Aleppó - Összehívták az ENSZ BT-t

Az ENSZ emberi jogi ügynöksége riadóztatott, hogy a szíriai kormányerők megtorlást alkalmaznak a visszafoglalt Aleppó egyes negyedeiben, lakásokba hatolnak be és válogatás nélkül legyilkolják azokat, akiket odabenn találnak.

A világszervezet emberi jogi illetékeseinek bizonyítékai vannak arra, hogy legalább 82 embert öltek meg a város négy térségében. Rupert Colville, az ügynökség szóvivője közölte, hogy a 82 áldozat között 11 nő és 13 gyermek volt. A szóvivő beszámolója szerint az utcákon temetetlen holttestek hevernek. Az erős bombázás miatt a civilek nem merészkednek az utcára. Az UNICEF értesülései szerint célkeresztbe került egy épület, amelyben legalább száz magára maradt gyermeket helyeztek el.

Szíria második legnagyobb városának egy részét négy éve tartották ellenőrzésük alatt a lázadók, Aleppó eleste hét eleje óta küszöbön állt.

Nagy-Britannia tegnap lemondásra szólította fel Bassár al-Aszad szíriai elnököt, Theresa May kormányfő szóvivője közölte: „a saját népe iránt barbár kegyetlenséget mutató rezsim aligha tud biztos és virágzó jövőt biztosítani Szíriának. London vélekedése szerint, tette világossá a szóvivő, a szíriai politikai átmenetet Aszad nélkül kellene megvalósítani. A brit miniszterelnök szóvivője az ENSZ emberi jogi ügynökségének értesüléseit rendkívül aggasztónak nevezte, s hangsúlyozta, abszolút prioritást kell biztosítani az életek védelmének és a humanitárius segély bejuttatásának az ostromlott városba. Brit részről azt szeretnék, ha a csütörtökön kezdődő EU-csúcson a tagállamok egyértelmű állásfoglalást fogadnának el Szíriáról.

New Yorkban tegnap összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsát az aleppói helyzet áttekintésére.

A Pentagon tegnap bejelentette, egy szíriai légicsapásban megölték az Iszlám Állam terrorszervezet két tagját, akik szerepet játszottak a 2015 novemberi párizsi terrortámadásokban. Egy harmadik IS-tag is életét veszítette, ő a meghiúsított belgiumi terrortámadás szervezői között volt. Mindhárman a Bubaker al-Hakim vezette hálózathoz tartoztak, tette közzé Peter Cook, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője.

Szerző

Esett a török GDP

Törökországban ugyan a kormány továbbra is a lehető legnagyobb keménységgel lép fel a július 15-én végrehajtott katonai puccskísérlet állítólagos támogatói ellen, az azóta kialakult belpolitikai bizonytalanság azonban a gazdaságra is rányomta bélyegét.

A GDP hét év múltán első ízben csökkent. A harmadik negyedéves, egy éves viszonylatban számított 1,8 százalékos esés rosszabb annál, mint amire előzőleg elemzők számítottak. Az adatok közlését követően a nemzeti valuta, a líra árfolyama 1,8 százalékkal csökkent a dollárral szemben. William Jackson, a Capital Economics elemzője a Financial Timesban rámutatott, az adatok azt mutatják, hogy a júliusi puccskísérlet igen negatív hatást gyakorolt a gazdaságra.

A gyenge gazdasági mutatókra Erdogan várhatóan még nagyobb önkénnyel válaszol. A napokban került a parlament elé, az a javaslat, amely az elnöki köztársaság bevezetését irányozza elő. Csakhogy a GDP esése megtépázhatja az államfő népszerűségét. Magas támogatottságát ugyanis éppen annak köszönheti, hogy 2003-2014 között, amikor még hazája kormányfője volt, emelkedett a GDP.

Mint a FT írja, a puccskísérlet után jelentősen csökkent a fogyasztói és a befektetői bizalom, miután őrizetbe vettek legalább 100 ezer személyt, gyakran teljesen megalapozatlan vádak alapján. Sok befektetőt riasztott el, hogy a kormányzat 600 céget sajátított ki, melyek összértéke meghaladja a 10 milliárd dollárt. A vállalatokat azzal vádolták, hogy kapcsolatban álltak a puccs állítólagos kitervelőjével, az Egyesült Államokban, Pennsylvaniában élő Fethullah Gülennel.

Visszaesett a turizmus is, főként a véres merényletek miatt. Szombaton Isztambulban robbantott egy szakadár kurd csoport, 44 ember halálát okozva. Drámai, 8,4 százalékos csökkenés figyelhető meg a szolgáltatások tekintetében, a mezőgazdaság esetében 3,2 százalékos volt a csökkenés. Naci Agbal pénzügyminiszter azt közölte, hogy jelentős állami csomaggal próbálják meg felgyorsítani a gazdasági növekedést.

2015 harmadik negyedévében még 5,9 százalékkal nőtt a GDP, s az idei év első két hónapjában is 4,5 százalék volt az emelkedés.

Nem nyit új fejezetet az EU
Az Európai Unió a jelenlegi körülmények között nem nyit újabb csatlakozási tárgyalási fejezeteket Törökországgal – áll az uniós szakminiszterek keddi nyilatkozatában, amelyet Ausztria nem volt hajlandó elfogadni, mivel Bécs a folyamat teljes befagyasztását tartotta volna kívánatosnak a Törökországban tapasztalható tömeges jogsértések miatt. Az EU soros elnöksége által kiadott nyilatkozatban megjegyezték, hogy azt nem egyhangúlag, mindössze túlnyomó többséggel fogadták el keddi ülésükön, az uniós tagországok európai ügyekkel foglalkozó miniszterei.
Az Európai Unió az Ankarával kötött migrációs megállapodás keretében márciusban ígéretet tett rá, hogy új lendületet adnak a török csatlakozási tárgyalásoknak, a pénzügyi és költségvetési politikára vonatkozó 33-as fejezetet ennek megfelelően meg is nyitották júniusban.
Eddig csak 16 fejezetet sikerült megnyitni, s ezek közül mindössze egyet, a tudományos és kutatási fejezetet sikerült lezárni. A puccskísérletet követően az Európai Parlament a csatlakozási tárgyalások felfüggesztését követelte.

Szerző

Miért nincs Romániának Jobbikja?

Publikálás dátuma
2016.12.14. 06:31
Klaus Johannis megválasztását a Facebook-forradalom segítette FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DAN KITWOOD
A vasárnap megrendezett romániai parlamenti választások eredményei kapcsán felmerül néhány olyan kérdés is, amely inkább régiós problémaként, mintsem sajátos román jelenségként értelmezhető. Ilyen a nyíltan szélsőséges ideológiát képviselő pártok parlamenten kívülre szorulása, a nagy tömegpártok távolodása a hirdetett ideológiától, valamint a külföldi szavazatok kérdésköre is.

Romániában 2008 óta nyíltan szélsőséges ideológiát képviselő párt nem tudta átlépni a parlamenti küszöböt. Ami első látásra jó, üdvözlendő és örvendetes jelenség. Azt sugallja, hogy a xenofóbiának, idegenellenességnek, a másságellenességnek és intoleranciának nincs elegendő híve az országban, miközben Nyugat-Európában virágkorukat élik az ilyen formációk. Romániának nincs Jobbikja/Nemzeti Frontja/Szabadságpártja/Mi Szlovákiánk Néppártja (és még sorolhatnánk az európai példákat) a törvényhozásban.

Olyan párt sincs, amely Európai Unió-ellenes retorikával próbálna híveket toborozni, vagy migránsozással jeleskedett volna, vagy akár a magyarellenességet tűzte volna zászlajára, mint annak idején Gheorghe Funar Vatra Romaneasca elnevezésű, vagy Corneliu Vadim Tudor Nagyrománia Pártja.

Ez önmagában örvendetes dolog, csak sajnos nem azt jelenti, hogy ezek az eszmék egyáltalán nincsenek jelen, hanem inkább azt, hogy a nagy pártok pillanatnyi érdekeik mentén kacérkodnak a szélsőséggel is. Az, hogy nincs szélsőséges párt a parlamentben, egyben azt is jelenti, hogy azt a szavazótábort, amely igényelné, valamelyik nagy tömegpárt megnyerte magának, nyilván ezirányba tett kompromisszum árán. Az ideológiai választóvonalak egyáltalán nem valósak, mint ahogy a pártoknak a vállalt ideológiához való tartozása sem.

A jobboldal gyűjtőpártja jelenleg a magát jobbközép-konzervatívnak valló Nemzeti Liberális Párt (PNL), amelynek hovatovább a liberalizmushoz lesz a legkevesebb köze. A PNL megtartotta történelmi nevét (19 századi gyökerű román királyságbeli „úripárt”, annak idején a Parasztpárt volt az ellenfele), de kilépett a Liberális Internacionáléból és csatlakozott az Európai Néppárthoz. Nos, ez az úri gyökerű, nevében liberális néppárt, amelynek Klaus Johannis államfő volt az elnöke, a lehető legszélsőjobboldalibb, neofasiszta román közszereplőt, az egykori diákvezér Marian Munteanut akarta indítani a bukaresti főpolgármesteri címért. Az ötlettől csak azért álltak el, mert számos tekintélyes román civil szervezet követelte ezt.

A vasárnap történelmi jelentőségű győzelmet arató Szociáldemokrata Párt (PSD) korábbi elnöke, Victor Ponta volt miniszterelnök, Románia legnépszerűbb politikusa nem határolódott el a szélsőségesen nacionalista Bogdan Diaconu Egyesült Románia Pártjától (PRU), amely azzal kampányolt, hogy Ponta legyen a miniszterelnök. És nyilván a PSD sem határolódott el soha ettől a párttól, amely viszont 2015-ben létrehozta a maga „Magyar Gárdáját”, (a Dracula fejedelem) Vlad Tepes Őrjáratát. Ez a gárda buzdított vasárnap magyarellenes sms-ekkel, ami végül a késő délutáni órákban visszájára fordult és nagy számban mozgósította az addig sokkal passzívabb erdélyi magyarokat.

Ezen példák alapján merül fel a kérdés – mi a jobb, ha a bármilyen nemzetiségű Jobbik bent van az adott ország parlamentjében vagy ha hívei megszerzéséért a nagy tömegpártok versenyeznek? Ha bent van, akkor legalább adott helyzetekben el kell határolódnia ezektől a pártoktól a középpártoknak, bármely oldalhoz tartozzanak is, „vészhelyzet” esetén, – mint például a franciaországi választások –, összefogásra kényszeríti a demokratikus oldal egymással marakodó aktorait.

Ha nincs bent, akkor, amint a román példa is mutatja, a lehetőség mérgezi és csábítja a középpártokat, amelyek egyre nagyobb engedményeket tesznek e szavazók megszerzéséért. Ha viszont bent van a parlamentben valamely szélsőjobb-szélsőbal párt, akkor olyan kommunikációs lehetőségek nyílnak meg számára eszméi terjesztésére, ami kormány- és hatalomközelbe röpíti őket, mint a Jobbikot Magyarországon vagy a Nemzeti Frontot Franciaországban.

Van-e megoldás? A román példában erre is találunk választ. A liberálisok próbálkozása az újfasiszta diákvezérrel azt jelzi, hogy a civil társadalom, ha akar, ha időben lép, megelőzheti azt, hogy szélsőséges közszereplők szivárogjanak be a középpártokba és talán azt is, hogy szélsőséges pártok parlamenti mandátumhoz jussanak.

A külföldi szavazatok kérdése Magyarországon évek óta vihart kavar. Pedig nem valamiféle magyar jelenségről van szó, sem a tömeges külföldi munkavállalás, sem az egyszerűsített honosítással állampolgárságot szerző szavazók léte nem hungaricum. A legtöbb régióbeli országra jellemző, de talán leginkább Romániára. Keleti szomszédunkból becsült adatok szerint mintegy 4-5 millió román állampolgár távozott nyugatra munkavállalási céllal. Ugyanakkor a határon túli románok száma is jóval magasabb, mint a határon túli magyaroké, csak Moldova Köztársaságban él 3 millió potenciális román állampolgár. A román szavazások történetében már kétszer döntöttek a külföldi voksok – Traian Basescu második elnöki mandátumánál, és Klaus Johannis jelenlegi államfő megválasztásakor.

Basescu minimális pluszszavazata egyértelműen külföldről érkezett, Johannist pedig a külföldi szavazások körüli Facebook-forradalom röpítette a Cotroceni-palotába. Ez a kérdés mégsem kérdés Romániában. Nincs kettős mérce a szabályozásban, a levélben szavazás joga mindenkit megillet, aki regisztrál, nemcsak a honosított állampolgárokat, azaz a moldovaiakat, de az is élhet alapvető állampolgári jogával, aki nem regisztrál. A szavazás napján elmehet az adott külképviseletre és leadhatja voksát. Parlamenti választás mindeddig nem állt vagy bukott a külföldi szavazókon, hiszen az ottani voksok nem folynak be automatikusan a nagy közösbe, ők egy számukra kialakított 43. választókerület jelöltjeire voksolhatnak.

Ennek ellenére vasárnap is csupán 106038 román állampolgár adta le voksát külföldön. Moldova Köztársaságban tarolt Traian Basescu volt államfő pártja, lévén az egyetlen román formáció, amely nyíltan felvállalta a két ország egyesítésének kérdését. A PMP szerezte meg a moldovai szavazatok több mint felét, de ez így is kevesebb, mint 20 ezer voksot jelentett.

Szerző