Az OPEC-tagállamai - sok-sok tárgyalási fordulót követően - az elmúlt héten megegyeztek a termelésük napi 33,6 millió hordóról 32,5 millió hordóra történő mérséklésében. Erre a nehezen megtett lépésre az késztette őket, hogy 2016. elején egy hordó kőolaj átlagos tőzsdei ára 35 amerikai dollár körüli szintre esett, ami számos helyen nem fedezte a kitermelési költségeket sem - értékelte az így kialakult helyzetet a lapunk által megkérdezett Vetter Péter. A Solar Capital üzletkötője azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a kőolaj világpiaci árát ma már nem csak az OPEC-tagállamok termelési költségei határozzák meg. Ez a szervezet ugyanis a világ kőolaj kitermelésének mindössze 30-35 százalékát hozza felszínre. Így egyáltalán nem közömbös, hogy az OPEC-en kívüli országok, élükön Oroszországgal, milyen mértékű termeléskorlátozásról döntenek a december 9-én tartandó dohai tanácskozáson - említette meg a szakértő.
Mindenesetre az oroszok már tettek egy gesztust, amikor az OPEC-döntést követően saját maguk jelentették be, hogy fokozatosan napi 300 ezer hordóval kevesebb kőolajat hoznak felszínre. Ami azért is érdekes felajánlás, mert 2015. januárja és 2016. októbere között 250 ezer hordóval növelték a termelésüket, így lényegében ezt a többletet nullázhatnák le - mondta Vetter Péter. Az OPEC-en kívüli kitermelők, ha maguk is meg tudnak állapodni a kisebb mértékű termelésben, még megbeszéléseket kell folytatniuk a kőolaj-exportáló szervezet tagjaival.
Az már más kérdés, hogy általában a termeléscsökkentési szándékok megvalósulását miképpen fogják ellenőrizni. Hiszen arról sem szabad megfeledkezni, hogy a legutóbbi 2008-as termeléscsökkentési döntést követően szép lassan kúszott fel a túlkínálat a jelenlegi szintre. Azt, hogy végeredményben mi is lesz az OPEC-döntés következménye csak később fogjuk megtudni, hiszen mindig csak a hónap végén összegzik az eredményeket - mondta a szakértő.
A termeléscsökkentési megállapodást követően az addigi 50 dollár alatti ár kis mértékben emelkedett, az elmúlt hétvégén az úgynevezett Brent-olaj hordójáért 50,45 dollárt kértek. (A hírekben szereplő "hordó" térfogata 158,98 liter, ez hozzávetőleg 0,136 tonna olyan nyersolajnak felel meg, amelynek a fűtőértéke 10000-11500 kilokalória kilogrammonként.) Általában a Brent előállítási költsége a legmagasabb így legtöbbször erre hivatkozva közlik a világpiaci árat. A kőolaj árát a globális kereslet és kínálat határozza meg, bár árspekulációs próbálkozások is szép számmal vannak, és a politikai, katonai viszonyok (embargók és háborúk) árbefolyásoló szerepéről sem szabad megfeledkezni. Jelenleg a világ legnagyobb olajexportőre Szaúd-Arábia, míg legnagyobb felhasználója és importőre az Egyesült Államok.
Valószínűnek látszik - vélte Vetter Péter, hogy a kőolaj világpiaci ára az elkövetkező hónapokban nem haladja meg a hordónkénti 60 dolláros szintet, tartós lehet viszont az 50-55 dollár közötti ár.
Nagy áremelésekre készülhetnek az autósok a héten. A GKI Energiakutató előrejelzése szerint 10 forinttal drágul a benzin és 10-11 forinttal a dízel, ami részben az OPEC országok megállapodásának, és az ennek nyomán emelkedő tőzsdei áraknak köszönhető. A piaci adatok alapján a múlt héten a benzin ára az európai piacon 3,8 százalék körül emelkedett, a gázolaj ára pedig 2-2,5 százalékkal lett drágább. A forint árfolyama ugyanezen időszak alatt, heti átlagban 0,5 százalékkal gyengült a dollárhoz viszonyítva. A változás hirtelenségét jelzi, hogy az unalmas hétkezdést követően a benzinárak 3 nap alatt tonnánként mintegy 60 dollárral emelkedtek. A gázolajárak a hét első két napján még lefelé mentek, de a hét második felében már 50 dollárral drágultak. A heti átlagos piaci ár- és árfolyam-változások alapján 5 forint körüli benzin és 3 forint körüli gázolaj emelés az indokolt, viszont a hét második felében történt igen nagy áremelkedések miatt ennek két-háromszorosát valószínűsítik a GKI Energiakutató most elköszönő ügyvezetői: Barta Judit és Hegedüs Miklós.
Ami a hazai benzin- és gázolajárakat illeti, a szakértő szerint mindenek előtt azzal kell majd számolni, hogy ebben az időszakban az amerikai dollár erősödni fog. Pletser Tamás, az Erste Bank szénhidrogén-piaci elemzője szerint ez dupla csapás lesz a magyar fogyasztókra - a magasabb kőolajár és a gyengülő forint miatt.
A hazai árképzés egyik különlegessége az az egyedülálló számítás, amely szerint október 1-je óta a benzin jövedéki adója literenként 5 forinttal, a gázolajé pedig 10 forinttal emelkedett, amiatt, mert az ásványolaj hordónkénti átlagára a Brent napi jegyzési adatok alapján 50 dollár alatt volt a megelőző negyedév átlagában. A NAV akkor 45 dolláros átlagárat számolt. Ha azonban 50 dollár fölé emelkedik valamelyik negyedévben a kőolaj hordónkénti átlagára, akkor az 5, illetve 10 forintot nem kell megfizetni. Vagyis az ólmozatlan benzin egy literjében 120, illetve 125 forint lehet a jövedéki adó, az ólmozottnál pedig 124,20, illetve 129,20 forint. A gázolajnál ugyanezek az értékek 110,35 forint, illetve 120,35 forint.
Január 1-jétől márciusig a jövedéki adó mértéke valószínűleg nem fog változni, mert a negyedik negyedévben nem emelkedik a kőolaj átlagára hordónként 50 dollár fölé. Így a dollár erősödése miatt amúgy is dráguló üzemanyagok árát, a magasabb olajárak ellenére fennmaradó jövedéki terhelés az egekbe emelheti, ami több milliárd forintos költségvetési bevételt eredményez.
