Kockázatos síita zarándoknak lenni

Az utóbbi időben a síita vallási ünnepek a dzsihádisták kiemelt célpontjaivá váltak, főképp Irakban, ahol a lakosság többsége síita, a szunnita terrorcsoport, az Iszlám Állam pedig utolsó fellegvárát, Moszult is rövidesen elveszítheti, így szorult helyzetében egyre elvakultabban gyilkol. A szektariánus ellentét a terrorellenes harcot is nehezíti, s a háború utáni politikai rendezést is már-már lehetetlenné teszi.

Mintegy százan vesztették életüket abban a csütörtök esti iraki öngyilkos merényletben, amely iráni (síita) zarándokok autóbusza ellen irányult. A robbantás Bagdadtól 95 kilométerre délre található iraki Hilla város egyik benzinkútjánál érte a zarándok buszokat. Az Iszlám Állam (IS) vállalta a felelősséget a történtekért.

Az október végi Ásurá ünnepre az iraki kormány 25 ezer katonát és 1500 rendőrt vezényelt a fővárostól 110 kilométerre délre fekvő Kerbelába a zarándokok biztonsága érdekében, de ez is kevésnek bizonyult. Az Ásurát az Arbain ünnepe követi, amely a Husszein imám halála utáni negyvennapos gyászidőszakot zárja le. Az imám halálának színhelye, Kerbela, a háborús helyzet dacára is vonzza a síita zarándokokat.

Mindkét ünnep a muszlim vallás síita ágához kötődik, a síitákat pedig eretnekeknek tekintik a szunniták, a szunnita terrorcsoportok gyakran intéznek támadást egy-egy ünnep résztvevői ellen. Az Ásúra pedig a síiták egyik legszentebb vallási ünnepe, így az azt követő böjti időszak is kiemelt fontosságú számukra. Az Ásúrán Mohamed próféta unokájának, Huszein imámnak a halálára emlékeznek, aki 680-ban, a kerbelai csatában esett el, az imám kerbelai sírja zarándokhely lett. A kerbelai ütközet az muszlimok számára az ő nagy skízmájuk (a keresztény egyház keleti és nyugati ágra szakadása 1054-ben következett be), ez volt a döntő mozzanat az iszlám szunnita és síita ágra szakadásában. Mivel az ünnephez kötődően síita zarándokok milliói keresik fel a síita szent helyeket, de főképp Huszein imám sírját, általában lehet számítani potenciális terrortámadástól. Az IS elleni háború, a terrorcsoport által elkövetett síiták elleni merényletek látványos elszaporodása nyomán, az idén szinte borítékolni lehetett, hogy nagyobb durranásra készülnek, ezért is volt a rendkívüli készültség a fesztiválon. Kerbelában nem is sikerült megzavarniuk az ünnepet, de Bagdadban több támadás is történt az október végi Ásúrá megemlékezés idején, akkor 37 zarándok halt meg az összehangolt merényletekben, amelyeket az IS vállalt magára. Kerbelában utoljára 2004-ben történt tömeges mészárlás, akkor az ugyancsak szunnita terrorszervezet, az al-Kaida robbantott. A merényletnek 171 halálos áldozata volt.

A síiták a világon élő muszlimok 15 százalékát adják, de Irakban többségben vannak. Ennek ellenére a szunnita Szaddám Huszein diktatúrája alatt betiltották ezt az ünnepet. Szaddám bukása óta az ország vezetése síita, de a felekezeti ellentétek fennmaradtak (most a kisebbségi szunniták panaszkodnak diszkriminációra), olyannyira, hogy ma már megkérdőjelezhető az ország egybentartása is. A felekezeti ellentétek gyakran torkollnak erőszakba, az IS síita ellenes merényletei is egyre gyakoribbak. Az sem véletlen, hogy Irakban a magát kalifának kikiáltó Abu Bakr al-Bagdadi a többségében szunnita városokat tudta – tulajdonképpen ellenállás nélkül, a lakosság ovációja közepette uralma alá vonni -, mint ahogy az sem, hogy például Falludzsa e nyári illetve Moszul jelenlegi ostrománál a városokba rekedt szunnita lakosság nem siet kimenekülni a síita hatalom képviselőjének tekintett hadsereg csapatai és az őket támogató síita milíciák nyújtotta biztonságba. A kurdok ugyan szunniták, de kurd – arab etnikai feszültség is jelentős, a szunnita lakosság a pesmergákban sem bízik, őket etnikai tisztogatási szándékkal vádolják mind Irakban, mind Szíriában.

2016 legnagyobb merényletei Irakban

január 11

- Robbantás, majd túszejtés egy bagdadi bevásárlóközpont előtt a javarészt síiták által lakott kelet-bagdadi al-Dzsadida negyedben. Tizennyolc ember életét vesztette és ötven megsebesült. Elkövető az IS volt.

- Ugyanaznap legalább 20-an meghaltak és 50-en megsebesültek egy Bagdadtól 80 km-re fekvő településen egy öngyilkos robbantásban.

- Heten vesztették életüket egy másik bagdadi bevásárlóutcában öngyilkos merényletben.

július 3

- Bagdad bevásárló negyedében, a Kerradában és egy piacon két összehangolt öngyilkos robbantást hajtott végre az IS. A halottak száma 120-ra emelkedett, 160-an megsebesültek. A Kerrada síiták és keresztények lakta városrész, a piac az ugyancsak síita as-Saab negyedben van. Ez a merénylet a muzulmán böjti hónap, a ramadám végét ünneplő tömeget célozta.

szeptember 10

- Bagdadban, a Palesztina utcában gyülekező síiták között robbantott az IS. A merényletekben 40 ember meghalt, 60-an megsebesültek.

Bezárult az ostromgyűrű Moszul körül

Szerda este sikerült teljes ostromgyűrűbe zárni Irak második városát, Moszult, amely egyben az Iszlám Állam által meghódított legnagyobb város is. Csütörtökön a válasz is megszületett, a benzinkútnál történt mészárlással. Hasonló volt a forgatókönyv júliusban, Falludzsa visszahódításakor is. A terrorcsoport Moszulnál gyakorlatilag kelepcébe került. A síita milíciák lezárták a város utolsó, a dzsihádisták által kontrollált nyugati kijáratát is, ami egyben azt is jelenti, hogy megszakadt a kapcsolat a terrorszervezet által uralt két város, Tel-Affar és Moszul között és megszűnt a lehetőség a fegyver, muníció és harcos utánpótlásra.

Moszulból az ostromgyűrű bezárulta előtti utolsó percekben is még százával menekültek ki civilek. Az iraki erők kezdetben visszaküldték őket, mert attól tartottak, hogy öngyilkos robbantók vegyülhettek közéjük.

Eddig különben jóval kevesebben hagyták el az ostromlott várost, mint amire számított az ENSZ vagy a bagdadi kormányzat. Az ENSZ az offenzíva kezdetekor azt mondta, hogy akár 200 ezer is lehet a várost elhagyók száma. Az ENSZ humanitárius ügyeket koordináló hivatalának közlése szerint azonban eddig 68 550-en kényszerültek otthonuk elhagyására a város öt hete kezdődött ostroma miatt. Becslések szerint több mint egymillióan rekedhettek Moszulban.

A város tényleges felszabadítására irányuló harcok most kezdődnek. Annak megsaccolására, hogy mikorra fejeződhetnek be, sem a kormányerők, sem az őket támogató amerikai vezetésű katonai koalíció vezető nem vállalkoztak. A puszta erőviszonyok semmit sem jelentenek, ez alapján pillanatok kérdése lehetne. Moszulnál ugyanis mintegy 100 ezer ostromló áll szemben 5-6 ezer mindenre elszánt dzsihádistával. A civilek miatt nem lehet légicsapást mérni a városra, az utcáról-utcára, házról-házra folyó harc pedig hosszú időt igényel. Mindezen túl azzal is számolni kell, hogy a terrorcsoport élő pajzsként használja a polgári lakosságot és kegyetlenül megtorol minden együttműködést a felszabadító erőkkel. És nem utolsósorban azzal is számolni kell, hogy a szunnita lakosság egy része inkább az Iszlám Állammal, mintsem a síita – kurd erőkkel szimpatizál.