A magyar agrárium dél-amerika irányba tolódik

2016-ban folytatódott a magyar agrárium "dél-amerikai irányba tolódása" egyre nagyobb birtokok alakulnak ki, egyre alacsonyabb a foglalkoztatás az ágazatban és egyre nehezebb megélni abból. Sallai R. Benedek (LMP) szerdai budapesti sajtótájékoztatóján "alternatív évértékelést" tartott a magyar agráriumról azt követően, hogy az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága meghallgatta Fazekas Sándor minisztert. Kijelentette: ebben a testületben pártja 2014 óta nem kapott helyet, ezért - mint fogalmazott - olyan esetekről kíván beszélni, amelyekről a miniszter "minden bizonnyal nem számolt be".

Egyebek mellett arról, hogy bár idén az állami földek eladásából 110 milliárd forint folyt be, a tárcavezető "a hangját se emelte fel, hogy ez a magyar vidék, a magyar agrárium támogatására fordítódjon". Tovább csökkent az egyéni gazdaságok száma, vagyis a kisgazdaságok eltűnőben vannak, visszaszorulóban vannak az emberi erőt igénylő ágazatok, például eltűnt a málnatermesztés és magyar paradicsomot se nagyon kapni - sorolta a bajokat az LMP-s képviselő.

Az FM idén végigasszisztálta a Kanada és az unió között kötendő szabadkereskedelmi egyezmény megkötésével kapcsolatos folyamatot, és az Egyesült Államokban is jártak annak lehetőségének megteremtésére, hogy megjelenjenek a magyarországi köztermesztésben a génmódosított termékek. Sallai R. Benedek beszámolt arról is, hogy 2016-ban az ország megszüntette a stratégiai élelmiszertartalék raktározását és az erdészetek gazdálkodása is olyan visszaélésektől terhes, ami milliárdokat von ki a magyar közvagyonból.

A politikus arra a kérdésre, miért nem vett részt a miniszter meghallgatásán, úgy felelt: Font Sándor bizottsági elnök az elmúlt üléseken több alkalommal nem adott szót vagy vonta meg tőle arra hivatkozva, hogy nem tagja a testületnek.