Franciaország;előválasztás;republikánusok;

Békülékeny hangon beszélt a vitában Francois Fillon FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHESNOT

- Fillon nyerte a tévévitát

Francois Fillon nyerte a csütörtök esti televíziós vitát Alain Juppével szemben, három nappal a Republikánusok előválasztásának második fordulója előtt. Ezen dől el, a jobboldal kit indítson a jövő évi elnökválasztáson. Fillontól aligha lehet elvenni a győzelmet.

Tárgyilagosság és békés hangnem jellemezte a francia Republikánusok két versenyben maradt jelöltje, Francois Fillon és Alain Juppé utolsó, csütörtökön este megrendezett televíziós vitáját. A két jelölt mintha felmérte volna, hogy a piszkos kampány csak megosztja a jobboldali szavazótábort, s a szélsőségesek malmára hajthatja a vizet.

„A miniszterem voltál, tudhatod, hogy mindig nagyra értékeltem a barátságodat” – mondta Juppé riválisának, Fillonnak, aki ellenfele lesz a Republikánusok előválasztásának vasárnapi második fordulójában. A múlt vasárnapi első felvonásban hét jelölt indult, s meglepetésre Nicolas Sarkozy volt elnök csak harmadik lett, így kiesett. Az, aki vasárnap nyer, a jobboldalt képviselheti a jövő ősszel esedékes elnökválasztáson. A vitában Fillon is békülni próbált. „Mindig mondtam neked, mennyire nagyra becsüllek” – fordult Juppéhez a volt miniszterelnök.

A vita során Juppé kifejtette, elnökségének első száz napjában a nyugdíjreformot vinné véghez. Fillon ugyanakkor a munkaügyi reformot tartaná a legfontosabbnak. Szó esett a két forduló közötti legnagyobb vitatémáról, a 35 órás munkahétről és arról, mennyivel karcsúsítanák az államigazgatást. Fillon jelezte, a vállalatoknál hamar 39 órára emelné a munkahetet a 35 óráról. Megerősítette: öt év alatt félmillió közalkalmazottat menesztene. Juppé szerint ez lehetetlen, mert mindez azt jelentené, hogy ez idő alatt nem lehet új orvosokat, nővéreket, rendőröket alkalmazni.

A vitában előkerült az Oroszországhoz fűződő viszony. Fillon abszurdnak nevezte a jelenlegi, Francois Hollande elnök által vezetett kormányzat Kremllel szembeni politikáját. Szerinte közeledni kell Moszkvához. Szíriával kapcsolatban kifejtette, sokszor vádolják azzal, hogy Bassár el-Aszad elnököt támogatja, de „ez nincs így”. Kifejtette ugyanakkor, hogy a jelenlegi politika nem vezetett a szíriai vérontás megakadályozásához. Juppé furcsának találta, hogy Oroszország beleszólt az előválasztásba. Ezzel arra utalt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kifejtette: Fillon sikeréért szorít.

Juppé, Boreaux polgármestere kifejtette, ha elnök lenne, nem követné el ugyanazokat a hibákat, mint Nicolas Sarkozy 2007-ben. Kifejtette, szocialista minisztereknek is helyet biztosítana kormányában. Szerinte csak akkor lehet széles rétegekre támaszkodni, ha mindenki véleményére adnak. Fillon ezzel szemben a civil társadalom felé nyitna.

A vita után szinte biztosra vehető Fillon győzelme, aki az első fordulóban 44 százalékkal végzett az élen. A BFM televízió internetes felmérése szerint 57 százaléka őt látta meggyőzőbbnek. A jobboldal szavazóinál ráadásul 71 százalék találta őt jobbnak. A megkérdezettek 66 százaléka szerint Fillon képes lesz tényleges változásokat véghez vinni.

A csütörtöki vita előtti napokban meglehetős feszültség, személyeskedés jellemezte Fillon és Juppé viszonyát. Amilyen békés természetűként ismerte a közvélemény Alain Juppé volt francia miniszterelnököt, annyira harcias oldalát mutatta. Alighanem úgy vélte, nincs veszteni valója, s a nem éppen visszafogott kampánnyal még megfordíthatja az állást. Egyebek mellett Fillonnak a Sarkozyhez fűződő kapcsolatát firtatta, bírálta továbbá a volt miniszterelnök reformintézkedéseit, s felszólította riválisát arra, nyilatkozzon, mi a véleménye az abortuszról, amit nyáron egy nyilatkozatában alapvető jognak nevezett. Juppé védekezésre kényszerítette Fillont, a negatív kampány azonban alighanem visszafelé sült el.

Az utóbbi időben a síita vallási ünnepek a dzsihádisták kiemelt célpontjaivá váltak, főképp Irakban, ahol a lakosság többsége síita, a szunnita terrorcsoport, az Iszlám Állam pedig utolsó fellegvárát, Moszult is rövidesen elveszítheti, így szorult helyzetében egyre elvakultabban gyilkol. A szektariánus ellentét a terrorellenes harcot is nehezíti, s a háború utáni politikai rendezést is már-már lehetetlenné teszi.