Bukik vagy marad a "szeretetteljes" elkülönítés?

Publikálás dátuma
2016.11.23. 06:15
A kisebbségi oktatás gyakran szolgálja a roma gyerekek szegregációját FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Megsemmisíti a kormány a köznevelési törvény azon rendelkezését, amely lehetőséget teremtett a roma diákok elkülönítő, szegregált oktatására. Az intézkedés minden bizonnyal az Európai Bizottság nyomására történt, a testület májusban indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen a szegregáció miatt. Az Európai Roma Jogok Központjának szakértője szerint az ügyet ezzel nem lehet lezártnak tekinteni.

Miután már Brüsszel is a magyar kormány fejére koppintott a roma gyerekek iskolai elkülönítését elősegítő intézkedések miatt, a kabinet kénytelen megsemmisíteni Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter nagy elánnal bevezetett rendelkezését, amely lehetővé tette, hogy a miniszter felmentést adhasson egyes iskoláknak a szegregációt tiltó törvényi rendelkezések alól.

Bár a kormány képviselői állandóan azt hangsúlyozzák, mennyire elkötelezettek a szegregáció felszámolása mellett, a tények ennek épp ellenkezőjéről győzték meg az Európai Bizottság (EB) munkatársait, akik egy éven keresztül vizsgálták a cigány diákok elkülönített oktatásának megszüntetésére tett kormányzati erőfeszítéseket. Lényegében semmilyen eredményről nem tudtak jelentést tenni az EB felé, így májusban megindították a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen.

A kormányzat álomvilágában a "szeretetteljes felzárkóztatás" álnéven eladni kívánt szegregált oktatási formáért Balog miniszter is sokáig kardoskodott, az egyházi fenntartású, nyíltan szegregáló nyíregyházi Huszár-telepi iskola bírósági ügyében is felszólalt: idézés nélkül jelent meg a tárgyaláson, és mindvégig kiállt a roma gyerekek elkülönítésében jeleskedő intézmény mellett. Mivel a bíróság első- és másodfokon is azt állapította meg, hogy az iskola szegregál, Balog törvényt módosított, így mire a Kúria elé került az ügy, jogi szempontból úgy tűnt, az iskola körül minden rendben.

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány ekkor fordult az EB-hez, az ügyet Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője is megsürgette, így jutottunk el a kötelezettségszegési eljárásig és a Balog-rendelkezések visszavonásáig.

A Huszár-telepi iskola azonban csak egy a több száz szegregáló intézmény közül, a roma jogvédő szervezetek becslései szerint jelenleg legalább 400 ilyen iskola működik az országban, a szegregált osztályok száma ennél is magasabb. Az EB novemberi oktatási jelentésében is rámutatott a magyarországi iskolai szegregáció aggasztó mértékére, de a hazai kutatások sem derűsebbek. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint míg 2004-ben a roma diákok 15 százaléka tanult szegregáltan, 2014-re ez az arány 20 százalék fölé emelkedett.

A cigány gyerekek közül kerül ki a legtöbb korai iskolaelhagyó is, arányuk - a tankötelezettségi korhatár leszállításának, a közmunka bevezetésének is "köszönhetően" - az utóbbi években 60 százalékra nőtt (ugyanez a nem roma fiataloknál 9 százalék). Mindez a roma fiatalok munkaerőpiaci esélyeinek folyamatos romlásához, a szegénység újratermeléséhez, a szociális segélyeken tengődők számának növekedéséhez vezet.

Kérdés, hogy a törvénymódosítással mennyire mozdítható elő a szegregáció felszámolásának ügye, és hogy az a "szeretetteljes" elkülönítés végét jelentheti-e. Szendrey Orsolya szerint nem. Az Európai Roma Jogok Központjának szakértője elmondta: bár az előrelépést jelent a jogi harmonizációban, ám a törvény továbbra is kiskaput hagy az állami és egyházi iskoláknak egyaránt a roma gyerekek szegregációjának fenntartására "kisebbségi oktatás" címén.

"A cigány kisebbségi oktatás megvalósításáról Magyarországon az elmúlt két évtizedben pedig tudni lehet, gyakran szolgálja a roma gyerekek szegregációját, és alacsonyabb minőségű oktatási szolgáltatáshoz vezet. Teljesen másképp működik a gyakorlatban, mint a többi nemzetiségi kisebbség esetében" - fogalmazott Szendrey, hangsúlyozva: a kötelezettségi eljárás nem érhet véget az érintett jogszabályok harmonizációjával, hiszen másik két ponton is bizonyítania kell a kormánynak. Egyrészt biztosítania kell a faji irányelv alapján a hatékony jogorvoslatot az oktatási szegregáció áldozatai számára, amire eddig még nem volt példa. Másrészt valós eredményeket mutató intézkedéseket kellene hozni a roma gyerekek szegregációjának felszámolására a közoktatásban. Ezek azonban még váratnak magukra.

Példaértékű együttműködés - megfúrva
Példaértékűnek tartja a társadalmi felzárkózásért felelő helyettes államtitkár azt a kezdeményezést, amely a bihari térségben az iskolai szegregáció megelőzése érdekében jött létre. Az MTI tudósítása szerint Langerné Victor Katalin Biharkeresztesen szándéknyilatkozatot is aláírt a helyi református egyházkerület, a helyi tankerület és egy civil szervezet képviselőjével, valamint az érintett polgármesterekkel.
Az említett településen évek óta egy református iskola is működik az állami mellett, emiatt megindult a roma diákok szegregálódása (az egyházi iskolába jómódú, nem roma családok gyermekei járnak, míg a cigány gyerekek maradtak az államiban). Az említett együttműködés elvben erre a helyzetre is megoldást keresne, ám mint azt a hvg.hu kiszúrta, a szóban forgó református iskola közben úgy változtatta meg felvételi és átjelentkezési szabályait, hogy halmozottan hátrányos helyzetű (tehát cigány) gyereknek alig van esélye bekerülni.

Szerző

Pharaon-ügy - Lázár visszaszólt Colleen Bellnek

Publikálás dátuma
2016.11.23. 06:03
FOTÓ: Népszava
"Ha Gaith Pharaon annyira veszélyes bűnöző lenne, mint ahogyan Colleen Bell állítja, akkor miért nem kérték az amerikaiak, hogy fogjuk el együtt, miért nem érkezett soha olyan kezdeményezés az elmúlt időszakban az amerikai partnerszolgálatok, vagy szervek részéről, hogy tartóztassuk le Magyarországon" - üzente az ATV.hu-n keresztül Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az amerikai nagykövetnek.

A szaúdi vállalkozóval kapcsolatban ugyanis Coleen Bell azt mondta a múlt héten: "nincs semmilyen titkosszolgálati játszma, az Egyesült Államok nem trükközik, Pharaon bűnöző, akit le kellene tartóztatni. Gyanúsítják terrorpártolással, pénzmosással, korrupciós bűncselekményekkel, nukleáris eszközök tiltott kereskedelmével is, a mai napig körözi az FBI és az Interpol". A nagykövet hozzátette, folyamatosan kapcsolatban van a budapesti nagykövetség rendvédelmi képviselőivel, ők pedig a magyar szerveken keresztül folyamatosan kapcsolatban vannak a magyar kormánnyal ebben az ügyben.

A Ghaith Pharaon személye körüli ellentmondások és megkérdőjelezhető magyarországi kapcsolatai hónapok óta foglalkoztatják a hazai közvéleményt. Az arab befektetőről tudható, hogy 1991 óta folyamatosan érvényes nemzetközi elfogatóparancs van érvényben ellene, mégis tartózkodási engedélyt kaphatott Magyarországon és közvetett módon ingatlanokat vásárolhatott.

A szaúdi vállalkozó, Orbán Viktor szomszédja, vejének tárgyalópartnere, vélhetően Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester vitorlázópartnere jelenleg nem léphet be Magyarország területére. Tartózkodási engedélye ugyanis novemberben lejárt, de azt korábban Zaid Naffa jordániai tiszteletbeli konzul igényelte neki Bejrútban. A parlamentben is számos alkalommal téma volt a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatba hozott szaúdi üzletember és a kormány, azon belül is a kormányfő kapcsolata. Harangozó Tamás, szocialista politikus kérdésére, október végén Orbán beismerte a parlament plenáris ülésén, hogy már találkozott a "professzorral", és szerinte ez az ügy nem más, mint "egy amerikai titkosszolgálati játszma". Pharaonról egyébként aktája is van a Belügyminisztériumnak, amely többek között az ujjlenyomatait is tartalmazza. Ezt Szaúd-Arábiának is elküldték.

Szerző

Tanítanék: lépjetek ki!

Publikálás dátuma
2016.11.23. 06:02
A Tanítanék! tüntetése még júniusban. FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
Magyarország hosszú utat tett meg az oktatás javítása érdekében, ugyanakkor további lépésekre van szükség - mondta Andreas Schleicher, az OECD oktatási igazgatóságának vezetője a Köznevelési Kerekasztal keddi ülését követően, miután Palkovics László oktatási államtitkár végzett a kilenc hónapja működő egyeztető fórum munkájának tömjénezésével. 

Az államtitkár szerint az oktatásban minden a legnagyobb rendben halad, azokon a területeken, ahol gyors döntésekre volt szükség (a fenntartói rendszer, a finanszírozás átalakítása, a gyerekek terhelésének csökkentése), ezek megszülettek. Andreas Schleicher hozzátette: további javulás szükséges szakoktatás minőségében és a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolása területén. Beszélt arról is, hogy Magyarország relatíve keveset költ az oktatásra, s ilyen esetekben lényeges, hogy ezt a forrást jól költsék el. A tanári fizetések a biztató lépések ellenére sem magasak még - jegyezte meg, és kitért a tanári szakma megerősítésének, a minőségének javításának fontosságára.

A kerekasztal keddi ülésére (három héttel azután, hogy lemondásra szólították fel Palkovics Lászlót) a Tanítanék Mozgalom is meghívást kapott, ám képviselőik nem vettek részt az egyeztetésen. "Mi nyílt vitára hívtuk az államtitkárt, de levelünkre még csak nem is válaszolt. Inkább leültettek volna minket ahhoz a kerekasztalhoz, amely csupán díszlet, és kizárólag egy célt szolgál: legitimálja az oktatási kormányzat akaratát" - írták, hangsúlyozva: nem a párbeszédet utasítják el, a civil szervezeteik továbbra is készek arra, hogy az oktatás átfogó, közép- és hosszútávon ható, valamint gyors cselekvést igénylő problémáiról folyó vitának részesei legyenek - de csakis demokratikus és sajtónyilvános keretek között.

A Tanítanék képviselői az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt üzenetet is átadtak Palkovicsnak, amelyben arra kérték a kerekasztal mellett ülő szervezeteket, vegyék észre, hogy az érdemi és demokratikus egyeztetésnek, az oktatási rendszer valódi reformja megvitatásának helye nem a Köznevelési Kerekasztalon belül, hanem azon kívül van. Lépjenek ki, és tudásukat a társadalommal, a civil szervezetekkel együttműködve, azokkal egyeztetve kamatoztassák.

Szerző