államfő;Balog Zoltán;Kövér László;köztársasági elnök;baloldali összefogás;

2016-12-10 15:00:00

Balog lesz az új államfő? - Közös jelöltet indíthat a baloldal

Tegnap futótűzként terjedt a hír, hogy Áder János távozni készül a Sándor-palotából, helyét pedig a jelenlegi emberi erőforrások minisztere, Balog Zoltán veheti át. Bár Kósa Lajos légből kapottnak nevezte a sajtóhírt, arra azért emlékeztetett, hogy közeleg az államfő megválasztása, hiszen már a parlament tavaszi ülésszakában eldől, ki lesz Áder utóda. A megboldogult Népszabadság egyébként már áprilisban megírta, hogy Orbán Viktor a lesújtó helyzetben lévő oktatásért és egészségügyért felelős minisztert látná szívesen a  Sándor-palotában. Balog kinevezésének a híre az ellenzéket igencsak kiborította, így még az is lehet, hogy közös köztársasági elnök-jelöltet állít a baloldal, erről Molnár Gyula MSZP-elnök is beszélt még októberben.

Az atv.hu pénteken írta meg, hogy Ádert Balog Zoltán válthatja az államfői székben, ugyanis ahhoz, hogy a jelenlegi köztársasági elnök elvállaljon egy következő ciklust, komoly fordulatnak kellene bekövetkeznie. Egy magas rangú kormányzati politikus szerint lényegében eldőlt, hogy Balog Zoltán veheti át Áder helyét, akinek a maradását Orbán sem forszírozza. A jelenlegi emberi erőforrások miniszterének kinevezését  több forrás is megerősítette, annak ellenére, hogy a portál érdeklődésére miniszterek és fideszes politikusok is arról beszéltek, még nincs itt az államfőjelölés ideje.

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője is azt hangsúlyozta, hogy februárban kezdődnek parlamenti egyeztetések az államfőválasztásról. A politikus légből kapottnak nevezte Balog kinevezését, arra ugyanakkor emlékeztetett, hogy elnököt választani a parlament tavaszi ülésszakában kell majd, amelynek bizottsági ülései február 15-én, plenáris ülései pedig február 20-án kezdődnek.

Balog Zoltán államfői kinevezéséről nem most szóltak először a hírek, a mára bezárt Népszabadság például még áprilisban írta, hogy Orbán a minisztert látná legszívesebben köztársasági elnökként, ha Áder János nem vállal még egy ciklust. Balog jelölése korábban már egy kormányülésen is szóba kerülhetett, ahol a kormányfő csak közvetve beszélt a témáról, és kerülte a konkrétumokat, de a lap szerint egyértelműen Balogra utalt az általa elmondott dilemma: lehet-e református az államfő, ha az ország miniszterelnöke is református? A napilap emlékeztetett, hogy Balog Zoltán nem csak az emberi erőforrások minisztere, de református lelkész is egyben, és Orbán nem szeretné, ha személye miatt ellenérzés támadna Erdő Péter esztergom–budapesti érsekben és a katolikus egyházban.

Balog kinevezésének hírét az ellenzék nem hagyta szó nélkül, különösen azért nem, mert az oktatásért és egészségügyért is felelős miniszter szerintük megbukott, miután lesújtó lett a magyar diákok eredménye a nemzetközi tanulói teljesítménymérés programjának (angol rövidítéssel: PISA) tesztjén. Az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó úgy kérdezett vissza sajtótájékoztatóján arra a kérdésre, hogy szerinte jó államfő lenne-e Balog Zoltán: miért, jó miniszter volt? Az LMP sem volt túlzottan lelkes az ötlettől, a párt politikusa, Sallai R. Benedek hasonlóan reagált ugyanerre a kérdésre: miniszterként megbukott, hogy lehetne jó államfő?

Az ellenzék felháborodásából, és Molnár Gyula októberi kijelentéséből kiindulva még az is elképzelhető, hogy a baloldal közös köztársasági elnök-jelöltet állít, hogy megakadályozhassák Balog Zoltán kinevezését. Az MSZP elnöke a kvótanépszavazás napján nyilatkozott először arról, hogy politikai szövetségre, társadalmi összefogásra van szükség, a  lehetséges választási koalíció első eleme pedig az lehetne, hogy jövő tavasszal közösen állítson ellenzéki köztársasági elnök-jelöltet az ellenzéki oldal.

Szocialista források a Népszavának megerősítették, hogy a Jobbikot kivéve - ahogy Molnár Gyula még októberben mondta - , közös ellenzéki köztársasági elnök-jelöltben gondolkodnak, de konkrét név még nincs. Ami az MSZP miniszterelnök-jelöltjét illeti, egyelőre sem név, sem végleges döntés nincs.