Lázár János oktatáspolitikai koncepciója

Sokan és sokszor idézték már Lázár Jánost a november 27-én a mezőtúri református iskola felújított könyvtárának átadásakor elmondottak miatt. Szerinte az oktatás legfontosabb szereplői az egyházi fenntartású intézmények. Az iskolák fő feladata, hogy a diákokból „…jó keresztényt, illetve keresztyént és jó magyart…” neveljenek. Mert szerinte „a nemzet jövője és a történelmi egyházak oktatási rendszere elválaszthatatlan egymástól.”

Az ugyan igaz, hogy a feudalizmusban az egyháznak és oktatási intézményeinek domináns szerepe volt az oktatásban, de a 19. század elejétől jelentősen megnőtt a világi, az állami oktatási intézmények részaránya. Az, hogy az iskolák főfeladata a tanulók katolikussá, illetve protestánssá nevelése ellentmond az Alaptörvény VII. cikkének, ami szerint „mindenkinek joga van…a lelkiismeret és a vallás szabadságához.”

Ez azt jelenti, hogy nem az állam, nem az egyház, hanem a szülő dönt a gyermek világnézeti neveléséről és oktatásáról. Emellett a vallásszabadság megsértése az, hogy Lázár csak a katolikusokat és a protestánsokat vonná be az oktatásba. A többi egyházat figyelmen kívül hagyja? Pedig az Alaptörvényben elismerik a többi vallás létjogosultságát is!. A miniszter nem tudja, vagy rosszul értelmezi,vagy tudatosan hallgat az oktatási intézmények valós feladatairól: többek között az alapműveltség biztosításáról, a továbbfejleszthető szakismeretek oktatásáról, az emberi együttműködést biztosító erkölcsi normák elfogadtatásáról.

A "jó magyarrá" nevelés is fontos dolog, ha ezen a hazafias nevelést értjük. De ha minden honi állampolgárt, beleértve a nemzetiségeket is magyarrá akarja nevelni, akkor csorbát szenvednek a nemzetiségi jogok és jön a korábbi erőltetett magyarosítás. Ezzel feltehetően az emberek vallásossá és mindenbe belenyugvó türelmes alattvalóvá való nevelését kívánják elősegíteni.