Alpesi Mordorrá válhat Ausztria

Publikálás dátuma
2016.12.03. 06:31
Van der Bellen és Hofer egy tévévita előtt – ismét kettejük közül lehet választani FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JAN HETFLEISCH
Az Európai Unió jövője szempontjából sem jelentéktelen, hogy vasárnap Ausztriában az euroszkeptikus FPÖ jelöltjét, Norbert Hofert, vagy a függetlenként induló, de a Zöldek által támogatott Alexander Van der Bellent választják-e meg elnöknek az államfőválasztás megismételt második fordulójában.

Nem csodálkozhatunk azon, ha az osztrákok kissé kezdenek belefáradni a már 11 hónapja tartó elnökválasztási kampányba. Különösen hosszú idő ez ahhoz képest, hogy az országban az államfő jogkörei korlátozottak.

Az első fordulót már április 24-én rendezték meg, ekkor 35 százalékos szavazati aránnyal a jobboldali radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje, Norbert Hofer végzett az élen, megelőzve Alexander Van der Bellent, aki 21,34 százalékot szerzett. Majdnem egy hónappal később, május 22-én rendezték meg a második fordulót. Mivel az első fordulóból kiesett jelöltek nagy része Van der Bellen mellett állt ki, a professzor drámai csatában, mintegy 30 ezer szavazatnyi előnnyel előzte meg Hofert. Bár a szavazatszámlálás során sokáig Hofer állt az élen, a levélben leadott voksokkal megfordult az állás. Európa ünnepelt, hiszen eldőlni látszott: nem a radikális, populista jelölt ülhet az államfői székbe. Hofer elsősorban vidéken szerepelt jól, Van der Bellen pedig a városokban. (Hofer mostani kampányát is a vidéki rétegekre építette.)

Következett az újabb csavar. Június 8-án az FPÖ bevándorlásellenes nézeteiről ismert elnöke, Heinz-Christian Strache 152 oldalas beadványban támadta meg az eredményt az alkotmánybíróságnál, amelyben azt állította, szabálytalanságok történtek a voksok összeszámlálásánál. Egyes helyeken az engedélyezettnél hamarabb nyitották ki a borítékokat a levélben leadott voksok esetében. Technikai jellegű szabálytalanságok valóban történtek, de ezek nem befolyásolták a végkimenetelt.

Az eredmény megtámadása teljesen beleillik az FPÖ stratégiájába. A párt fenntartja a bizonytalanságot a teljes politikai rendszerrel szemben, azt sugallja, „elvették tőlünk a győzelmet”, mindez a tradicionális pártok erózióját eredményezheti.

Elvileg július 6-án kellett volna beiktatni Heinz Fischer utódát, Alexander Van der Bellent, az ünnepélyes ceremónia azonban elmaradt. Július 1-jén ugyanis az alkotmánybíróság részint helyt adott a kifogásoknak, s a második forduló megismétlését rendelte el. A voksolást október 2-re írták ki. Augusztus végén ezért újabb kampány kezdődött. Kinyomtattak másfélmillió szavazócédulát, kiderült azonban, hogy ezek egy része hibás. Nemcsak nyomdai problémák adódtak: a szavazócédulát tartalmazó borítékot leragasztották ugyan, de a ragasztó nem működött megfelelően. A belügyminisztériumot megrémítette a hír, hiszen bárki nyerjen is, a vesztes ismét megtámadhatja az eredményt, ami akár megingathatja az emberek demokráciába vetett hitét. Wolfgang Sobotka belügyminiszter ezért szeptember 12-én bejelentette, ismét halasztanak, s december 4-én rendezik meg a voksolást. Közölte továbbá azt is, a megismételt második fordulóig frissítik a választásra jogosultak listáját. Ehhez törvénymódosításra volt szükség.

Az egész hercehurcában szerepe volt annak, hogy a májusi második fordulóban nagyon szűk többséggel nyert Van der Bellen. Most is roppant csekély különbség, néhány tized százalék dönthet. A Gallup Hofert látja az élen. A közvéleménykutató iroda november 17-én nyilvánosságra hozott felmérése szerint a szabadságpárti jelölt 52, Van der Bellen 48 százalékon áll. Ez viszonylag nagy fölény, ám az Unique Research más eredményt közölt. Eszerint a környezetvédők által támogatott, de függetlenként induló Van der Bellen áll az élen 51 százalékkal. Igaz, általánosságban is megállapítható, hogy miközben a Gallup rendre inkább Hofernek kedvezőbb adatokat közöl, az Unique Van der Bellent látja jobbnak.

Van der Bellen nem tudott előnyt kovácsolni a Brexittel kapcsolatos referendumból, aminek eredménye Ausztriában is megdöbbenést keltett. Bár felkészültsége, hozzáértése kétségbevonhatatlan, sokan azt kifogásolják, nem lép fel kellő határozottsággal, túl halk szavú. Ezért is tartották a kettejük közötti televíziós vitákban inkább Hofert jobbnak.

Bár Európa szempontjából természetesen nem mindegy, milyen eredmény születik Ausztriában, a kontinensen most a vártnál kisebb az osztrák választás visszhangja. Sokkal jobban aggasztja Brüsszelt az olasz alkotmányreformmal kapcsolatos vasárnapi referendum (erről 13. oldalunkon olvashatnak részletesen). Ha ugyanis ott elbukik a kabinet javaslata, kormányváltásra kerülhet sor. Ausztriában azonban „csak” annyi történik, hogy – elsőként az EU története folyamán – egy euroszkeptikus párt által támogatott jelölt kerül az elnöki székbe. A szociáldemokrata Christian Kern miniszterelnök posztját nem fenyegeti veszély, különösen jó hír volt számára az a csütörtöki adat, amely szerint Ausztiában öt év után először csökkent a munkanélküliek száma.

Hofer – szemben az FPÖ-vel - nem kíván népszavazást kiíratni Bécsnek az EU-ból való kilépéséről, s az eurózónának sem kíván búcsút inteni, ugyanakkor uniós reformokat követelt a Brexit után, s sok jobboldali radikális politikushoz hasonlóan a nemzetállamok szerepének erősítését akarja az EU-n belül. Van der Bellen támogatói viszont éppen arra építették kampányukat: „Ha Hofer jön, akkor az Öxit is”, azaz Ausztria EU-ból való kilépése. Az FPÖ jelöltjét egyébként a prágai Várban nagy csinnadrattával fogadta Milos Zeman cseh elnök, Hofer pedig az előző cseh államfőt, Václav Klaust látta vendégül. Egyik cseh politikus sem kivételes Európa-pártiságáról ismert…

Hofer abban is vészesen hasonlít több európai populista politikushoz, hogy jelentősen javítaná Bécs és Moszkva viszonyát, s az Oroszországgal szembeni szankciók feloldását követelte, amelyet Brüsszel a Krím annexiója és a Kreml kelet-ukrajnai szerepvállalása miatt léptetett életbe. Az FPÖ jelöltje a svéd Dagens Nyheternek adott interjújában azt közölte, Németország és más jelentős uniós nemzetek ellensúlyává kíván válni. Szorosabb együttműködésre törekszik egyebek mellett Magyarországgal is. A közép-európai országokban lát potenciális szövetségeseket, szemben Franciaországgal, Németországgal, vagy a Benelux államokkal. Egy másik interjúban „hatalmas hibának” nevezte Angela Merkel menekültpolitikáját.

J. R. R. Tolkien egyébként sokszor idézett szerző volt a kampány során. Van der Bellen óva intett attól, hogy az osztrákok Hoferre adják a voksukat, mert az országot a „sötétség birodalmává”, afféle alpesi Mordorrá változtatná. Strache FPÖ-elnök azzal replikázott erre, hogy a Zöldek jelöltje „Gollammá alakulhat át”.

Így szavaznak ők
Hofert támogatja
Felix Baumgartner világrekorder bázisugró, Werner Otti énekes, Andreas Laun salzburgi segédpüspök, Karl-Heinz Grasser kétes hírű, egykori pénzügyminiszter, Richard Lugner ingatlanmágnás.
Van der Bellent támogatja
Heinz Fischer elnök, Klaus Eberhartinger, az EAV együttes frontembere, Hubert von Goisern énekes, Conchita Wurst, az Eurovíziós Dalfesztivál győztese, Hugo Portisch híres újságíró, Christoph Waltz színész, Michael Niavarani kabarészerző.

Szerző

Magyar módszer a határsértők ellen a német tévében

Videó segítségével mutatta meg a Panorama nevű német közéleti műsor stábja, hogyan gondoskodik arról a magyar állam, hogy az elfogott határsértőket anélkül tudja visszadobni Szerbiába, hogy a menekültügyi eljárást lefolytassa és hogy ez illegális átdobásnak számítson - írta a hvg.hu. 

A kulcs: a határsértő szabad akaratára hivatkoznak.A rövid videóban a Human Rights Watch nemzetközi emberjogi szervezet egyik munkatársa és vélhetően egy német riporter, azt illusztrálja, milyen trükkel kerüli el a magyar állam, hogy a migránsok "visszakísérése az ideiglenes biztonsági zárhoz" ne legyen a határsértők illegális "visszadobása" Szerbiába. A riporter az aktivistával együtt magyarázza el, hogy a magyar hatóságok tulajdonképpen nem tesznek mást, mint a kerítésen inneni magyar területről a kerítésen túli magyar területre viszik a határsértőket, a jogvédő szerint sokszor erőszakos módszerekkel. A stáb arról is beszél, hogy miután a határsértőt átkísérték és feltehetően nem azon a pár méteres szakaszon marad az örökkévalóságig, ezért a magyar hatóságok elmondhatják, hogy saját akaratából hagyta el Magyarországot.

Péntek délelőtt 47 határsértőt fogtak el a rendőrök Ásotthalomnál, főleg bangladesieket és pakisztániakat, vasárnap pedig 61 embert kísértek vissza, elsősorban afgánokat és szintén bangladesieket és pakisztániakat.

Szerző

Szijjártó tilalma - A bukaresti magyar nagykövet kiutasítását javasolja Basescu

A bukaresti magyar nagykövet kiutasítását és a budapesti román nagykövet hazahívását javasolja Traian Basescu volt román államfő egyedüli méltó válaszként arra a sértésre, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter eltiltotta a magyar diplomatákat a román nemzeti ünnepen való részvételtől.

A december 11-i választásokon pártja szenátorjelöltjeként induló politikus Facebook-oldalán tette közzé goromba jelzőkkel fűszerezett bejegyzését. 

Szijjártó Péter csütörtökön a közmédiának nyilatkozva hangsúlyozta: a magyar embereknek nincs mit ünnepelniük december 1-jén, furcsa lenne, ha a Magyarországot képviselő diplomaták, külügyminisztériumi alkalmazottak román nemzeti fogadásokra járkálnának ezen a napon. A külgazdasági és külügyminiszter megtiltotta minden külképviseleten dolgozó magyar diplomatának és mindenkinek, aki a minisztériumban dolgozik Budapesten, hogy részt vegyen akár Magyarországon, akár külföldön rendezendő román nemzeti ünnepi alkalmakon.

A román külügyminisztérium meglepetésének és értetlenségének adott hangot a budapesti döntést illetően, arra utalva, hogy az Európai Unióban és a NATO-ban alapérték a nemzeti jelképek iránti tisztelet.

Románia 1990-ben tette meg nemzeti ünnepévé december elsejét: 1918-ban ezen a napon rendezték meg Gyulafehérváron azt a román nemzetgyűlést, amelynek résztvevői kimondták Erdély egyesülését a Román Királysággal.

Szerző