Az ügy már évek óta húzódik. Az eset középpontjában Bernard Tapie üzletember áll, aki még 1992-ben árulni kezdte az Adidas részvényeinek nyolcvan százalékát. 1994-ben Robert Louis-Dreyfus luxemburgi konzorciuma vásárolta meg a papírokat. Ebből az összegből Tapie semmit sem látott viszont. Ezért azzal vádolta az állami kézben lévő Crédit Lyonnais bankot, megkárosította őt a tranzakció során, s a pénzintézet offshore-cégek számlájára utalta a nem csekély összeget. Tapie azt állítja, meglopták, ám a Crédit Lyonnais azzal védekezett, hogy egy csődben lévő Adidast vett át.
Alig több mint egy évvel Nicolas Sarkozy államfővé való beiktatását követően, 2008 júliusában egy munkaügyi bíróság Tapie-nak adott igazat, s 403 millió eurót ítélt meg neki. Ekkor Christine Lagarde volt a pénzügyminiszter. Tapie kártérítése érdekében Lagarde asszony személyesen járt el tárcavezetőként. Feltételezések szerint azért, mert felülről kapott erre utasítást Nicolas Sarkozy akkori köztársasági elnöktől. A bíróság tegnapi döntése értelmében Lagarde asszony ekkor követett el „hanyagságot”.
2011 májusában a semmítőszék főügyésze, Jean-Louis Nadal hűtlen kezelés és csalás miatt kezdeményezett eljárást az ügyben. Kiderült egyebek mellett, hogy az a bíró, aki megítélte a jelentős kártérítést Tapie-nak, szoros barátság fűzte Nicolas Sarkozyhez. Ekkor azonban már konkrétan Christine Lagarde felelőssége is felmerült. Meg is hallgatták őt 2011. május 23-án és 24-én, ami azért volt meglehetősen pikáns, mert egy nappal ezután jelentette be, hogy jelölteti magát a Nemzetközi Valutaalap (IMF) élére. Még ebben az évben meg is választották.
2013 májusában ismét bírák hallgatták meg Lagarde-ot, akit akkor még tanúnak neveztek, vagyis hivatalosan még nem zajlott eljárás vele szemben.
Ugyanebben az évben eljárás indult Stéphanie Richard, a France Telecom vezetője ellen. Ő azt állította, Lagarde asszonyt is tudott arról: a kormány nyomást gyakorolt a bíróságra Tapie-ügyben. A miniszteri rangú politikusok ügyeivel foglalkozó francia köztársasági bíróság (CJR) 2014 augusztusban indított előzetes eljárást ellene.
Lagarde az eljárás múlt hétfői megkezdése előtt azt állította, tiszta a lelkiismerete. Rendre visszautasította az ellene felhozott vádakat. Az IMF vezérigazgatójának védői azt kifogásolták, hogy ez a régi eljárás még mindig tart.
Mindez azt jelenti, Lagarde-nak aligha kell lemondania a Valutaalap éléről. Az IMF-nél nincs is konkrét előírás arra, ilyen esetben meg kell-e fosztani posztjától a vezérigazgatót. Ugyanakkor a végrehajtó tanács elvileg még hozhat döntést Lagarde leváltásáról, erre azonban nagyon kicsi az esély.
