Toroczkai Lászlónak esze ágában sincs a Jobbik alelnöki posztjáról távozni. A kormányközeli Magyar Idők ugyan tegnap arról írt, hogy Ásotthalom polgármestere a múlt szerdai vihart kavart rendeletét ért belső támadások miatt távozni akar a pártvezetésből, Sneider Tamás, a Jobbik másik alelnöke ezt a Magyar Nemzetnek cáfolta. Schneider elismerte, hogy az ásotthalmi jobbikos polgármester előre senkivel sem egyeztetett a szakemberek szerint alkotmányellenes önkormányzati rendeletről, amit ennek ellenére jelzésértékűnek tart. Staudt Gábor frakcióvezető-helyettes múlt pénteken közölte, a határozat "nem feltétlenül szerencsés irány" és állítólag más jobbikos politikus is kínosan érzik magukat a történtek miatt. A nyilvánosság előtt azonban a radikálisok vezetői eddig nem akarták minősíteni a rendeletet.
Vallásgyalázónak tartja Toroczkai mecseteket és csadort tiltó rendeletét Orosz Mihály Zoltán, a Jobbikkal stratégiai együttműködésben álló érpataki polgármester. A Szabolcs megyei település, saját, kirekesztő modelljéről elhíresült vezetője nem érti, miért kell összemosni az iszlám békés híveit az illegális bevándorlókkal, a terroristákkal vagy éppen a melegekkel. Éles hangú közleményben Orosz azzal vádolta az ásotthalmi polgármestert, hogy "meggyaláz egy szakrális vallást", annak hagyományait és áttételesen követőit is.
Egyedül az alelnöki posztról kényszerből leköszönt Novák Előd foglalt egyértelműen állást a polgármester mellett. Facebook-oldalán azt írta: "Le a kalappal Toroczkai László e példamutató kezdeményezése előtt, mely egy fontos jogi eszköz hazánk megvédéséhez."
Az alaptörvény-módosítás körül kialakult parlamenti patthelyzetnek én az első pillanattól kezdve csupán külső szemlélője voltam. Bíztam benne, hogy a haza érdekében megegyezés születik, de erre egyelőre nincs remény. Toroczkai múlt szerdán este ezzel indokolta saját közösségi oldalán, miért fogadtatta el az ásotthalmi képviselő-testülettel saját előterjesztését, amelyben megtiltják a településen a mecset- és minaretépítést, a müezzin működését, a teljes testet fedő muszlim női viseletet a csadort, nikábot, burkát, és ennek strandon használt változatát, a burkinit.
Megtiltottak emellett minden propagandát, ami nem a férfi és nő kapcsolatán alapuló házasságot, illetve szülő-gyerek viszonyon nyugvó családot hirdet. A jobbikos polgármester szerint ezzel azonnali megoldást nyújt a brüsszeli tömeges betelepítési tervvel szemben és saját közösségüket, hagyományaikat védelmezi bármilyen külső "felforgatási tervvel" szemben. Nincs más teendő, Magyarország többi önkormányzatának csak át kell venni a preventív célú intézkedéscsomagunkat, és máris megvédtük a hazánkat - fogalmazott Toroczkai.
Sérti a vallás- és a szólásszabadságot, vagyis alkotmányellenes. Erről Lövétei István beszélt a Hír Tv-nek. "Ilyet nem lehet helyi rendeletben elrendezni, ehhez minimum törvényi szabály kéne, de ezt a törvényi szabályt biztos, hogy megtámadnák egy alkotmánybíróság előtt, mert sérti az általános alkotmányosságot" - figyelmeztetett az alkotmányjogász. A jobbikos polgármester szerint az elfogadott javaslat kiállja az alkotmányosság próbáját, a KDNP-s Hollik István viszont közölte, a jogszabályt megvizsgáltatnák a Csongrád Megyei Kormányhivatallal. Hegyi Szabolcs, a TASZ jogásza a hvg.hu-nak szintén azt állította, a rendelet formailag és tartalmilag is alkotmányellenes. Lövéteihez hasonlóan arra figyelmeztetett, alapjogokat legfeljebb törvényben lehet korlátozni. Közölte, bár az ásotthalmi határozat a kultúrára és a hagyományokra hivatkozva tiltotta be a burkaviselést, illetve korlátozta nemcsak a melegek jogait, hanem úgy általában a szólásszabadságot is, ez nem kellő indok erre. Beszélt arról, hogy a kormányhivatal ugyan kezdeményezheti az előterjesztés hatályon kívül helyezését, ám az esetleg burkában mutatkozók büntetést visszamenőleg ők nem tudják eltörölni, azért már pereskedni kell. Ásotthalom polgármestere viszont nem tart attól, hogy a kormányhivatal megsemmisítené az "úttörő jellegű" önkormányzati rendeletet, vagy az ombudsman szólítaná fel változtatásra.
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a mecsetépítési tilalomra úgy reagált: Magyarországon vallásszabadság van, és nem tartja szerencsésnek, ha bármilyen vallás szabad gyakorlásának lehetőségét megtiltják, de ez a szabad vallásgyakorlás nincs feltétlenül építményhez kötve. Soltész Miklós, az Emmi államtitkára közölte, keresztény Magyarországot, keresztény Európát szeretnénk, és nem szeretnénk, ha a muszlimok elözönlenék Európát és az országot. A Jobbik azonban nem járult hozzá az ennek érdekében javasolt védelmi intézkedésekhez, azaz nem szavazta meg Orbán Viktor betelepítési kvótát tiltó alkotmánymódosítását. A Magyarországi Iszlám Jogvédő Egyesület arra kérte a kormányt, hogy vizsgálja ki az ügyet. A Magyar LMBTQ szövetség pedig a kormányhivatalhoz fordult a határozatot miatt.
Toroczkai rendelete kellemetlen lehet a Jobbik középről szavazókat szerezni akaró, "cukiságkampányt" hirdető elnökének. Vona Gábor ugyanis hosszú ideje szabadulni akar a szélsőjobboldali párt imázstól. A májusi tisztújítás előtt ezért üzente meg mások mellett az uniós zászlót égető Novák Elődnek, hogy ne induljon ismét az alelnöki tisztségért. Akkor lett a Jobbik alelnöke Janiczak Dávid, Ózd, illetve Fülöp Erik, Tiszavasvári polgármestere, ám önkormányzati tapasztalataira hivatkozva Ásotthalom első embere is bekerült a pártvezetésbe. Vona ezzel vélhetően saját radikálisainak akart kedvezni, hiszen Toroczkai a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom alapítója és 2006 szeptemberében, az MTV-székház ostromakor ő vezette a tüntetőket a Kossuth térről a Szabadság térre.
Forrásaink szerint a radikális párt elnöksége holnapi ülésén "beszélget" az alaptörvénybe ütköző határozat miatt a polgármesterrel. Toroczkainak amiatt is magyarázkodnia kell, hogy előre senkivel nem egyeztetett a rendeletről, így a pártelnököt is felkészületlenül érte a döntés. A muszlimokat nevesítő rendelet azért is kínos Vona számára, mert a Jobbik vezetője 2013-as törökországi körútján kijelentette, "az iszlám az emberiség utolsó reménye".
