A kormányfő elébe ment a kormánya döntésének és már tegnap kihirdette: jövőre az eredetileg tervezett 0,9 százalék helyett 1,6 százalékkal emelkednek a nyugdíjak. A mintegy 2,7 milliónyi szépkorút érintő bejelentés helyszíne az Idősek Tanácsa keddi ülése volt. Emellett - és ez az igazi meglepetés - még az idén minden nyugdíjas kap 10 ezer forintnyi Erzsébet-utalványt. A kormányfő erről úgy nyilatkozott, "ez egy gesztus, a nyugdíjasok iránti tisztelet kifejezése." Orbán Viktor ezzel kapcsolatban megjegyezte: mint minden év végén, így 2017 novemberében is szükség esetén korrigálják majd a nyugdíjakat, hogy mennyivel az a tényleges inflációtól függ.
2030-tól gondok lehetnek a nyugdíjkassza finanszírozásában, mivel visszavonulnak a Ratkó-korszak szülöttei és utánuk kisebb létszámú korosztályok jönnek. Így kevesebb befizetőre esik majd több nyugdíjas. Sok nyugat-európai országban a nyugdíj-korhatár emelésével reagálnak a társadalom elöregedésére, ám Magyarországon a 2018-as választások előtt erről biztos nem lesz szó - írja a Napi.hu.
Ugyanakkor a minimálbér emelése már jövőre keresztbe tehet azoknak, akik a nyugdíj előtt állnak. Ha a kisvállalkozások egy része nem tudja kigazdálkodni ennek fedezetét, akkor 4-6 órás részfoglalkoztatásról szóló munkaszerződést írathat alá dolgozói egy részével. Ezzel csökkenne a szolgálati idejük, s így a várható nyugdíjuk is.
Ha a Fidesz valóban tisztelné a nyugdíjasokat, ezt az összeget minden hónapban megadná nekik - riposztoltak a szocialisták. Ráadásul az Erzsébet-utalványból rezsit és gyógyszert nem is tudnak fizetni a nyugdíjasok. A jövő évre ígért mikroszkopikus 1,6 százalékos nyugdíjemelés is csak a fele annak, mint amennyit a nyugdíjasok kaphatnának, ha az MSZP által javasolt nyugdíjszámítási módszer lenne érvényben - írták közleményükben.
Farkas András, a Nyugdíjguru.hu portál alapítója az esetleges korrekcióval kapcsolatban a Népszavának elmondta, hogy az az év első nyolc hónapjának tényleges inflációja nyomán történhet. Ha a januári nyugdíjemelés és a tényleges fogyasztói áremelés között 1 százaléknál kisebb a különbség, akkor azt egy összegben januárig visszamenőleg kifizetik a nyugdíjasnak, majd decembertől már a korrigált nyugdíjat fizetik ki. Az 1 százaléknál nagyobb a különbséget a kormánynak jogában áll a több részletben kifizetni. (Ilyesmire még nem volt példa.) Természetesen a nyugdíjasok örülnek a novemberi korrekciónak, de az lenne az ideális, ha erre nem lenne már szükség.
Nem véletlen, hogy Orbán Viktor magára vállalta a hálás szerepet, mert magáénak kívánja betudni a kormány szociális érzékenységét, pedig korántsem erről van szó. Most a 2017. évi költségvetés elhibázott 0,9 százalékos inflációs prognózisát korrigálják 1,6 százalékra, ami még mindig elmarad a kormány gazdaságpolitikáját kritikátlanul támogató Magyar Nemzeti Bank 2,3-2,4 százalékos várakozásától - erről beszélt lapunknak Katona Tamás. Az egyetemi tanár azt sem zárja ki, hogy a jövő novemberi különbözet kifizetését ismét a kormánypropaganda szolgálatába állítják.
Mint emlékezetes Magyarországon a második Orbán-kormány döntött úgy, hogy 2012-től a nyugdíjakat minden januárban az emelés évére a központi költségvetésről szóló törvényben tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni. Katona Tamás utalt arra, hogy mivel a Fidesz-kormányok már tavasszal túlesnek a következő évi költségvetés parlamenti megszavazásán, akkor amikor még korai a gazdasági várakozásokat törvénybe iktatni, így arra kényszerülnek, hogy ezt a fontos jogszabályt rendszeresen módosítsák.
A mostani nyugdíjemelési rendszer egyébként nem vált be. A gazdaság fejlődése – különösen a minimálbér 15 százalékos és a garantált bérminimum 25 százalékos jövő évi emelése – miatt előfordulhat, hogy a 2010-ig alkalmazott, és bevált svájci indexálás legalább részleges visszahozatalára szükség lesz. Ez esetben a nyugdíjemelés fele-fele arányban az országos nettó keresetnövekedéstől és az inflációtól függne – és így jobban kötődne az aktív korúak keresetéhez. A svájci indexálás azonban hatalmas terhet róna a költségvetésre. A mostani, inflációhoz kötött korrekció is legalább évi 60 milliárd forinttal növeli a nyugdíjkiadásokat, miközben a nyugdíjbevételek alakulását hátrányosan befolyásolhatja a munkáltatók szociális hozzájárulási adóterhelésének 5 százalékos jövő évi csökkentése. A nyugdíjkassza most mintegy 3100 milliárd forintot tartalmaz. Farkas András szerint a szociális hozzájárulási adóterhelés bevételcsökkenése akkor egyenlítődhet ki, ha a legalacsonyabb jövedelműek bérrendezése mellett a magasabb fizetésűekkel együtt a bruttó bérek átlagosan 7 százalékkal emelkednek jövőre, ami a munkáltatók előrejelzései szerint teljesülhet.