségre pályázó hét jobboldali jelölt csütörtökön este tartotta utolsó televíziós vitáját. A jobboldali Le Figaro értékelése szerint a jelöltek nem álltak elő gyökeresen új javaslatokkal. A lap szerint a három legesélyesebb jelölt, Juppé, Fillon, valamint Nicolas Sarkozy volt köztársasági elnök nem akart a finisben korábbi stratégiáján változtatni. Juppé, Bordeaux polgármestere, a közvélemény-kutatások szerint gyorsan felfelé araszoló Francois Fillon volt miniszterelnököt támadta. Szerinte az ő programja a legkevésbé szavahihető. „Fillon úgy állítja be magát, mintha ő képviselné a legreálisabb programot. Véleményem szerint azonban ez a legkevésbé hihető az összes közül” – fejtette ki Juppé. Mint mondta, nem lehet egyik napról a másikra kirúgni az államigazgatásból egy sor alkalmazottat, amint ez Fillon programjában szerepel, de a munkaidőt sem lehet egy csapásra megemelni.

Felmérések szerint ugyanakkor a vita is megerősítette azt a tendenciát, amely szerint egyre javít megítélésén Francois Fillon. Az Elabe közvélemény-kutató iroda szerint a jobboldali szavazók közül 33 százalék őt látta a leginkább meggyőzőnek. Ezzel messze megelőzte Sarkozyt és Juppét. Előbbit 26, utóbbit 25 százalék tartotta a leghihetőbbnek. A teljes lakosság körében is Fillon végzett az élen 36 százalékkal, itt azonban nincs akkora különbség a volt kormányfő és Juppé között, aki 32 százalékot kapott. Sarkozy e felmérésben messze lemaradva harmadik mögöttük, 18 százalékkal. A kutatás szerint minden negyedik megkérdezett annak a véleményének adott hangot, hogy az összes jelölt közül Francois Fillon lenne a legrátermettebb köztársasági elnök. A listát továbbra is Juppé vezeti 40 százalékkal, érdekes azonban, hogy Sarkozy már csak a harmadik, 19 százalékkal. Az előző felméréshez képest Juppé két százalékot rontott, Fillon hetet javított, Sarkozy megítélése viszont stagnált.

Egy másik felmérés szintén megerősíti azt a trendet, amely szerint mind népszerűbb a választók körében Fillon. Az Opinionway iroda felmérése szerint, amelyet a Le Point közölt, 37 százalék azt mondta, jobb lett a volt miniszterelnökről alkotott véleménye az utolsó vita során. Mindössze 10 százalék nyilatkozott úgy, hogy rosszabb a véleménye Fillonról.

Az utolsó vita vesztese ezen kutatás szerint egyértelműen Sarkozy volt, akiről 26 százalék közölte: rosszabb lett a róla alkotott véleménye. Csak 12 százalék körében javított megítélésén. Alain Juppé megítélése ebben a felmérésben stagnált, hiszen 17 százalék nyilatkozott úgy, hogy jobb véleményt alakított ki róla, míg ugyanennyien vélekednek negatívabban. 66 százalék véleménye azonban nem változott.

Sok függ attól, amint azt már a korábbi felmérések jelezték, hányan vesznek részt a voksoláson. Minél többen járulnak vasárnap az urnákhoz, annál nagyobb lehet Juppé fölénye a többiekkel szemben. A közvélemény-kutatók azonban sötétben tapogatóznak a várható részvétel kapcsán. Némi támpontot jelenthet azonban, hogy 2011-ben, a szocialisták előválasztásán 2,66 millióan vettek részt, ami az akkor regisztrált 46,03 millió választó 5,8 százalékának felelt meg. Fél évvel később az elnökválasztáson 79,5 százalékos volt a részvételi arány. Amennyiben most is mintegy öt százalék szavazna, a Kantar Sofres Onepoint felmérése szerint csak egy százalékkal végezne Juppé Sarkozy előtt. 14 százalékos részvétel esetén azonban már mintegy tíz százalék lenne a különbség. Fontos megjegyezni azonban, hogy a felmérés még a harmadik vita előtt készült.

Szerző

Petíció az Európai Unióért

Publikálás dátuma
2016.11.18. 20:17
Illusztráció: Thinkstock
Több európai politikus, író, médiaszereplő írta alá azt a felhívást, amely arra biztatja az Európai Unió vezetőit, dolgozzanak ki menetrendet a közös Európa-projekt megmentésére, újrakitalására.

A 34 kezdeményező szerint az Unió válságok sorozatát éli át, és ha nem tesz valamit, marginalizálódni fog. A petíciót Május 9 Mozgalom néven indították, a www.m9m.eu site-n várják a csatlakozókat. A kezdeményezők között van Horvát Andor korábbi magyar biztos, Joschka Fischer volt német külügyminiszter, Guy Verhofstadt, volt belga miniszterelnök, Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke, Felipe González spanyol és Petre Roman volt román kormányfő.

Szerző

Marad az amerikai vezető szerep a NATO-ban

Teljesen biztos, hogy az Egyesült Államok Donald Trump elnöksége idején is fenn fogja tartani az amerikai vezető szerepet a NATO-ban - jelentette ki Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára egy pénteki konferencián Brüsszelben.

Stoltenberg elmondta, reméli, hogy mielőbb tárgyalhat a megválasztott amerikai elnökkel, és tájékoztathatja arról, hogy számára is kulcsfontosságú cél az európai NATO-tagországok katonai költségvetésének növelése, amelyet a tagországok védelmi miniszterei is támogatnak. Hozzátette, a fő akadályt a pénzügyminiszterek ellenállása jelenti.

"Fel kell hagyni a csökkentésekkel, és fokozatosan fel kell emelni a védelmi költségeket a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékára" - szögezte le a NATO-főtitkár a Német Marshall Alap (German Marshall Fund) nevű kutatóintézet rendezvényén.
A főtitkár úgy fogalmazott, hogy az utóbbi időben elmozdulás történt ebbe az irányba, de nagyon sok még a tennivaló a cél elérése érdekében. "Biztos vagyok benne, hogy Trumpnak ez lesz a fő prioritása a NATO tekintetében" - mondta. "A 20. század történelmének egyik fontos tanulsága, hogy egy biztonságos és sikeres Európa az Egyesült Államokat is biztonságosabbá és sikeresebbé teszi" - mondta Stoltenberg.

A NATO később közleményt adott ki, miszerint Jens Stoltenberg délután telefonbeszélgetést folytatott Donald Trumppal. A felek egyetértettek benne, hogy a szövetség megléte és hatékony működése hosszú távon is rendkívül fontos, valamint megvitatták az új biztonsági környezet jelentette kihívásokat.

Mint írták, Soltenberg megköszönte Trumpnak, hogy a kampányában felhívta a figyelmet a védelmi költségek emelésének fontosságára. Mindketten úgy vélték, hogy ugyan történt előrelépés az igazságosabb tehermegosztás terén, de sok még a tennivaló az ügyben.

Szakértők szerint az európai vezetőket aggodalommal tölti el Trump álláspontja, részben mert nyíltan az Oroszországhoz közeledés mellett kötelezte el magát, részben pedig mert a NATO költségvetésének, az amerikai hozzájárulásnak az újratárgyalását helyezte kilátásba. Az üzletember korábban úgy nyilatkozott, hogy orosz agresszió esetén csak azoknak a NATO-tagországoknak a védelméhez nyújtana segítséget, amelyek teljesítették szövetségesi kötelezettségeiket.

Beszédében Stoltenberg emellett a törökországi helyzetre is kitért, és arról számolt be, hogy a török hadsereg több, a NATO-nál szolgálatot teljesítő tagja is menedékkérelmet nyújtott be Európában. A főtitkár a jogállamiság elveinek tiszteletben tartására sürgette a török hatóságokat, hozzátéve, hogy a jövő heti isztambuli látogatásán fel fogja vetni az emberi jogok kérdését.

Szerző