„Nem lehet az oroszokkal olyan megállapodást kötni, vagy olyan szerződést aláírni, amelyet tíz évre titkosítanak” - mondta Orbán Viktor 2008-ban Rákosmentén.
Nemzetbiztonság, terror
A miniszterelnök évekkel később is hű maradt magához, kormánya 2015-ben és napjainkban is olyan intézkedéseket hozott, amelyek valóban nem tíz, hanem harminc évig maradnak titkosak. Pintér Sándor októberi módosító törvényjavaslata - a héten fogadták el - terrorveszélyre hivatkozva nemzetbiztonsági okból 30 évre titkosította több nagyberuházás adatait is. A módosítás illeszkedik a kabinet eddigi törekvéseihez. Előbb a Magyar Posta cégeinek könnyítették meg, hogy kivonják magukat az átláthatóság szabályai alól, majd a Magyar Nemzeti Banknak is hasonló felhatalmazást adtak – kommentálta a döntést lapunknak Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. Valóban nem volt egyedi a belügyminiszter húzása, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter nem sokkal korábbi törvénymódosítása arról szólt, hogy nemzetbiztonsági indokokra hivatkozva titokban lehetne tartani, mennyibe kerül egy vasúti kocsi vagy HÉV-szerelvény, esetleg a felcsúti kisvasút luxuskocsija.
A kabinet tavaly év végétől használja a jól bevált "nemzetbiztonsági", vagy "terrorveszély" indokokat, hogy homályban tartson korábban közérdekű adatokat. A mostani módosítás azért is különösen gyanús, mert a jelenleg is hatályban lévő belügyminiszteri rendelet szerint a miniszterelnöki hivatal alaprajzát lehetne titkosítani. Sőt az 1997. április 3-tól hatályos rendelet nem csak a miniszterelnöki hivatalt védi, hanem „az állam működése szempontjából kiemelten fontos létesítményeket” is. Pintér javaslatában egyébként a titkosítandó beruházások közé tartozik Orbán Viktor kormányfő Várba költözése is, ugyanis a Karmelita kolostor felújításának minden műszaki és pénzügyi adatát 30 évre elrejtenék a nyilvánosság elől. Valószínűleg titkosítani lehetne a repülőterekkel, vasúti pályaudvarokkal és erőművekkel kapcsolatos beruházások pénzügyi adatait is.
A Fidesz hiába akarja
A Fidesz frakcióvezetője szerint a megnövekedett terrorveszély miatt kell a titkosítás, de a költségeket szerinte elárulják majd. Kósa Lajos hozzátette, „bizonyos nemzetbiztonsági szempontból védendő objektumokról érzékeny adatokat, statikai terveket, a létesítmények védelmével kapcsolatos műszaki adatokat nem fogunk kiadni. Azt, hogy mennyibe kerül, azt biztos ki fogjuk adni.”
Nem tekinthető az Alaptörvénnyel összhangban állónak az olyan korlátozás, amely egy adatot vagy egy egész dokumentumot végérvényesen elvon a nyilvánosság elől, illetve amely egy dokumentumot annak tartalmától függetlenül, teljes egészében nyilvánosságkorlátozás alá helyez – szögezte le a Népszavának az adatvédelmi hatóság elnöke. A korlátozás – Péterfalvi Attila szerint - csak azokra az adatokra vonatkozhat, amelyek terrorfenyegetettség szempontjából érzékenyek: csak biztonsági, védelmi, műszaki, üzemeltetési adatokról lehet szó. Más, az információszabadság érvényesülése szempontjából lényeges adatok viszont, mint például a beruházások költségvetési forrásigénye vagy a létesítmények környezeti hatásaira vonatkozó adatok nem lehetnek tárgyai a vizsgált törvényjavaslatokban lehetővé tenni kívánt korlátozásoknak – fogalmazott Péterfalvi. A hatóság elnöke azonban mindenkit megnyugtatott: az információszabadság fontos garanciája, hogy a szóban forgó törvényjavaslatok nem "ex lege" - a törvény erejénél fogva - írnak elő nyilvánosságkorlátozást, hanem az adatkezelő szervnek minden esetben mérlegelnie kell, hogy az adott adatra nézve az adatigény benyújtásakor fennáll-e a nyilvánosság korlátozásának törvényben előírt feltétele, vagy az, hogy az adat megismerése Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit vagy a bűncselekmények megelőzéséhez fűződő érdekeit veszélyeztetné.
A névvel és címmel ellátott közérdekű adatigényről még akkor sem szükséges azt feltételezni, hogy az bűncselekmény előkészületi cselekménye vagy a nemzetbiztonság ellen irányuló magatartás, ha az adatigény bűnmegelőzési vagy nemzetbiztonsági szempontból érzékeny adatra vonatkozik – mutatott rá Péterfalvi Attila.
TAO-pénzek
Októbertől az is titkos, hogy ki mire kapott adókedvezményt, illetve adótitok lett az összes olyan felajánlás is, amely leírható az adóból. A 2011-ben induló TAO-program lényege, hogy a magyar cégek rakás pénzzel támogathatják a sportcsapatokat, és az erre költött pénzt leírhatják a társasági adójukból. Ilyen formán tehát a rendszer állami támogatást juttat a csapatoknak, figyelmembe véve, hogy a klubok olyan pénzt kapnak, amihez egyébként az állam jutna. Eddig a legtöbb felajánlást a felcsúti focicsapat kapta. Azonban a Nemzetgazdasági Minisztérium által beterjesztett módosítás miatt, ha egy vállalkozás számára kellemetlen, hogy a Felcsútra költött adózás helyett, akkor erről nem kell beszélnie. A TAO-éllovasok versenyében a korábbi évek tapasztalatai alapján nem sok egyesület jöhetett szóba: a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, amely minden bizonnyal az idén is a legtöbbet szakítja a TAO-tortából, ám még nincs pontos adat, a tavalyi év "felfedezettje" 557 millióval Tiszakécske Város Sportegyesülete (a városhoz kötődik az új-Közgépként elhíresült, közbeszerzéseken taroló Duna Aszfalt), valamint a Tállai András, NAV-elnökhöz köthető Mezőkövesd Zsóry Futball Club, amely eddig még egyszer sem kapott 400 milliónál többet. Ezek mellett feltűnhet egy-egy olyan egyesület vagy alapítvány, amely jelentősebb összeget igényel egy konkrét aktuális beruházáshoz, ám ez csak 1-1 szezonban figyelhető meg. Ilyen volt például 2013-ban az Illés Sport Alapítvány 850 milliója, vagy tavaly az Aramis SE 517 milliója.
Németh Szilárd akcióban
Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke februárban nyújtott be törvénymódosítást a parlamentnek, ami a címe alapján a postai szolgáltatásokról szólt és első ránézésre ártatlannak tűnt. Alaposabban megnézve azonban kiderült, hogy a törvény szellemisége brutálisan távol áll a demokráciától. A törvény ugyanis arról szól, hogy a posta szerződései „nem minősülnek közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak”. Illetve semmilyen adat sem lehet közérdekű, ami a posta számára „üzleti tevékenysége végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna”. A törvény lényegében kivette a Magyar Postát az infótörvény hatálya alól. A törvény a folyamatban lévő közérdekű adatigényléseket is leállítja. Továbbá az elfogadás előtti adatok titkosítását is biztosítja. A postát érintő korlátozás önmagában még nem tette semmissé a közérdekű adatokról szóló törvényt, de ez csak egy folyamat első lépése volt. A közérdekű adatokról szóló törvénynek volt köszönhető, hogy meg lehetett ismerni sok esetben, mire és mennyit költött az állam, illetve annak cégei. Így derülhetett ki például az állami alkalmazottak fizetése, vagy a tanácsadói-kommunikációs szerződések is. Így sikerülhetett megtudni többek között, hogy az MNB alapítványai mire és mennyit költenek, és e törvény alapján kellett kiadnia a Miniszterelnökségnek a Századvégtől rendelt tanulmányokat. Eddig is előfordult, hogy az egyes állami szervek vagy cégek úgy gondolták, a kikért adatokra nem vonatkozik a közérdekű adatok nyilvánosságát előíró törvény. Ilyen esetekben azonban bírósághoz lehetett fordulni, amely sok esetben elismerte az információt kérők igényét.
Paksi-rejtély
Az Országgyűlés még 2015-ben a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos változtatásokat fogadott el. Talán a legfontosabb, hogy nemcsak a beruházás kivitelezésével kapcsolatos vállalkozói szerződések, műszaki részletek maradnak a nyilvánosság elől elrejtve, hanem az orosz–magyar alku részleteit, az előkészítéshez kapcsolódó hatástanulmányokat és adatokat sem ismerhetjük meg 30 évig. A parlament ezt 130 igen és 62 nem szavazattal fogadta el. Seszták Miklós fejlesztési miniszter 2014 decemberében beterjesztett indítványában 15 évre kezdeményezte a titkosítást. A törvényalkotási bizottság javasolta az időtartam megduplázását.
Vagyis leghamarabb harminc év múlva tudhatjuk meg, hogy milyen döntések sorozata vezetett odáig, hogy az oroszokkal szerződjünk. Ekkorra az új blokkok élettartama nagyjából a feléhez közelít majd, a szerződést aláíró Orbán Viktor pedig több mint nyolcvanéves lesz. Mindez egyébként azért is nagyon rossz hír, mert a kisebb nyilvánosság drágább közbeszerzésekkel és ebből adódóan felesleges adófizetői veszteségekkel jár. Korrupciókutató közgazdászok statisztikai módszerekkel kimutatták, hogy Magyarországon 100 milliárdos beruházási érték esetén 4-8 milliárd forintos árnövekedésre lehet számítani pusztán a nyilvánosság korlátozása miatt. Ez a paksi projekt esetében az árak 160-320 milliárd forintos emelkedését okozhatja. Kicsit leegyszerűsítve és 3,8 millió magyar háztartással számolva: családonként 84 200 forinttal kerülhet többe az erőműbővítés pusztán azért, mert a kormány titkolózik.
A Fidesz szerint a paksi bővítés az energiabiztonságot szolgálja, így az egész ország ellen való a projekt támadása, a titkosítás pedig a többi közt nemzetbiztonsági okokkal magyarázható. Az MSZP viszont minden idők legnagyobb korrupciós ügyének minősítette a beruházást. A Jobbik úgy látta, hogy „jó cél érdekében is lehet hatalmas pénzt lopni”, az LMP pedig „a hazaárulás minősített esetének” nevezte az adatok harminc évre szóló titkosítását.