Korrigált nyugdíjszámítás

Publikálás dátuma
2016.11.30 06:00
Orbán Viktor a maga választotta Idősek Tanácsa gyűrűjében bejelentést tesz. (Tőle jobbra Novák Katalin államtitkár) FOTÓ: MTI/KO
2017. január 1-jétől az öregségi nyugdíj összege 1,6 százalékkal emelkedhet a korábban jelzett 0,9 százalék helyett, és emellett még az idén minden nyugdíjasnak egy 10 ezer forintos Erzsébet utalványt is kézbesítenek. Ez nyilvánvaló beismerése annak, hogy a tavasszal elfogadott jövő évi költségvetésben az infláció mértékét alulbecsülték.

A kormányfő elébe ment a kormánya döntésének és már tegnap kihirdette: jövőre az eredetileg tervezett 0,9 százalék helyett 1,6 százalékkal emelkednek a nyugdíjak. A mintegy 2,7 milliónyi szépkorút érintő bejelentés helyszíne az Idősek Tanácsa keddi ülése volt. Emellett - és ez az igazi meglepetés - még az idén minden nyugdíjas kap 10 ezer forintnyi Erzsébet-utalványt. A kormányfő erről úgy nyilatkozott, "ez egy gesztus, a nyugdíjasok iránti tisztelet kifejezése." Orbán Viktor ezzel kapcsolatban megjegyezte: mint minden év végén, így 2017 novemberében is szükség esetén korrigálják majd a nyugdíjakat, hogy mennyivel az a tényleges inflációtól függ.

Finanszírozási gondok jöhetnek
2030-tól gondok lehetnek a nyugdíjkassza finanszírozásában, mivel visszavonulnak a Ratkó-korszak szülöttei és utánuk kisebb létszámú korosztályok jönnek. Így kevesebb befizetőre esik majd több nyugdíjas. Sok nyugat-európai országban a nyugdíj-korhatár emelésével reagálnak a társadalom elöregedésére, ám Magyarországon a 2018-as választások előtt erről biztos nem lesz szó - írja a Napi.hu.
Ugyanakkor a minimálbér emelése már jövőre keresztbe tehet azoknak, akik a nyugdíj előtt állnak. Ha a kisvállalkozások egy része nem tudja kigazdálkodni ennek fedezetét, akkor 4-6 órás részfoglalkoztatásról szóló munkaszerződést írathat alá dolgozói egy részével. Ezzel csökkenne a szolgálati idejük, s így a várható nyugdíjuk is.

Ha a Fidesz valóban tisztelné a nyugdíjasokat, ezt az összeget minden hónapban megadná nekik - riposztoltak a szocialisták. Ráadásul az Erzsébet-utalványból rezsit és gyógyszert nem is tudnak fizetni a nyugdíjasok. A jövő évre ígért mikroszkopikus 1,6 százalékos nyugdíjemelés is csak a fele annak, mint amennyit a nyugdíjasok kaphatnának, ha az MSZP által javasolt nyugdíjszámítási módszer lenne érvényben - írták közleményükben.

Farkas András, a Nyugdíjguru.hu portál alapítója az esetleges korrekcióval kapcsolatban a Népszavának elmondta, hogy az az év első nyolc hónapjának tényleges inflációja nyomán történhet. Ha a januári nyugdíjemelés és a tényleges fogyasztói áremelés között 1 százaléknál kisebb a különbség, akkor azt egy összegben januárig visszamenőleg kifizetik a nyugdíjasnak, majd decembertől már a korrigált nyugdíjat fizetik ki. Az 1 százaléknál nagyobb a különbséget a kormánynak jogában áll a több részletben kifizetni. (Ilyesmire még nem volt példa.) Természetesen a nyugdíjasok örülnek a novemberi korrekciónak, de az lenne az ideális, ha erre nem lenne már szükség.

Nem véletlen, hogy Orbán Viktor magára vállalta a hálás szerepet, mert magáénak kívánja betudni a kormány szociális érzékenységét, pedig korántsem erről van szó. Most a 2017. évi költségvetés elhibázott 0,9 százalékos inflációs prognózisát korrigálják 1,6 százalékra, ami még mindig elmarad a kormány gazdaságpolitikáját kritikátlanul támogató Magyar Nemzeti Bank 2,3-2,4 százalékos várakozásától - erről beszélt lapunknak Katona Tamás. Az egyetemi tanár azt sem zárja ki, hogy a jövő novemberi különbözet kifizetését ismét a kormánypropaganda szolgálatába állítják.

Mint emlékezetes Magyarországon a második Orbán-kormány döntött úgy, hogy 2012-től a nyugdíjakat minden januárban az emelés évére a központi költségvetésről szóló törvényben tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni. Katona Tamás utalt arra, hogy mivel a Fidesz-kormányok már tavasszal túlesnek a következő évi költségvetés parlamenti megszavazásán, akkor amikor még korai a gazdasági várakozásokat törvénybe iktatni, így arra kényszerülnek, hogy ezt a fontos jogszabályt rendszeresen módosítsák.

A mostani nyugdíjemelési rendszer egyébként nem vált be. A gazdaság fejlődése – különösen a minimálbér 15 százalékos és a garantált bérminimum 25 százalékos jövő évi emelése – miatt előfordulhat, hogy a 2010-ig alkalmazott, és bevált svájci indexálás legalább részleges visszahozatalára szükség lesz. Ez esetben a nyugdíjemelés fele-fele arányban az országos nettó keresetnövekedéstől és az inflációtól függne – és így jobban kötődne az aktív korúak keresetéhez. A svájci indexálás azonban hatalmas terhet róna a költségvetésre. A mostani, inflációhoz kötött korrekció is legalább évi 60 milliárd forinttal növeli a nyugdíjkiadásokat, miközben a nyugdíjbevételek alakulását hátrányosan befolyásolhatja a munkáltatók szociális hozzájárulási adóterhelésének 5 százalékos jövő évi csökkentése. A nyugdíjkassza most mintegy 3100 milliárd forintot tartalmaz. Farkas András szerint a szociális hozzájárulási adóterhelés bevételcsökkenése akkor egyenlítődhet ki, ha a legalacsonyabb jövedelműek bérrendezése mellett a magasabb fizetésűekkel együtt a bruttó bérek átlagosan 7 százalékkal emelkednek jövőre, ami a munkáltatók előrejelzései szerint teljesülhet.

Indokolatlan a 40+ férfiprogram
Az Országgyűlésben jobbikos, valamint hozzájuk csatlakozó szocialista és LMP-s képviselők kezdeményezésére vitanapot tartanak a férfiak 40 évnyi munka utáni nyugdíjba vonulásának lehetőségéről. A jobbikos érvelés szerint intézkedést társadalom 76 százaléka támogatja, és fokozatosan négy éven keresztül valósítanák meg, a fedezetet rá a szociális hozzájárulási adó bevételtöbblete adna. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára emlékeztetett, a nők 40 évnyi munka utáni nyugdíjba vonulásának programját 2010-ben fogadták el, ám akkor nem támogatta sem az MSZP, sem a Jobbik, sem az LMP. A kedvezményt eddig 181 ezer nő vette igénybe, átlagosan 59 éves korban. Dömötör Csaba alig a teremeben maradt néhány képviselő előtt elmondott expozéjában a férfiakra vonatkozó jobbikos indítványt úgy minősítette: a javaslat benyújtásának körülményei nagyon zavarosak, "éppannyira, mint az a párt, amelyik benyújtotta".
Ennél egyértelműbben fogalmazott Katona Tamás, aki visszaemlékezett arra, hogy a nők 40 évnyi munka utáni nyugdíjazása is szakmailag megalapozatlan volt. Sújtja azokat a nőket, akik egyetemi, főiskolai tanulmányok miatt késve tudtak munkát vállalni, majd 60 évesen még nem elégséges munkaviszonnyal elvesztik az állásukat. A 40 évnyi munkaviszony utáni nyugdíjazás sehol Európában nem létezik. Így a szakember a férfiakra való kiterjesztését nem tartja indokoltnak, viszont szükségesnek vélte, hogy a korábban eltörölt korengedményes nyugdíjazást hozzák vissza, természetesen arányos nyugdíjjal. Farkas András szintén óvott a bevezetésétől, mert a férfiakra való 40 év utáni nyugdíjazás 100 ezer fővel növelné meg a nyugellátmányban részesülő körét.
Kórózs Lajos az MSZP országgyűlési képviselője tegnap arról beszélt, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) a múlt évben elkaszálta a férfiak 40 év jogosultsági idővel való nyugdíjba vonulását, viszont a szocialisták által felvetett új korhatár, a "férfi 41" nem egy politikai egy geg, ezzel az Ab minden korábbi kifogása kivédhető.



Szerző

2 milliárdot költ a Fradi hibrid focipályákra - A fejlesztésekre egyetlen cég jelentkezett

Publikálás dátuma
2019.04.19 12:36

Fotó: Google Earth
A pénzből 3 pálya épül öntözőrendszerrel és pályafűtéssel - vette észre az mfor.hu.
Az uniós közbeszerzési értesítőben pénteken megjelent hirdetmény szerint a Ferencvárosi Torna Club közel 2 milliárd forintból végez sporttechnológiai fejlesztéseket a Népligeti Edzőcentrum területén tervezett hibrid focipályákkal kapcsolatban - írja a portál.    A feladatra egyetlen vállalkozás jelentkezett, akivel április 5-én meg is kötötték már a szerződést. A nyertes vállalkozás, a tatabányai székhelyű EBP Építő Group Kft. nettó 1,96 milliárd forintot kap, ha elvégzi a kért feladatokat. Eszerint a Ganz pályán, a Center pályán és a Száger pályán kell élőfüves pályát kialakítani automata öntözőrendszerrel, pályafűtéssel és vízelvezető rendszerrel.   
Az EBP Építő Group közvetett tulajdonosai Csurgó Gábor és Jankó József. A cég ezzel a munkával több évnyi bevételéhez juthat majd hozzá. A nyilvános céges beszámolók szerint ugyanis a 2013-ban alapított társaság legjobb éve 2015 volt, akkor sikerült valamivel több mint félmilliárdos árbevételt elérniük. 2017-ben mindössze 346 millió folyt be a kasszába, amiből a végén 20,7 millió nyereség maradt. A honlapjuk szerint eddig főként tatabányai munkákat tudtak megszerezni. Referenciáik között a polgármesteri hivatal földszintjének és első emeletének teljes átalakítása, egy óvoda akadálymentesítése és energetikai felújítása és hőközpont kiváltása szerepel.

A kormány megemeli a biztonsági gázkészletet, de ne aggódjon, nem a fogyasztóknak kedvez

Publikálás dátuma
2019.04.19 08:23

Fotó: Népszava
A kormány - vélhetőleg főképp az orosz-ukrán gázvitára hivatkozva - harmadával megemeli a stratégiai gázkészletet. A lépés ugyanakkor valószínűleg ismét kevéssé a fogyasztóknak, sokkal inkább Orbán Viktor gazdasági hátországának kedvez.
A kormány mintegy 21 százalékkal megnöveli a biztonsági (stratégiai) gázkészletet – derül ki a nagypéntek előtti éjszaka megjelent Magyar Közlönyből. Az illetékes Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, mutatván, hogy az ünnepek alatt is szívén viseli a téma iránt érdeklődők szellemi képességeinek karban tartását, a mennyiséget a szokásos köbméter helyett megawattórában (MWh) adta meg (pedig közölhette volna kilokalóriában, megawattszekundumban, pikoelektronvoltban, vagy akár tehetett volna mást is). Ez forrásaink szerint 1450 millió köbméter, ami 250 millió köbméterrel, 21 százalékkal több a jelenlegi szabály szerinti 1200 millió köbméternél. (Korábban lapunk 34,15 megajoule-os gázfűtőértékkel számolva 1620 millió köbméterre jutott, de ezt kormányközelről lefelé módosították.)
A biztonsági gázkészlet megnövelésének az Orbán-kormány némi minipánik-keltéssel ágyazott meg. Ennek alapja, hogy idén év végén lejár az orosz gáz nyugati irányú szállításaira kötött orosz-ukrán szerződés, és kevés az esély a hosszabbításra. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter márciusban arról állapodott meg az orosz gázszállításokért felelő állami Gazprom vezetőjével, hogy a jövőre szükséges gázmennyiséget határainkon belül már idén letároljuk.

A hazai gáztárolórendszert a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint tavaly és azelőtt 4,6-4,7 milliárd köbméterre töltötték fel. Az érintett társaságok honlapján található adatok alapján az állami MVM tulajdonában álló Magyar Földgáz-tároló (MFGT) Zrt. négy egységének befogadó-képessége valamivel több mint 4,4 milliárd, az állami MFB többségi tulajdonában álló MMBF algyői, Szőreg-I jelű egységének pedig 1,2 milliárd köbméter biztonsági és 700 millió köbméter kereskedelmi célú tárolója van. Ez összesen nagyjából 6,4 milliárd köbméter. Vagyis az egységekben telente eddig üres maradt cirka 1,7 milliárd köbméter. A MEKH adatai szerint a mostani télen 4,36 milliárd köbméter gáz fogyott. Ezt elméletileg fedezné a tárolókban lévő gáz, ám abból az 1,2 milliárd köbméter stratégiai készlet csak vész esetén szabadítható fel. A biztonsági tartalék használata nélkül megmaradó 3,5 milliárd köbméter pedig – teljes behozatali stop mellett - már nem lenne elegendő a hazai igények kielégítésére. Kétségtelen ugyanakkor, hogy ha idén csurig töltenék a tárolókat, az így felgyülemlő mennyiséggel elméletileg képes lennénk kihúzni egy nem túl cudar telet. Ráadásul emellett rendelkezésre áll a körülbelül 1,7 milliárd köbméteres belföldi gáztermelés is.

Mindazonáltal figyelembe kell venni az egységek napi kitárolási képességét is. Ez az MFGT esetében napi 54 millió köbméter, ami ráadásul a töltöttség apadásával – a tél vége felé – akár meg is feleződhet. A belföldi termelés, illetve az MMBF a stratégiai tárolón kívül ezt még további mintegy 5-5 millió köbméterrel dobják meg, ami tehát napi legfeljebb 64 millió köbméter. Ez viszont nem lesz elegendő a leghidegebb napok igényeinek kielégítésére. A MEKH a mostani téli csúcsot ugyanis tavaly december 19-én 65 millió köbméteren mérte, de tavaly év elején állt a mutató 66,5, 2017 januárjában 70, sőt, 2006 elején pedig 90 millió köbméter felett is.

Teljes behozatali stop esetén tehát bizton állítható, hogy a leghidegebb napokon már igénybe kellene venni a napi 20 millió köbméter kitárolására alkalmas stratégiai tárolót is.

Egy ilyen eseményre a legnagyobb szüksége éppenséggel magának a stratégiai tárolónak lenne, azt ugyanis mindeddig az Orbán-kormány gazdasági hátországának megtámogatásán kívül nemigen használták semmire. A biztonsági gázkészletek felhalmozásának ötletét a 2006-os első orosz gázstop napjaiban még Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök vetette fel, amit 2010-re a Mol ki is alakított az algyői, nagyjából letermelt gázmezőjéből. A kiépítés 150 milliárdos, valamint a készletek több tízmilliárdos költségét egy bonyolult, hiteleket is magába foglaló rendszeren, illetve az elvileg energiacégek tulajdonolta, valójában az állam hathatós befolyása alatt álló Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetségen (MSZKSZ) keresztül az adófizetők és a hazai gázfogyasztók állják – utóbbiak a számla kötelező tétele révén.
Az Orbán-kabinet a 2010-es választások után kezdetben látszólag ellenségesen állt a – nemzetközileg kétségkívül párját ritkító - stratégiai gázkészletezéshez. Így a kötelező szintet több lépcsőben 615 millió köbméterig csökkentette. Ám 2017-re két lépéssel visszaállították az eredeti, 1,2 milliárdos szintet. Ezalatt azonban lassan kiderült, hogy bonyolult szerződésrendszerek révén a ki- és betárolásból is végül leginkább a kormányfő-közeli MET tehetett – legalábbis az MSZP számításai szerint - akár több mint százmilliárdos profitra is szert, főképp a hazai gázfogyasztók és az állam kárára.
Az Orbán-kabinet ugyanakkor most a ló másik oldalára látszik átesni. Így egy, a napokban hozott törvénycsomagba rejtve eltörölték a nem energetikai célú gázvásárlók stratégiaijárulék-mentességét, ami több milliárdos többletbevételt hoz az MSZKSZ konyhájára - mégpedig leginkább Bige László Nitrogénművekje kárára. Ennek parlamenti vitájában Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára nem is rejtette véka alá: azért kell a pénz, hogy a kormány 200-450 millió köbméterrel megemelje a stratégiai készleteket. A jelek szerint most az alsó határhoz közelítő értékről döntöttek. Sokan nem csodálkoznának, ha a stratégiai gázt ismét a MET szállítaná, amit éppenséggel Bige László üzleti ellenlábasához, a kormányfővel jó kapcsolatokat ápoló Csányi Sándorhoz is közel sorolnak.
További kérdés, hogy hová kerül a 250 millió köbméter plusz gáz. Mindazonáltal a kormány stratégiai célra más tárolókat is átminősíthetővé tett. A fejlemények tükrében az is különös fénytörést kap, hogy a kabinet értékesítené az MMBF MFB-többségét a kisebbségi részt birtokló MSZKSZ-nek. Mindezen előkészületek nyomán ugyanakkor talán tényleg eljön a pillanat, hogy az ország végre hasznosítja forintszázmilliárdokért fenntartott stratégiai tárolóját.
Ám ez cseppet sem biztos. Magyarország nyugati, illetve újonnan kiépített északi gázvezetékén ugyanis elméletileg teljes mértékben pótolható lenne az ukrán oldali gázbetáplálás. Kérdés ugyanakkor, oda honnan kerül gáz. Egy tényleges orosz-ukrán csapelzárás ugyanis komolyan felbolydíthatja a térség gázkereskedelmét. Még ha a nyugat felől vásárolt gázmolekulák nincsenek is „felcímkézve”, egy ilyen tényleges lépés kelthet időszakos hiányt. Ugyan az ukrán hálózat kiváltására gőzerővel épül az Északi Áramlat nevezetű, Oroszországot és Németországot a tenger alatt összekötő gázvezeték második üteme, illetve Bulgária és Szerbia is ígéretet tett a török-bolgár határon véget érő Török Áramlat meghosszabbítására, Orbán Viktor és Szijjártó Péter nyilatkozatai dacára nehezen hihető, hogy e két irány már jövőre teljesen kiválthatná az ukránt. Mindemellett, több-kevesebb sikerrel, horvát és román irányból is igyekszünk gázhoz jutni. Ugyanakkor - az ezzel ellentétes nyilatkozatháború dacára - cseppet sem biztos, hogy az orosz-ukrán vita nyomán január elsején tényleg teljesen elzárják Közép-Európa keleti gázcsapját. Habár tehát az orosz-ukrán ellentét okozhat némi idegességet kormánykörökben (ami az államiberuházás-érdekelt energialobbi fő hajtóereje), nagy valószínűséggel jövő húsvétkor is főzhetjük a tojást és a sonkát gázon.

Nem nő a díj

Az jogszabályi változtatások révén csökkentek a tárolási díjak, így a stratégiai készletek 1200 millió köbméterről 1450 millió köbméterre emelése miatt nem kell növelni a Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség (MSZKSZ) tagdíját - közölte az ügy kapcsán lapunkkal Bártfai Béla, az MSZKSZ vezérigazgatója. (A szervezet tagdíját a hazai energiacégek fizetik, amit azok lényegében a fogyasztóktók szednek be, például biztonsági készletezési díj címén.) A pótlólagos készleteket az MSZKSZ az eddigieknek megfelelően hitelből vásárolja meg, napi tőzsdei áron. Az MMBF 51 százalékának megvételét célzó tárgyalásaik pedig biztatók - tette hozzá kérdésünkre a vezérigazgató.

Frissítve: 2019.04.19 18:21