Erre a kérdésre lehet az elmúlt évek keserű tapasztalatai alapján a lehető legkönnyebben válaszolni: szakszerűtlenség, koncepciótlanság, kapkodás, fejetlenség, ötletelés, önfejűség, mások véleményének teljes figyelmen kívül hagyása, teljes szociális érzéketlenség, pénzszórás teljesen felesleges célokra, mérhetetlen korrupció, fennhéjázó, pökhendi magatartás, teljes jogbizonytalanság. A kormány működésének legfontosabb, minden egyéb szempontnál előbbre tartott célja: az egyszer megszerzett hatalmi pozíciójuk bebetonozása és lehetőleg örök időkre történő megtartása. Mindegy, mi ennek a törekvésüknek az ára, belepusztul-e az ország vagy nem. Szégyen a magyar államra, amikor sorban nyerik ellene a Strasbourgban indított pereket. Ez a kormány úgy véli, rengeteg pénzt spórol, amikor nemzetközi szerződésben rögzített és önként vállalt kötelezettségeit megszegi. Éppen ellenkezőleg: a többszörösét köteles kifizetni annak, mint amit nyert azokon. (Most éppen 23 millió euró kártérítést ítélt meg a magyar államot bepanaszoló francia cégnek, a Ticket Restaurant márka tulajdonosának a Világbank washingtoni székhelyű választott bírósága, amiért kiszorították a magyar piacról.) Közben pedig szép lassan elveszíti szavahihetőségét, mások megbecsülését a kormány, és nevetségessé teszi nemcsak magát, hanem magával együtt az országot is.