Az izraeli legfelsőbb bíróság egy korábbi ítéletében elrendelte, hogy az illegális telepet december 25-ig fel kell számolni, mert házaik palesztin magántulajdonban lévő földekre épültek. A telepesek önkéntes távozását biztosító, vasárnap megszületett egyezség nyomán szükségtelenné válik erőszakos kitelepítésük, amit az izraeli kormány igyekezett elkerülni.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök kormánya 130 millió sékelt (mintegy tízmilliárd forintot) ígért csendes elvonulásukért, és garantálta, hogy az új területen a telepesek kétszer annyi házat építhetnek fel, mint ahány eddig volt Amonában. A pénz egy részét lakókocsikban, illetve a szomszédos telepen bérelt lakásokban történő átmeneti elhelyezésükre költik, de a helyi önkormányzat is kap belőle, és a telepesek is fejenként mintegy egymillió sékelhez (75 millió forint) jutnak a Háárec értesülése szerint.
A rendőri és katonai erők az utóbbi napokban már felkészültek a tervbe vett kényszerkitelepítésre, s velük szemben a telepesek is ideiglenes sátrakban gyülekeztek, hogy csatába szálljanak az evakuálással szemben. Amona 330 lakója egy közeli dombon, "elhagyott" palesztin földeken építheti fel új otthonát, de egy izraeli emberi jogi csoport képviselője a katonai rádióban vasárnap azt mondta, hogy a kiszemelt új terület is palesztin magántulajdonban van, amit földhivatali bejegyzések bizonyítanak.
Az Izrael által 1967-ben megszállt Ciszjordániában, Svut Ráhel település közelében lévő illegális telepesfalu ügye végigjárta az izraeli igazságszolgáltatás lépcsőit, míg végül a legfelsőbb bíróság is kimondta, hogy fel kell számolni, mivel palesztin magánterületen hozták létre. Az ügy nyomán a telepeseket támogató Habájt Hajehudi (Zsidó Otthon) nevű párt egy új törvényjavaslatot erőltetett az izraeli kormányra, amely utólag legalizálná a törvénytelen izraeli telepeket, az általuk elfoglalt palesztin földek kisajátításával.
Ez az indítvány Amonára nem vonatkozik, de mintegy négyezer másik telepeslakást törvényesítene, ha életbe lépne. Az első olvasatban a kneszet már megszavazta. Aviháj Mendelblit államügyész szerint azonban a parlament döntése alkotmányellenes, mert ellentétes mind az izraeli, mind a nemzetközi törvénykezéssel. Mendelblit ennek alapján leszögezte, hogy fellebbezés esetén nem vállalja a kneszet döntésének képviseletét a legfelsőbb bíróság előtt.
A törvény elfogadását az Európai Unió, Németország, az Egyesült Államok és az ENSZ is elítélte. Ha a kneszetben végleg meg is szavaznák, az Izraelben alkotmánybíróságként is működő legfelsőbb bíróság várhatóan meg fogja akadályozni az új jogszabály törvényerőre emelkedését.