Aleppo az éhínség küszöbén

Már csak tíz napra van elegendő élelmiszer a szír felkelők kezén levő Kelet-Aleppóban, s utána óhatatlanul az éhínség rémével kell szembenézni a kormányhadsereg által hónapok óta ostromlott városrész lakosainak – figyelmeztettek humanitárius szervezetek képviselői.

Raedal-Szaleh, a Fehér Sisakok elnevezésű önkéntes csoport vezetője, aki tegnap Stockholmban vett át egy úgynevezett „alternatív Nobel-díjat”, úgy nyilatkozott, hogy jövő hét közepére kifogyhatnak minden tartalékból. Nem csupán az étel fogy el, de mentő-tevékenységünk is meghiúsul, hiszen addigra nem lesz már sem üzemanyag a teherautóinkban, se gázálarcunk – mondta a Reuters hírügynökség munkatársának.

Raedal-Szaleh hozzátéve: Aleppóban mára elképzelhetetlen állapotok alakultak ki, az orvosok legfeljebb azt a csekélyke kórházi felszerelést tudják felhasználni, ami a rendszeres bombázások után megmaradt. Az önkéntes szervezet több ezer embert mentett ki az összeomlott épületek romjai alól, tevékenységük nélkül a civil áldozatok száma még magasabb lenne. A város keleti részét ellenőrzésük alatt tartó muzulmán felkelők elfogadták az ENSZ által küldendő segélykonvojok tervét, ám a világszervezet addig nem akarja útnak indítani szállítmányait, míg a damaszkuszi kormány és az orosz illetékesek szintén rá nem bólintanak. Becslések szerint a városrészben körülbelül 275 ezer civil él.

Szerző

Aláírták az új kolumbiai béke-megállapodást

A bogotai kormány és a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) marxista gerillaszervezet tegnap aláírta a békeszerződés új változatát. A történelmi jelentőségű egyezmény több mint fél évszázados polgárháború végére tesz pontot a remények szerint.

A megállapodás tető alá hozásáért Juan Manuel Santos kolumbiai elnököt Nobel-békedíjjal tüntették ki, annak ellenére, hogy a díj odaítélése előtt néhány nappal, október 2-án a kolumbiai választók szűk többséggel népszavazáson elutasították a megállapodást.

Az ellenzéki pártok által is hangoztatott fő kifogás az volt, hogy a kormányzat túl elnéző feltételekben állapodott meg a gerillaszervezettel: a FARC vezetőire nem szabnak ki börtönbüntetést, s a szervezet néhány garantált mandátumot is kap a törvényhozásban. A referendum kudarca nyomán azonban új tárgyalásokat kellett kezdeni. A 297 oldalas dokumentum 65 százalékát módosították, több mint 500 módosító indítványt fogadtak el, s a FARC vezetői jelentős engedményeket tettek. Felállítanak például egy különleges bíróságot az elkövetett háborús bűnök kivizsgálására, de a korábbiakkal ellentétben e testületnek nem lesznek külföldi tagjai. A FARC emellett vállalta, hogy leltárba veszik minden vagyontárgyukat, s ebből kártalanítják a polgárháború áldozatait. A gerilláknak számot kell adniuk arról is, milyen szerepet játszottak a drogcsempészetben.

A változtatások ellenére nem kizárt, hogy az ellenzék elutasítja a megállapodást a jövő hétre tervezett parlamenti szavazáson. A békeegyezményről mindenesetre nem írnak ki újabb népszavazást.

Szerző

Rajoynak nem lesz kihívója

Mariano Rajoy spanyol kormányfő lesz az egyetlen jelölt a konzervatív Néppárt (PP) elnöki posztjára. A Néppárt december 16-tól 19-ig tartja vezetőválasztással egybekötött kongresszusát.

 Miután a spanyol kormányválság véget ért, s Rajoyt tíz hónap, két eredménytelen parlamenti választás után mégiscsak sikerült másodszorra is miniszterelnökké választani, elcsendesültek azok a hangok, amelyek a párton belül a korrupciós botrányok nyomán a kormányfő lecserélését követelték.

Rajoy volt az egyedüli, aki a határidő lejártáig benyújtotta pályázatát, 100 támogató aláírással együtt, senki más nem dobta be a nevét a kalapba. Így a PP sokat spórol, mivel a tervezett előválasztás is elmaradhat, noha eredetileg két vagy több jelölttel számoltak. A miniszterelnököt a több mint 3 ezer küldött így várhatóan egyhangúan megerősíti a pártelnöki poszton is.

A Néppárt kisebbségben kormányoz, ezért a spanyol kabinetnek minden kezdeményezéséhez külső támogatókat kell szereznie.

Szerző