A benzin drágul, az adó marad

Publikálás dátuma
2016.12.05. 06:00

Csak kismértékben hat a hazai a benzin, illetve a gázolaj árakra az, hogy az elmúlt héten a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagállamai vállalták - 2008 után első alkalommal -, csökkentik a kitermelésüket. Az erősödő amerikai dollár és egy furcsa jövedékiadó-szabály miatt azonban ezt a kismértékű hatást is megsokszorozva érzik majd a hazai autósok a tankolások során.

Az OPEC-tagállamai - sok-sok tárgyalási fordulót követően - az elmúlt héten megegyeztek a termelésük napi 33,6 millió hordóról 32,5 millió hordóra történő mérséklésében. Erre a nehezen megtett lépésre az késztette őket, hogy 2016. elején egy hordó kőolaj átlagos tőzsdei ára 35 amerikai dollár körüli szintre esett, ami számos helyen nem fedezte a kitermelési költségeket sem - értékelte az így kialakult helyzetet a lapunk által megkérdezett Vetter Péter. A Solar Capital üzletkötője azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a kőolaj világpiaci árát ma már nem csak az OPEC-tagállamok termelési költségei határozzák meg. Ez a szervezet ugyanis a világ kőolaj kitermelésének mindössze 30-35 százalékát hozza felszínre. Így egyáltalán nem közömbös, hogy az OPEC-en kívüli országok, élükön Oroszországgal, milyen mértékű termeléskorlátozásról döntenek a december 9-én tartandó dohai tanácskozáson - említette meg a szakértő.

Mindenesetre az oroszok már tettek egy gesztust, amikor az OPEC-döntést követően saját maguk jelentették be, hogy fokozatosan napi 300 ezer hordóval kevesebb kőolajat hoznak felszínre. Ami azért is érdekes felajánlás, mert 2015. januárja és 2016. októbere között 250 ezer hordóval növelték a termelésüket, így lényegében ezt a többletet nullázhatnák le - mondta Vetter Péter. Az OPEC-en kívüli kitermelők, ha maguk is meg tudnak állapodni a kisebb mértékű termelésben, még megbeszéléseket kell folytatniuk a kőolaj-exportáló szervezet tagjaival.

Az már más kérdés, hogy általában a termeléscsökkentési szándékok megvalósulását miképpen fogják ellenőrizni. Hiszen arról sem szabad megfeledkezni, hogy a legutóbbi 2008-as termeléscsökkentési döntést követően szép lassan kúszott fel a túlkínálat a jelenlegi szintre. Azt, hogy végeredményben mi is lesz az OPEC-döntés következménye csak később fogjuk megtudni, hiszen mindig csak a hónap végén összegzik az eredményeket - mondta a szakértő.

A termeléscsökkentési megállapodást követően az addigi 50 dollár alatti ár kis mértékben emelkedett, az elmúlt hétvégén az úgynevezett Brent-olaj hordójáért 50,45 dollárt kértek. (A hírekben szereplő "hordó" térfogata 158,98 liter, ez hozzávetőleg 0,136 tonna olyan nyersolajnak felel meg, amelynek a fűtőértéke 10000-11500 kilokalória kilogrammonként.) Általában a Brent előállítási költsége a legmagasabb így legtöbbször erre hivatkozva közlik a világpiaci árat. A kőolaj árát a globális kereslet és kínálat határozza meg, bár árspekulációs próbálkozások is szép számmal vannak, és a politikai, katonai viszonyok (embargók és háborúk) árbefolyásoló szerepéről sem szabad megfeledkezni. Jelenleg a világ legnagyobb olajexportőre Szaúd-Arábia, míg legnagyobb felhasználója és importőre az Egyesült Államok.

Valószínűnek látszik - vélte Vetter Péter, hogy a kőolaj világpiaci ára az elkövetkező hónapokban nem haladja meg a hordónkénti 60 dolláros szintet, tartós lehet viszont az 50-55 dollár közötti ár.

Tíz forinttal nőhet az üzemanyagár az OPEC döntés után
Nagy áremelésekre készülhetnek az autósok a héten. A GKI Energiakutató előrejelzése szerint 10 forinttal drágul a benzin és 10-11 forinttal a dízel, ami részben az OPEC országok megállapodásának, és az ennek nyomán emelkedő tőzsdei áraknak köszönhető. A piaci adatok alapján a múlt héten a benzin ára az európai piacon 3,8 százalék körül emelkedett, a gázolaj ára pedig 2-2,5 százalékkal lett drágább. A forint árfolyama ugyanezen időszak alatt, heti átlagban 0,5 százalékkal gyengült a dollárhoz viszonyítva. A változás hirtelenségét jelzi, hogy az unalmas hétkezdést követően a benzinárak 3 nap alatt tonnánként mintegy 60 dollárral emelkedtek. A gázolajárak a hét első két napján még lefelé mentek, de a hét második felében már 50 dollárral drágultak. A heti átlagos piaci ár- és árfolyam-változások alapján 5 forint körüli benzin és 3 forint körüli gázolaj emelés az indokolt, viszont a hét második felében történt igen nagy áremelkedések miatt ennek két-háromszorosát valószínűsítik a GKI Energiakutató most elköszönő ügyvezetői: Barta Judit és Hegedüs Miklós.

Ami a hazai benzin- és gázolajárakat illeti, a szakértő szerint mindenek előtt azzal kell majd számolni, hogy ebben az időszakban az amerikai dollár erősödni fog. Pletser Tamás, az Erste Bank szénhidrogén-piaci elemzője szerint ez dupla csapás lesz a magyar fogyasztókra - a magasabb kőolajár és a gyengülő forint miatt.

A hazai árképzés egyik különlegessége az az egyedülálló számítás, amely szerint október 1-je óta a benzin jövedéki adója literenként 5 forinttal, a gázolajé pedig 10 forinttal emelkedett, amiatt, mert az ásványolaj hordónkénti átlagára a Brent napi jegyzési adatok alapján 50 dollár alatt volt a megelőző negyedév átlagában. A NAV akkor 45 dolláros átlagárat számolt. Ha azonban 50 dollár fölé emelkedik valamelyik negyedévben a kőolaj hordónkénti átlagára, akkor az 5, illetve 10 forintot nem kell megfizetni. Vagyis az ólmozatlan benzin egy literjében 120, illetve 125 forint lehet a jövedéki adó, az ólmozottnál pedig 124,20, illetve 129,20 forint. A gázolajnál ugyanezek az értékek 110,35 forint, illetve 120,35 forint.

Január 1-jétől márciusig a jövedéki adó mértéke valószínűleg nem fog változni, mert a negyedik negyedévben nem emelkedik a kőolaj átlagára hordónként 50 dollár fölé. Így a dollár erősödése miatt amúgy is dráguló üzemanyagok árát, a magasabb olajárak ellenére fennmaradó jövedéki terhelés az egekbe emelheti, ami több milliárd forintos költségvetési bevételt eredményez.



Szerző

Uniós pénz az ablakban? - Gyanús pályázatok

Publikálás dátuma
2016.12.03. 16:18
A kép illusztráció FOTÓ: Thinkstock
Egyeztetések folynak az Európai Bizottsággal az európai uniós források magyarországi felhasználásával kapcsolatban, ám ezek lezárultáig információt nem tudunk adni – ezt közölte a Magyar Nemzettel a Miniszterelnökség, miután arról érdeklődtek, hogy állítólag még mindig olyan horderejű viták vannak Brüsszellel, amelyek lényegében blokkolhatják az európai uniós támogatásaink kifizetését. 

A Portfólió úgy tudja, az egyik ilyen fajsúlyos nézeteltérés az állami pályázatértékelési rendszerhez kötődik, amelynek feloldása törvénymódosítást is szükségessé tehet. A másik a bőkezű magyarországi előlegfizetéshez kapcsolódhat, amely a határozott bizottsági ellenállás miatt jelentős költségvetési hiányt okozhat idehaza. 

A Pályázati Tanácsadók Országos Szövetsége (Pátosz) elnöke szerint az uniós támogatásoknál a kifizetett előleg nem a támogatási, hanem a felhasználási oldalon, vagyis az elnyert összeg közbeszerzés útján történő elköltésekor jelent veszélyforrást. Sokszor 50, egyes esetekben pedig 100 százalékos előleget is kaphatnak a pályázók megfelelő biztosítékok nélkül.

A harmadik visszatérő konfliktusforrás a magyar kormány és az Európai Bizottság között a kiemelt projektek szerepe. A valódi verseny hiányát, egyúttal a kartellezés aggasztó jelenlétét rója fel Brüsszel egyre több ágazatban. Ez különösen érzékeny pont a nagy infrastrukturális beruházásoknál, ahol a bizottság szerint az államnak elemi érdeke lenne, hogy a több száz milliárdnyi közpénz sorsa piaci versenyben, minél több ajánlattevő közt dőljön el. A kabinetnek azért is kellene rövidre zárnia a vitákat, mert azok az idei kifizetéseket is hátráltatják. Eredetileg jóval 2000 milliárd forint fölé lőtték be az éves célt, de ma már az 1600 milliárdos folyósítás is csak megfeszített munka árán teljesülhet.

A teljes cikket itt olvashatja!

Szerző

A készpénz ellen kezd harcot az MNB és a kormány

Meglepetésként érte a kormányt, hogy hatalmasra duzzadt a hazai vállalkozók és a lakosság kezében levő készpénzállomány. A pénzügyi fizetési rendszereken kívül levő négyezer milliárd forintnyi bankó ellenőrizetlen csatornákon cserél gazdát, ami melegágya a feketegazdaságnak.

Arról szemérmesen hallgatott Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az InfoRádiónak adott interjújában, hogy a szellemet a palackból a jelenlegi kormány engedte ki, amikor többek között a tranzakciós illeték bevezetésével tömegeket késztettek arra, hogy a bank helyet otthon több készpénzt tartsanak. Majd a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel lehetőségével fokozták ezt.

A magyarországi készpénzállomány kezelése, fenntartása évi 500 milliárd forintba kerül, ha az EU-szintjére tudnánk fejlődni az elektronikus fizetésekben, akkor az évi 150 milliárd forintos megtakarítást jelentene - ezt már Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára mondta pénteken egy konferencián.

A gazdasági tárca elképzelése szerint a bankkártyás fizetést lehetővé tevő POS-terminálok terjesztésével csökkentenék a magas készpénzforgalmat, és ezzel a feketegazdaságot. A jövő évben induló, 2,4 milliárd forintba kerülő POS-terminál telepítő program mellett azonban azt is szabályozni szeretnék, hogy a bankok mekkora kereskedői jutalékot kérhetnek - emelte ki a miniszter. Jelenleg 3-5 százalékot kérnek a bankok a kereskedőktől, a kormány ennél alacsonyabb díjakat szeretne elérni. A szabályozási csomag hamarosan a kormány elé kerülhet.

A jegybank is terveket sző a készpénzállomány mérséklésére, az intézmény még tavasszal az azonnali fizetési rendszer magyarországi bevezetéséről készített koncepciót, amit mostanra véglegesített és még ebben a hónapban meg is tárgyalhatja az MNB Monetáris Tanácsa - írta a Magyar Idők. Ahhoz, hogy az új infrastruktúra által nyújtott előnyök kihasználhatók legyenek, a pénzforgalmi szolgáltatóknak kell átjárható és nyílt szabványokkal működő szolgáltatásokat kifejleszteniük. Az azonnali átutalásnak az újszerűsége mellett egyéb előnyei azonban nem nagyon mutathatók ki banki ügyfélkör számára - vélik elemzők.

Szerző