Csúnyán összeszólalkoztak az LMP és a DK politikusai

A DK politikusa kollaboránsnak nevezte az LMP-t az alkotmánybírák megválasztása miatt, az LMP azonban hazugsággal vádolta a pártot és kiállt a kedden megválasztott tagok mellett.

Varju László, DK alelnöke keddi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: a szavazással tovább nő a kormány hatalma, ami ellentétes az ország érdekeivel és azokéval, akik le akarják váltani. Értékelése szerint az LMP "kiiratkozott az ellenzéki pártok soraiból", ezért - mint mondta - jelképesen fideszes párttagkönyveket ajánl a két társelnöknek, akik meg is jelentek a sajtótájékoztatón a teljes LMP frakció kíséretében. Ezt Szél Bernadett társelnök azzal indokolta, hogy szeretnének válaszolni a DK kérdéseire, s kíváncsiak, mi alapján használnak olyan súlyos jelzőt, mint például a kollaboráns.

Hadházy Ákos, az LMP másik társelnöke azt mondta: ha lesz olyan tény, ami megkérdőjelezi a független ítélethozatalt, akkor elgondolkodik, azonban most védelmére kel a bíráknak. Kifejtette: a DK az elmúlt napokban csak a bírák és a párt elleni hangulatkeltéssel foglalkozott. Szerinte az ellenzékkel ma az a baj, hogy egymástól szeretne elvinni szavazatokat és nem a kormánytól.

Varju László válaszul alkalmatlannak nevezte a megválasztott tagokat, bírálva Schanda Balázs egyházzal kapcsolatos egyik írását, továbbá Szabó Marcel és Horváth Attila személyét.

Szél Bernadett ugyanakkor azt felelte: a kormány akkor is működött volna, ha az Alkotmánybíróság kevesebb taggal folytatja munkáját, most viszont van esély arra, hogy az emberekhez közelebb álló döntések szülessenek. Megjegyezte azt is, hogy a DK maga is több alkalommal fordult az Ab-hez, ezt azonban Varju László visszautasította.

A vitán megjelent Schiffer András, az LMP volt társelnöke is, aki hazugsággal vádolta a DK-t, majd sorra vette és visszautasította a bírák személyét ért kifogásokat. Egyúttal hitványnak és alávalónak nevezte, amit a DK tesz. "Gyakorlatilag egyházellenes indulatokat szítanak fel, azt csinálják, amit az AVH-s szellemi elődeik" - fogalmazott.

Schmuck Erzsébet, az LMP frakcióvezetője visszautasította a DK vádjait, mondván: a Demokratikus Koalíció nem tudja elképzelni, hogy van egy olyan parlamenti párt, amely az elvei szerint politizál.

Szerző

Bérmegállapodás - A szakszervezetek javaslatait tükrözi

A szakszervezetek javaslatait tükrözi a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) keddi ülésén elfogadott, jövőre életbe lépő minimálbér és szakmunkás garantált bérminimum emelés - mondták el a VKF munkavállalói oldalának képviselői az ülést követően.

Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke és Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke is egyetértett abban, hogy a bejelentett minimálbér emelés révén a minimálbér nettó értéke 2018-ra eléri a létminimum szintjét.

A Liga Szakszervezetek elnöke úgy vélte, hogy a VKF-en elfogadott bérmegállapodás alapjaiban arra a 2017-2018-ra vonatkozó kétéves bérfelzárkóztatatási programra épül, amelyet a munkavállalói oldal szakértői dolgoztak ki. A szakszervezetek a programot még a bértárgyalások kezdetén adták át a kormánynak - tette hozzá.

Palkovics Imre kiemelte: a munkaadók is hozzájárultak a VKF keretein belül megszületett, mérföldkőnek számító béremeléshez. A garantált bérminimum két év alatti 37 százalékos emelését pedig komoly lépésnek nevezte.

A MOSZ elnöke arról is beszámolt, hogy a szakszervezetek és a munkaadók további feladata a központi bérajánlás kérdésének rendezése. Jövőre sem lesz bérajánlás, mert sem a munkaadók, sem a kormány nem szorgalmazta egy ilyen jellegű megállapodás létrejöttét. Véleménye szerint azonban a nemzetgazdasági szintű reálkereset-növekedés, amelyet a kormány a következő 6 évre bejelentett, csak úgy valósulhat meg, ha a minimálbér feletti bérek is megfelelő mértékben emelkednek. Ehhez pedig a szociális partnereknek kell az adott ágazatban, adott vállalatnál vagy vállalatcsoportnál megállapodásra jutniuk - tette hozzá Palkovics Imre.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a VKF keddi ülését követő sajtótájékoztatón jelentette be, hogy megállapodott a kormány a szociális partnerekkel, a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő jövőre, a munkáltatói járulékok 5 százalékponttal csökkennek. Hozzátette, 2018-ban a minimálbér újabb 8, a bérminimum 12 százalékkal nő és további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok.

Szerző

Bérmegállapodás - A szakszervezetek javaslatait tükrözi

A szakszervezetek javaslatait tükrözi a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) keddi ülésén elfogadott, jövőre életbe lépő minimálbér és szakmunkás garantált bérminimum emelés - mondták el a VKF munkavállalói oldalának képviselői az ülést követően.

Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke és Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke is egyetértett abban, hogy a bejelentett minimálbér emelés révén a minimálbér nettó értéke 2018-ra eléri a létminimum szintjét.

A Liga Szakszervezetek elnöke úgy vélte, hogy a VKF-en elfogadott bérmegállapodás alapjaiban arra a 2017-2018-ra vonatkozó kétéves bérfelzárkóztatatási programra épül, amelyet a munkavállalói oldal szakértői dolgoztak ki. A szakszervezetek a programot még a bértárgyalások kezdetén adták át a kormánynak - tette hozzá.

Palkovics Imre kiemelte: a munkaadók is hozzájárultak a VKF keretein belül megszületett, mérföldkőnek számító béremeléshez. A garantált bérminimum két év alatti 37 százalékos emelését pedig komoly lépésnek nevezte.

A MOSZ elnöke arról is beszámolt, hogy a szakszervezetek és a munkaadók további feladata a központi bérajánlás kérdésének rendezése. Jövőre sem lesz bérajánlás, mert sem a munkaadók, sem a kormány nem szorgalmazta egy ilyen jellegű megállapodás létrejöttét. Véleménye szerint azonban a nemzetgazdasági szintű reálkereset-növekedés, amelyet a kormány a következő 6 évre bejelentett, csak úgy valósulhat meg, ha a minimálbér feletti bérek is megfelelő mértékben emelkednek. Ehhez pedig a szociális partnereknek kell az adott ágazatban, adott vállalatnál vagy vállalatcsoportnál megállapodásra jutniuk - tette hozzá Palkovics Imre.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a VKF keddi ülését követő sajtótájékoztatón jelentette be, hogy megállapodott a kormány a szociális partnerekkel, a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő jövőre, a munkáltatói járulékok 5 százalékponttal csökkennek. Hozzátette, 2018-ban a minimálbér újabb 8, a bérminimum 12 százalékkal nő és további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok.

Szerző