Nemzetközi Valutaalap;bűnös;Christine Lagarde;nincs büntetés;

2016-12-20 06:33:00

Elítélték, de nem büntették Lagarde-ot

Salamoni döntést hozott a párizsi köztársasági bíróság Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója ügyében egy 400 millió eurós kifizetés miatt. A döntés értelmében bűnösnek találták ugyan az egykori francia pénzügyminisztert hanyagság miatt, de büntetést nem kapott. Ez azt jelenti, hogy Lagarde-nak nem lesz priusza. Akár egy éves börtönbüntetésre és 15 ezer eurós kártérítésre ítélhették volna.

Az ügy már évek óta húzódik. Az eset középpontjában Bernard Tapie üzletember áll, aki még 1992-ben árulni kezdte az Adidas részvényeinek nyolcvan százalékát. 1994-ben Robert Louis-Dreyfus luxemburgi konzorciuma vásárolta meg a papírokat. Ebből az összegből Tapie semmit sem látott viszont. Ezért azzal vádolta az állami kézben lévő Crédit Lyonnais bankot, megkárosította őt a tranzakció során, s a pénzintézet offshore-cégek számlájára utalta a nem csekély összeget. Tapie azt állítja, meglopták, ám a Crédit Lyonnais azzal védekezett, hogy egy csődben lévő Adidast vett át.

Alig több mint egy évvel Nicolas Sarkozy államfővé való beiktatását követően, 2008 júliusában egy munkaügyi bíróság Tapie-nak adott igazat, s 403 millió eurót ítélt meg neki. Ekkor Christine Lagarde volt a pénzügyminiszter. Tapie kártérítése érdekében Lagarde asszony személyesen járt el tárcavezetőként. Feltételezések szerint azért, mert felülről kapott erre utasítást Nicolas Sarkozy akkori köztársasági elnöktől. A bíróság tegnapi döntése értelmében Lagarde asszony ekkor követett el „hanyagságot”.

2011 májusában a semmítőszék főügyésze, Jean-Louis Nadal hűtlen kezelés és csalás miatt kezdeményezett eljárást az ügyben. Kiderült egyebek mellett, hogy az a bíró, aki megítélte a jelentős kártérítést Tapie-nak, szoros barátság fűzte Nicolas Sarkozyhez. Ekkor azonban már konkrétan Christine Lagarde felelőssége is felmerült. Meg is hallgatták őt 2011. május 23-án és 24-én, ami azért volt meglehetősen pikáns, mert egy nappal ezután jelentette be, hogy jelölteti magát a Nemzetközi Valutaalap (IMF) élére. Még ebben az évben meg is választották.

2013 májusában ismét bírák hallgatták meg Lagarde-ot, akit akkor még tanúnak neveztek, vagyis hivatalosan még nem zajlott eljárás vele szemben.

Ugyanebben az évben eljárás indult Stéphanie Richard, a France Telecom vezetője ellen. Ő azt állította, Lagarde asszonyt is tudott arról: a kormány nyomást gyakorolt a bíróságra Tapie-ügyben. A miniszteri rangú politikusok ügyeivel foglalkozó francia köztársasági bíróság (CJR) 2014 augusztusban indított előzetes eljárást ellene.

Lagarde az eljárás múlt hétfői megkezdése előtt azt állította, tiszta a lelkiismerete. Rendre visszautasította az ellene felhozott vádakat. Az IMF vezérigazgatójának védői azt kifogásolták, hogy ez a régi eljárás még mindig tart.

Mindez azt jelenti, Lagarde-nak aligha kell lemondania a Valutaalap éléről. Az IMF-nél nincs is konkrét előírás arra, ilyen esetben meg kell-e fosztani posztjától a vezérigazgatót. Ugyanakkor a végrehajtó tanács elvileg még hozhat döntést Lagarde leváltásáról, erre azonban nagyon kicsi az esély.