Mentők - Hallgat a szolgálat és a minisztérium is a jövőről

A demokratikus ellenzék több egészségpolitikusa közösen dolgozik az ágazat legfontosabb bajainak orvoslásán. Első találkozójukon a mentők munkájának nehézségeit elemezték - tudtuk meg László Imrétől, a Demokratikus Koalíció kabinetvezetőjétől.

Szakmai egyeztetést kezdtek a demokratikus ellenzék pártjainak egészségpolitikusai, hogy felmérjék az ellátórendszer gondjait és az egyes szakmák képviselőivel közösen összeállítsák saját javaslataikat a megoldási lehetőségekre. Az első találkozón az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) 7200 dolgozójának nehéz helyzetét elemezték mentős szakszervezeti vezetők segítségével - olvasható a Demokratikus Koalíció (DK) egészségügyi kabinetvezetőjének közleményében. László Imre a Népszavának elmondta, nehezen jutnak információhoz, mert a dolgozók megfélemlítése folyamatos, aki valahol beszél a belső gondokról, az komoly retorziókra számíthat. Az ellenzéki politikusok nemcsak azért akartak elsőként a mentőszolgálat helyzetével foglalkozni az ágazatról készülő elemzésben, mert az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) legkésőbb december 10-ig ki kell hirdetnie a főigazgatói székre kiírt pályázat eredményét, hanem azért is, mert a DK, az MSZP és mások szerint is a biztonságos betegellátás alapfeltétele egy jól működő háziorvosi rendszer és mentőszolgálat lenne.

A vezetői pályázatról Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár is beszélt az ATV Szabad szemmel című műsorában, de csak azt árulta el, hogy 8 pályázat érkezett, s hogy Balog Zoltán miniszter hozza meg a végső döntést a személycseréről. Hónapok óta tart a találgatás a mentősök körében, hogy az egy évvel ezelőtt kinevezett, de nem véglegesített Máté Gábor mit vétett, hogy néhány hónap múlva máris meg akar tőle szabadulni a kormány. Egy blogbejegyzésben a szervezetben hosszú ideig dolgozó Kunetz Zsombor, az Országos Mentőszolgálat Motoros Mentő projekt alapítója és vezetője, majd a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. egykori orvosigazgatója nemrég úgy fogalmazott: „a kényes és piszkos feladatokat végrehajtatták a jelenlegi főigazgatóval, Máté kisöpörte a szervezetből az ott rekedt mind emberileg, mind szakmailag alkalmatlan vezetőket. A korábbi mentőorvos szerint nem kizárt, hogy ennek a körnek a nyomására írta ki a pályázatot a miniszter, bár azzal biztosan nem számolt, hogy a dolgozók közben „kezdték azt hinni, valami megindult, sorsuk kissé jobbra fordul”. A megbízott főigazgató hangulatjavító intézkedéseket hozott tető alá, a fővárosiak ingyenes bérletet kaptak és visszajött a 24 órás szolgálatvállalás lehetősége.

Ez utóbbit sokan vitatják, de az ellenzék és az egyik mentős szakszervezet megbeszélésén egyértelművé vált, az egész napos szolgálatot a dolgozók kérték, hogy minél korábban ledolgozzák a havi kötelező óraszámot s mehessenek máshová pénzt keresni. László Imre a Népszavának azt mondta, lehetőségként támogatják a megoldást, de csak a mentőápolók és mentőtisztek esetében, viszont elfogadhatatlannak tartják a mentőautók vezetőinek 24 órás szolgálatát.

A szervezet dolgozóit a kormány kihagyta a szeptembertől hatályba lépett ápolói és szakorvosi béremelésekből, arra hivatkozva, hogy külön életpályamodellt dolgoznak ki az OMSZ dolgozóinak. A szervezet átalakításának, benne az életpálya bevezetésének terveit egy korábbi, kifejezetten sikertelennek tartott főigazgatóra, a miniszterelnök és az államfő külföldi útjain az első számú vezetőket kísérő orvosra bízta. Mártai István, a Terrorelhárítási Központ (TEK) személyvédelmi speciális egészségügyi osztályának vezetője Toma Lajos információi szerint többnyire régi iratokat tanulmányoz. A Mentődolgozók Önálló Szakszervezetének elnöke nem tudja, hol tart a javaslatok kimunkálása, mert a gyorsan cserélődő állomány körében ugyan keringtek szövegtervezetek, de ezek sorra feledésbe merültek - mondta el lapunknak. Az Emmi-től és a mentőszolgálat szóvivőjétől is próbáltunk információt szerezni a munkáról, de egyik helyről sem kaptunk választ írásban feltett kérdéseinkre.

A demokratikus ellenzék egészségügyi szakpolitikusai egyelőre a „hibalista” felállításáig jutottak, de folytatják az elemző munkát és hamarosan a betegbiztonság másik fontos elemével, az alapellátás helyzetével foglalkoznak.