Ausztria;elnökválasztás;Norbert Hofer;Alexander Van der Bellen;

2016-12-03 06:31:00

Alpesi Mordorrá válhat Ausztria

Az Európai Unió jövője szempontjából sem jelentéktelen, hogy vasárnap Ausztriában az euroszkeptikus FPÖ jelöltjét, Norbert Hofert, vagy a függetlenként induló, de a Zöldek által támogatott Alexander Van der Bellent választják-e meg elnöknek az államfőválasztás megismételt második fordulójában.

Nem csodálkozhatunk azon, ha az osztrákok kissé kezdenek belefáradni a már 11 hónapja tartó elnökválasztási kampányba. Különösen hosszú idő ez ahhoz képest, hogy az országban az államfő jogkörei korlátozottak.

Az első fordulót már április 24-én rendezték meg, ekkor 35 százalékos szavazati aránnyal a jobboldali radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje, Norbert Hofer végzett az élen, megelőzve Alexander Van der Bellent, aki 21,34 százalékot szerzett. Majdnem egy hónappal később, május 22-én rendezték meg a második fordulót. Mivel az első fordulóból kiesett jelöltek nagy része Van der Bellen mellett állt ki, a professzor drámai csatában, mintegy 30 ezer szavazatnyi előnnyel előzte meg Hofert. Bár a szavazatszámlálás során sokáig Hofer állt az élen, a levélben leadott voksokkal megfordult az állás. Európa ünnepelt, hiszen eldőlni látszott: nem a radikális, populista jelölt ülhet az államfői székbe. Hofer elsősorban vidéken szerepelt jól, Van der Bellen pedig a városokban. (Hofer mostani kampányát is a vidéki rétegekre építette.)

Következett az újabb csavar. Június 8-án az FPÖ bevándorlásellenes nézeteiről ismert elnöke, Heinz-Christian Strache 152 oldalas beadványban támadta meg az eredményt az alkotmánybíróságnál, amelyben azt állította, szabálytalanságok történtek a voksok összeszámlálásánál. Egyes helyeken az engedélyezettnél hamarabb nyitották ki a borítékokat a levélben leadott voksok esetében. Technikai jellegű szabálytalanságok valóban történtek, de ezek nem befolyásolták a végkimenetelt.

Az eredmény megtámadása teljesen beleillik az FPÖ stratégiájába. A párt fenntartja a bizonytalanságot a teljes politikai rendszerrel szemben, azt sugallja, „elvették tőlünk a győzelmet”, mindez a tradicionális pártok erózióját eredményezheti.

Elvileg július 6-án kellett volna beiktatni Heinz Fischer utódát, Alexander Van der Bellent, az ünnepélyes ceremónia azonban elmaradt. Július 1-jén ugyanis az alkotmánybíróság részint helyt adott a kifogásoknak, s a második forduló megismétlését rendelte el. A voksolást október 2-re írták ki. Augusztus végén ezért újabb kampány kezdődött. Kinyomtattak másfélmillió szavazócédulát, kiderült azonban, hogy ezek egy része hibás. Nemcsak nyomdai problémák adódtak: a szavazócédulát tartalmazó borítékot leragasztották ugyan, de a ragasztó nem működött megfelelően. A belügyminisztériumot megrémítette a hír, hiszen bárki nyerjen is, a vesztes ismét megtámadhatja az eredményt, ami akár megingathatja az emberek demokráciába vetett hitét. Wolfgang Sobotka belügyminiszter ezért szeptember 12-én bejelentette, ismét halasztanak, s december 4-én rendezik meg a voksolást. Közölte továbbá azt is, a megismételt második fordulóig frissítik a választásra jogosultak listáját. Ehhez törvénymódosításra volt szükség.

Az egész hercehurcában szerepe volt annak, hogy a májusi második fordulóban nagyon szűk többséggel nyert Van der Bellen. Most is roppant csekély különbség, néhány tized százalék dönthet. A Gallup Hofert látja az élen. A közvéleménykutató iroda november 17-én nyilvánosságra hozott felmérése szerint a szabadságpárti jelölt 52, Van der Bellen 48 százalékon áll. Ez viszonylag nagy fölény, ám az Unique Research más eredményt közölt. Eszerint a környezetvédők által támogatott, de függetlenként induló Van der Bellen áll az élen 51 százalékkal. Igaz, általánosságban is megállapítható, hogy miközben a Gallup rendre inkább Hofernek kedvezőbb adatokat közöl, az Unique Van der Bellent látja jobbnak.

Van der Bellen nem tudott előnyt kovácsolni a Brexittel kapcsolatos referendumból, aminek eredménye Ausztriában is megdöbbenést keltett. Bár felkészültsége, hozzáértése kétségbevonhatatlan, sokan azt kifogásolják, nem lép fel kellő határozottsággal, túl halk szavú. Ezért is tartották a kettejük közötti televíziós vitákban inkább Hofert jobbnak.

Bár Európa szempontjából természetesen nem mindegy, milyen eredmény születik Ausztriában, a kontinensen most a vártnál kisebb az osztrák választás visszhangja. Sokkal jobban aggasztja Brüsszelt az olasz alkotmányreformmal kapcsolatos vasárnapi referendum (erről 13. oldalunkon olvashatnak részletesen). Ha ugyanis ott elbukik a kabinet javaslata, kormányváltásra kerülhet sor. Ausztriában azonban „csak” annyi történik, hogy – elsőként az EU története folyamán – egy euroszkeptikus párt által támogatott jelölt kerül az elnöki székbe. A szociáldemokrata Christian Kern miniszterelnök posztját nem fenyegeti veszély, különösen jó hír volt számára az a csütörtöki adat, amely szerint Ausztiában öt év után először csökkent a munkanélküliek száma.

Hofer – szemben az FPÖ-vel - nem kíván népszavazást kiíratni Bécsnek az EU-ból való kilépéséről, s az eurózónának sem kíván búcsút inteni, ugyanakkor uniós reformokat követelt a Brexit után, s sok jobboldali radikális politikushoz hasonlóan a nemzetállamok szerepének erősítését akarja az EU-n belül. Van der Bellen támogatói viszont éppen arra építették kampányukat: „Ha Hofer jön, akkor az Öxit is”, azaz Ausztria EU-ból való kilépése. Az FPÖ jelöltjét egyébként a prágai Várban nagy csinnadrattával fogadta Milos Zeman cseh elnök, Hofer pedig az előző cseh államfőt, Václav Klaust látta vendégül. Egyik cseh politikus sem kivételes Európa-pártiságáról ismert…

Hofer abban is vészesen hasonlít több európai populista politikushoz, hogy jelentősen javítaná Bécs és Moszkva viszonyát, s az Oroszországgal szembeni szankciók feloldását követelte, amelyet Brüsszel a Krím annexiója és a Kreml kelet-ukrajnai szerepvállalása miatt léptetett életbe. Az FPÖ jelöltje a svéd Dagens Nyheternek adott interjújában azt közölte, Németország és más jelentős uniós nemzetek ellensúlyává kíván válni. Szorosabb együttműködésre törekszik egyebek mellett Magyarországgal is. A közép-európai országokban lát potenciális szövetségeseket, szemben Franciaországgal, Németországgal, vagy a Benelux államokkal. Egy másik interjúban „hatalmas hibának” nevezte Angela Merkel menekültpolitikáját.

J. R. R. Tolkien egyébként sokszor idézett szerző volt a kampány során. Van der Bellen óva intett attól, hogy az osztrákok Hoferre adják a voksukat, mert az országot a „sötétség birodalmává”, afféle alpesi Mordorrá változtatná. Strache FPÖ-elnök azzal replikázott erre, hogy a Zöldek jelöltje „Gollammá alakulhat át”.