Nem szabadna legyinteni, bár sokan ezt teszik. A számok azonban önmagukért beszélnek. Elvileg életünk nagyjából egyharmadát töltjük pihentető, regeneráló alvással, csakhogy minden harmadik embernek van valamiféle alvászavara. A legtipikusabb az elalvási nehézség, illetve az úgynevezett átalvási zavar, amikor az éjszaka közepén ébredünk fel. Kórossá ez akkor válik, ha rendszeresen ismétlődik. A kialvatlanság, a fáradtság nem csupán a másnapi, vagy hosszú távú teljesítményben jelentkezik, hanem számos közvetlenül vagy szövődményes formában jelentkező egészségromlással is jár.
Tudjuk, hogy a megzavart cirkadián ritmus fontos szerepet játszik legalább három nagy népegészségügyi jelentőségű betegségben, az inszomniában, a depresszióban és a 2-es típusú cukorbetegségben - mondja dr. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének klinikai igazgatóhelyettese.
A test ritmusait a „belső óra” határozza meg, amely mindannyiunk mindennapi életében nagy szerepet játszik. Ilyen jellegű belső órával valamennyi élőlény rendelkezik. A cirkadián ritmusnak (latin: circa = körül, dia = nap) is nevezett napi ritmust az emberben az agyban lévő agyalapon elhelyezkedő mag irányítja. Ennek a belső órának megvan a maga sajátságos élete. Genetikai adottságainktól függően a napszaktól függően eltérő jelzéseket ad a testnek. Reggel például gátolja az alváshormon, a melatonin termelődését, viszont megnöveli olyan serkentő jellegű vegyületekét, mint a kortizol vagy a szerotonin. Belső irányítású napunk valóban nagyjából 24 órát tart. Másfelől azonban ennek a központnak újra és újra össze kell hangolódnia a külső idővel, hogy pontosan be tudja állítani a napi ritmust. Ezt a behangolást az agyba a szemen keresztül eljutó fényjelek végzik.
Érthető hát, hogy miért okoz gondot a több műszakos munkavégzés, illetve azok a repülőutak, amelyek során öt-hat időzónát is átlépünk. Sőt, a fényszennyezés is manapság már komoly veszélyforrás, lévén, hogy a legújabb tabletek, laptopok közvetlen közelre erős fényt képesek kibocsátani. Ezek nehezen befolyásolható körülmények, ugyanakkor van más pont, ahol lehet segíteni. Éppen a már említett alváshormon, a melatonin mennyiségének külső szabályozásával.
Sajátos hatásainál, szabályozó szerepénél fogva a melatonin kiváló kronobiotikum - mondja dr. Bódizs Róbert az SE Magatartástudományi Intézet kutatási igazgatóhelyettese. - Például az alvás-ébrenlét ciklusra gyakorolt hatása alapvetően függ az adagolás időpontjától. Délután bejuttatva a szervezetbe előrehozza, délelőtt beszedve hátratolja a cirkadián fázist.
Ráadásul nem csupán alternatívát jelenthet meghatározott esetekben az altatókhoz képest, hanem kifejezetten kedvező, hogy minimális mellékhatással kell számolni, illetve gyakorlatilag mérhetetlenül alacsony a hozzászokás, függővé válás veszélye.
Nem érdemes tehát bagatellizálni az alvászavarokat, és nem szabad azt gondolni, hogy úgysincs segítség a problémára.