A szállodákkal verseng az Airbnb

Publikálás dátuma
2016.12.09. 06:22
A bulizó fiatalok a szállásszolgáltatók legfontosabb ügyfelei FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ THINKSTOCKS
Amíg 1-2 esztendővel ezelőtt lakást főként saját használatra vásároltak az emberek, addig napjainkban - elsősorban a nagyvárosokban és főként Budapesten - a sláger az üzleti célra, bérbeadásra beszerzett ingatlan. Mindez köszönhető a felfutóban levő közösségi szálláshely-szolgáltatásnak (airbnb), amelynek honlapján jelenleg kilencezer magyar címet hirdetnek.

A közösségi szálláshely-szolgáltatás egyre jelentősebb szeletet hasít ki a turisztikai piacból, ennek biztos jele, hogy 2010 és 2015 között a budapesti kapacitás megduplázódott, az airbnb-n keresztülmenő vendégforgalom pedig közel hatszorosára nőtt. Budapesten a közösségi szálláshelyeken tavaly 2,2 millió vendégéjszakát regisztráltak, míg a szállodákban közel 8 milliós volt ugyanez a szám - ez derül ki a BDO Magyarország elemzéséből.

A piac 20 százaléka tehát a közösségi portálokon értékesített magánszálláshelyeken realizálódik. Budapesten, az airdna.co adatai alapján mintegy 4800 aktív vendéglátót tart nyilván az airbnb, melyből 1200 tulajdonos több egységet is üzemeltet. Egyébként Párizsban hétszer, Barcelonában háromszor ennyi egység működik.

Napjainkra konszolidálódtak a lakásbérleti díjak, ezáltal jobban kiszámíthatóvá vált a bérbeadók piaca, ami azért is lényeges, mert közkeletű vélekedés szerint az adózás szempontjából ez egy "szürke-fekete" zóna, azaz nagy számban találhatók olyanok, akik rendszeresen nem tesznek eleget az adófizetési kötelezettségüknek. Sőt, jelentős számban vannak, akik azzal sincsenek tisztában, hogy milyen terheket jelentene számukra az, ha legalizálnák a tevékenységük.

Adózás szempontjából különbséget kell tenni a klasszikus ingatlan bérbeadás, azaz az albérletezés és az úgynevezett szálláshely szolgáltatás (airbnb) között - tudtuk meg Báló Ritától. A Bergmann Könyvszakértő és Adótanácsadó Kft. jogász-adótanácsadója elmondta, ha nem huzamosabb jellegű éjszakai ott tartózkodás céljára adják ki a befektetési célból vásárolt lakást, amelyhez egyéb szolgáltatásokat, például a takarítást és a reggelit is nyújtanak, akkor ez a klasszikus airbnb, amely a nevét az angol airbad és a bad and breakfast kifejezések sajátos összeolvasztásából nyerte. (Az egész világra kiterjedő hálózat központja az Egyesült Államokban van.) Míg az albérlet kiadása végezhető egyéni vállalkozóként, adószám nélkül vagy adószámos magánszemélyként, addig az airbnb művelése kizárólag adószám birtokában lehetséges.

Számítások szerint a közösségi szálláshelymegosztással kétszer-háromszor annyit ki lehet hozni egy lakásból, mint egyszerű bérbeadással, de ez jelentős bürokratikus terhekkel is jár. Szükséges ugyanis hozzá a már említett adószám mellett közösségi adószám, és fizetni kell az idegenforgalmi adót is - ez Budapesten a bevétel 4 százaléka.

Jövőre változik a lakáskiadás adózása: az airbnb-nél 2017-től a tételes átalányadó összege az eddigi - szobánkénti - évi 32 ezer forintról 38 400 forintra emelkedik, viszont megszűnik a szálláshely-szolgáltatási tevékenység után eddig fizetendő, 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás. Az átalányadót azok választhatják, akik 90 napnál rövidebb időre adnak ki szállást, ebbe az airbnb-sek minden bizonnyal beleférnek. Annak a bérbeadónak, aki nem tudja, vagy nem akarja a tételes átalányadót választani, a bevétele után 15 százalék jövedelemadót (szja-t) kell befizetnie.

Abban is különbözik a hosszú időre albérlőt fogadó, és a turisztikai céllal a lakásukat airbnb-formában kiadók adózása, hogy az előbbi nem fizet áfá-t, míg az utóbbi igen, jövőre 18 százalékos mértékben. Viszont az is jelentős változás, hogy eddig 6 millió forintos, a jövő évtől pedig 8 millió forintos értékhatárig áfa-mentesség jár. Az adóelőleget negyedévente kell befizetni, attól függetlenül, hogy valaki átalányadót vagy szja-t fizet-e. Az airbnb-sek négyötöde az adóhivatal szerint egyébként szabályosan jár el, a leggyakoribb hiba, hogy elmulasztanak számlát adni.

Szerző

A Európai Bizottság vizsgálódik három ügyben is

Publikálás dátuma
2016.12.09. 06:20
Fotó: Népszava
Az Európai Bizottság (EB) egyelőre vizsgálódik, és tanulmányozza a magyar parlament döntését arról, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felülvizsgálhatja az Országos Atomenergia Hivatal Paks 2-ről hozott döntéseit - mondta tegnap a brüsszeli testület szóvivője.

Ugyancsak Pakssal kapcsolatos, hogy még több kérdés is tisztázásra vár, mielőtt az EB lezárhatja a Paks2 beruházás ügyében indított mélyreható állami támogatási vizsgálatot – közölte újságírók érdeklődésére Margrethe Vestager, az EU versenypolitikai biztosa. Utalt rá, hogy a testület többek között a projekt regionális energiapiacokra gyakorolt hatását is monitorozza, mielőtt meghozná a döntést. Még nem fejezte be az EB azt a vizsgálatot, amelynek célja annak megállapítása, hogy állami támogatásnak minősül-e a Paks2 atomerőmű-beruházás. Magrethe Vestager ehhez hozzátette: első lépcsőben azt kell megállapítani, hogy a beruházás magába foglal-e állami támogatást, és ha igen, mekkora összegről van szó. Ha állami támogatásról van szó, akkor pedig felmerül a kompenzáció kérdése a piaci torzulások megelőzése végett.

Egy más ügyben, ha Magyarország nem hangolja össze nagyon gyorsan az uniós irányelvekkel az energetikai szabályozását, az EB az Európai Bíróság elé viszi az ügyet, derült ki csütörtökön a Bizottság honlapján közzétett, úgynevezett indoklással ellátott véleményből. A brüsszeli felszólítás szerint a kormánynak két hónapja maradt arra, hogy beszámoljon intézkedéseiről. Az Index arról írt, hogy a problémák nem újak, az EB-nak régóta gondja van azzal, hogy a magyar kormány nem hajlandó bizonyos irányelveket átültetni a magyar szabályozásba, és ezzel áttételesen a fogyasztókat is megkárosítja. Azzal, hogy az ország tetemes bírságot kockáztat, a kormány is teljesen tisztában van. Előfordulhat, hogy a kabinet megvárja, amíg a veszteségekkel küzdő külföldi energiacégek elhagyják az országot, és majd 2017-től, amikor már szinte csak az állam marad a piacon, helyreállítja a rendszert az EB által elvárt módon.

Az Európai Bizottság egyebek mellett arra is felhívta a figyelmet, hogy az Energiahivatalnak függetlennek kell lennie, a magyar kormánynak pedig nem lehet joga ahhoz, hogy meghatározza, ki hogyan csatlakozhat a nemzeti gázforrásokhoz.

Szerző

Az életünkkel szórakoznak? - Közmunkások seperhetik a kéményeket

Publikálás dátuma
2016.12.09. 06:00
Fotó: Thinkstock
Hamarosan közmunkások végezhetik a kéményseprést sok településen. A feladatra a katasztrófavédelem három hónap alatt készíti fel őket. A szakma öregjei szerint ez a megoldás rendkívül veszélyes és tovább növelheti a halálos kimenetelű szénmonoxid mérgezéses esetek számát.

Közfoglalkoztatottakkal töltené föl az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a hiányos kéményseprő létszámot - értesült egy megyei munkaügyi központ hirdetéséből a Kéményseprők Országos Szakszervezete. Velük ugyanis senki nem egyeztetett a többszöri ígéretek ellenére sem - nyilatkozta a Népszavának Vámos Csaba, a szakszervezet elnöke. Az érdekvédelmi szervezet adatai szerint már jelenleg is 60 átképzett közfoglalkoztatott végez kéményseprő feladatokat, de 2017 márciusától a megyei ellátó központok további 40-50 ember közfoglalkoztatását tervezik kéményseprői munkakörben.

Közmunkás jogviszonyban és fizetésért 1 hetes oktatást követően 3 hónapos területi szakmai gyakorlat, majd újabb 3 hónapos elméleti oktatás és sikeres vizsga után a közfoglalkoztatottból OKJ-s végzettségű kéményseprő segédmunkás lehet, havi 180 ezer bruttó, vagyis 119 700 forintos nettó bérért. A kormányzat két legyet üthet egy csapásra: a propaganda bemutathatja, hogy a közmunkást visszavezették az elsődleges munkaerő piacra és enyhítettek a szakemberhiányon is.

A kéményseprők azonban nem látják ilyen rózsásnak a helyzetet. Önmagában azzal nem lenne semmi baj, hogy a katasztrófavédelemhez került a kéményseprés, hiszen a skandináv országokban is a tűzoltókkal együttműködve dolgoznak. Csupán az a különbség, hogy az északi országokban a szakmára bízták az oktatást, a szabályozást és a feladatok elvégzését is. Magyarországon viszont a jogalkotásból is kihagyták őket, és dilettáns rendeletekkel tönkretesznek egy szakmát - vélekedett Vámos Csaba.

A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvény és a tevékenységet végző szervezet kijelöléséről intézkedő kormányrendelet idén július 1-jétől jelölte ki a katasztrófavédelmet a terület felelősének. Ezt követően a szakszervezet kezdeményezésére ígéretet kaptak arra, hogy az állami szervezettel közös munkabizottság kidolgozza az ágazati szabályozást. Kétszer is elmaradt az egyeztetés "halaszthatatlan szolgálati dolgokra" hivatkozva, azóta pedig még új időpontot sem jelöltek meg - tette hozzá Vámos.

Erre azért is nagy szükség lett volna, mert a hazai szakszerű, biztonságos kéményseprő szolgáltatáshoz elengedhetetlen 1800-1900 szakembernek alig a fele maradt az ágazatban. Éppen a bizonytalanság miatt sokan pálya-, vagy országelhagyók lettek. A Lajtán túl ugyanis a magyarországi bérek többszörösét kapják.

Az illetékes államtitkár ígéretével ellentétben a katasztrófavédelem nem vett át minden szakembert és a ritkább ellenőrzések miatt már az elmúlt félévben is megnőtt a halálos kimenetelű szénmonoxid mérgezések száma - figyelmeztetett a szakszervezeti vezető.

Vámos szerint a gyorstalpalón átképzett közmunkásokkal feltölteni a létszámot nem jó megoldás. Eddig a szakmai képzés minimum 700-800 órás, 6-8 hónap volt egy kéményseprő mester keze alatt és 1 évig a pályakezdő csak tapasztalt szakember mellett dolgozhatott. Ezt indokolta az egyre bonyolultabb kémények, kazánok megjelenése. Nyolc általánost végzett, kevés gyakorlattal rendelkező emberekre bízni ilyen berendezések ellenőrzését, meggondolatlanság. A mesterek saját költségükre képezték ki a munkatársaikat, ami 1,5-2 millió forintos költséget jelentett. Jelenleg már csak két megyében végzik a kéményseprést a korábbi szolgáltatók, a vállalkozók pedig nem kockáztatnak ennyi pénzt a bizonytalanra. A közmunkásokat pedig az adófizetők pénzén képzik majd ki.

A kéményseprő szakma nem adja fel, a szakszervezet elnöke a belügyminisztertől kért személyes meghallgatást. Egyéb tervezett lépéseikről egyelőre nem kívánt nyilatkozni Vámos Csaba.

Természetesen megkerestük a katasztrófavédelmet is, ahol későbbre ígértek választ, mondván, után kell nézniük a hirdetésnek, illetve hogy hogyan lehet közmunkást átminősíteni kéményseprőknek. Ez azért furcsa, mert a hatóság, ami egyben a felügyeleti szerv is, vagy nem tudott erről a hirdetésről, vagy tudott és akkor még érthetetlenebb, hogy miért nem egyeztettek a szakmával.

Szerző