Dél-Korea történetének legnagyobb tüntetését rendezték szombaton. A megmozdulás résztvevői ismételten Pak Gun Hje elnök lemondását követelték. A botrány hetekkel ezelőtt robbant ki, amikor kiderült, hogy az államfő barátja, Csoj Szun Szil a háttérből manipulálja az elnököt, s rengeteg pénzt csalt ki állami vállalatoktól. Az államfő ugyan kétszer bocsánatot kért, de hétről hétre egyre többen vonulnak az utcára lemondását követelve.
A szervezők szerint Szöulban másfél millióan vettek részt a megmozduláson, más városokban pedig további 400 ezren tüntettek. A rendőrség ugyanakkor 270 ezresre becsülte a fővárosban tiltakozók számát. Szöulban 25 ezer rendőr ügyelt a rendre, ám a megmozdulás végig békés maradt. Egy csoport ugyan 200 méterre megközelítette az elnöki hivatalt, az épületet azonban nem támadták meg. A tüntetésen szinte minden réteg képviseltette magát gazdáktól, buddhista szerzeteseken át egyetemistákig. Egyikük, Kvak Bo Jun, a Reutersnek elmondta: „A televízióban láttam a híradásokat, s arra jutottam: ez így nem mehet tovább. Az emberek azt akarják, hogy távozzon az elnök, ő azonban nem hajlandó erre”.
Pak Gun Hje népszerűsége minden negatív rekordot megdöntött, jelenleg mindössze öt százalékos, politikáját ugyanakkor 93 százalék utasítja el a Gallup felmérése szerint. Az idősebbek bizalmát is elvesztette. A 60 év felettieknek mindössze kilenc százaléka elégedett tevékenységével. A fiatalok viszont szinte egytől egyig távozását akarják. A 19-29 év közöttiek 99, a harmincas éveikben járóknak pedig 98 százaléka követeli lemondását. Szakértőket az aggasztja, hogy a politikai válság gazdaságival is párosul. Dél-Koreában ugyanis mélypontra csökkent a fogyasztói bizalom novemberben a szöuli jegybank közlése szerint.
Pak elnök november elején azt közölte, bocsánatot kér a nyilvánosságtól azért, mert túlzottan bízott a személyes kapcsolatokban. Ígéretet tett arra, hogy szorosan együttműködik a nyomozóhatóságokkal. A dél-koreai alkotmány nem teszi lehetővé a hivatalban lévő elnökkel szembeni vizsgálatot. Ugyanakkor az ellenzék alkotmányos vádelemelési eljárást, impeachmentet indít útjára a parlamentben, amelyről e hét péntekén szavazhatnak a képviselők, de legkésőbb jövő péntekig. Feltételezések szerint többséget kaphat az indítvány, amelyre 172-en szavazhatnak a 300 tagú parlamentben. Ha elfogadják azt, akkor az államfői hatalmat Hvang Kjo An kormányfőre ruházzák át. Pak elnök ezért sorsdöntő hét előtt áll. Az ellenzéki Korai Demokrata Párt és a Néppárt független vizsgálóbizottság felállítását követeli.
Mint a The Korea Herald írta, Pak elnök ezen a héten harmadízben is bocsánatot kér majd a történtekért, ám eddigi bocsánatkéréseiből kiindulva ennek aligha lesz komoly hatása. A vele szembeni ellenérzések már olyan nagyok, hogy nem lesz könnyű kitölteni mandátumát. Pak hivatali idejéből 15 hónap maradt hátra, papíron legalábbis 2018 februárjáig maradhat hivatalban. Apja 18 évig Dél-Korea diktátora volt, 1979-ben a hírszerzés vezetője lőtte le,
Pak elnök tanácsadója, Csoj Szun Szil arra használta fel a kapcsolatát az elnökkel, hogy a dél-koreai vállalatoktól pénzt csalt ki, amit állítólagos jótékonysági szervezete kapott meg, valójában azonban személyes vagyonát gyarapította. Csojt azzal is vádolják, hogy befolyásolta az államfő döntéseit. A 60 éves nő csalás miatt vizsgálati fogságban van, a hónap elején tartóztatták le. Az ügyészség állítja össze a vele szembeni vádiratot.
Utoljára a 1987-ben rázta meg ehhez tüntetéshullám az országot, akkor a demokráciáért tüntettek Dél-Korea polgárai.
