A Portfólió úgy tudja, az egyik ilyen fajsúlyos nézeteltérés az állami pályázatértékelési rendszerhez kötődik, amelynek feloldása törvénymódosítást is szükségessé tehet. A másik a bőkezű magyarországi előlegfizetéshez kapcsolódhat, amely a határozott bizottsági ellenállás miatt jelentős költségvetési hiányt okozhat idehaza.
A Pályázati Tanácsadók Országos Szövetsége (Pátosz) elnöke szerint az uniós támogatásoknál a kifizetett előleg nem a támogatási, hanem a felhasználási oldalon, vagyis az elnyert összeg közbeszerzés útján történő elköltésekor jelent veszélyforrást. Sokszor 50, egyes esetekben pedig 100 százalékos előleget is kaphatnak a pályázók megfelelő biztosítékok nélkül.
A harmadik visszatérő konfliktusforrás a magyar kormány és az Európai Bizottság között a kiemelt projektek szerepe. A valódi verseny hiányát, egyúttal a kartellezés aggasztó jelenlétét rója fel Brüsszel egyre több ágazatban. Ez különösen érzékeny pont a nagy infrastrukturális beruházásoknál, ahol a bizottság szerint az államnak elemi érdeke lenne, hogy a több száz milliárdnyi közpénz sorsa piaci versenyben, minél több ajánlattevő közt dőljön el. A kabinetnek azért is kellene rövidre zárnia a vitákat, mert azok az idei kifizetéseket is hátráltatják. Eredetileg jóval 2000 milliárd forint fölé lőtték be az éves célt, de ma már az 1600 milliárdos folyósítás is csak megfeszített munka árán teljesülhet.
A teljes cikket itt olvashatja!