Venezuela elbaltázott pénzcseréje

Nicolás Maduro venezuelai elnök egyre súlyosabb válságba süllyeszti országát. Az államfő által kezdeményezett pénzcsere káoszba, fosztogatásokba torkollott, az egykor virágzó venezuelai gazdaság lepusztult, több ellenzéki vezetőt hamis vádakkal börtönbe küldtek, a populista baloldali kormányzat és az ellenzék közötti párbeszéd kátyúba jutott, s egyelőre esély sem látszik az előrelépésre.

Maduro elnök nemzetközi szabotázzsal magyarázta, hogy nem sikerült lebonyolítani a tervezett pénzcserét, de a hirtelenjében meghozott intézkedés kudarca inkább a rendszer tökéletes inkompetenciáját bizonyította. A venezuelai kormányzat december 11-én jelentette be, hogy az eddigi legnagyobb címletű bankjegyet, a 100 bolívarost kivonja a forgalomból, és 500 bolívaros érmékkel, s további, nagyobb címletű bankjegyekkel váltják fel. Ily módon próbálták volna megállítani az elszabadult inflációt, de a pénzcserével gátját akarták szabni a csempészetnek is, a határmenti maffia ugyanis a kormányzat állítása szerint nagy mennyiséget tartalékol készpénzben külföldön ebből a bankjegyből, s felvásárolják az árukat az alacsonyan tartott, kedvezményes bolíviai árakon.

Átmenetileg lezárták a kolumbiai és a brazíliai határt. Három napot kaptak a venezuelaiak, hogy a bankokban letétbe helyezzék a náluk lévő, magas címletű bankjegyeket, amelyeket majd az új címletekre cserélnek. Az 500 bolívarosok azonban nem érkeztek meg időre külföldről, állítólag a bankjegyeket szállító három repülőgép ellen követtek el „szabotázst”, Maduro beszédében nem részletezte, pontosan mi is történt. Svájci források szerint ugyanakkor egyszerű a megoldás, Caracas nem fizetett időben a megrendelt bankjegyekért, ezért nem indították a szállítmányt.

Annyi bizonyos, hogy az országban kitört a káosz, az emberek hosszú órákig, hiábavalóan álltak sorban a bankoknál. Az ATM-gépekben sem cserélték ki a bankjegyeket, akik ott akartak pénzt kivenni, a régi 100 bolívarosokat kapták vissza. Tíz venezuelai szövetségi államban törtek ki zavargások, az üzletek nem fogadták el a régi bankjegyeket, az emberek fosztogatni kezdtek, többszáz üzletet szétvertek, még halálos áldozata is volt a lázongók és a hatóságok közötti összecsapásoknak. Madurónak nem volt más választása, bejelentette, hogy január 2-ig meghosszabbítják a régi bankjegyek érvényességét. A venezuelai gazdaság helyzetét jól jellemzi, hogy a 100 bolívaros a feketepiacon már alig két dollárcentet ér.

Henrique Capriles, Miranda állam kormányzója, a venezuelai ellenzék korábbi közös elnökjelöltje a katasztrófális pénzcsere-próbálkozás után élesen bírálta a Maduro-kormányzatot. „Ilyesmit még nem láttak a venezuelaiak, úgy kezdtek pénzcserét, hogy az új érmék még nem érkeztek meg. A kormányzat felelőtlen politikája vezetett a tiltakozásokhoz, a káoszhoz” – mondta. Capriles jelezte, hogy az ellenzéki kerekasztal hamarosan kidolgozza a menetrendet, hogyan tudnák visszahívni Madurót.

Noha az ellenzéki pártok idén januárban többségbe kerültek a nemzetgyűlésben, nem sikerült elérni tervezett céljukat, Nicolás Maduro menesztését. Októberben a Vatikán is bekapcsolódott a közvetítésbe a kormányzat és az ellenzéki kerekasztal (MUD) között, de két forduló után félbeszakadtak a tárgyalások, a harmadik fordulóra már nem mentek el az ellenzék képviselői, mivel a kormányzat által ígért feltételek nem teljesültek. Egyebek mellett a bebörtönzött ellenzéki vezetők szabadon bocsátását, az egyszínű, kormánypárti választási bizottság átalakítását követelték. Ezek hiányában a párbeszéd nem más, mint időhúzás a kormányzat részéről, vélekedtek a MUD vezetői.

A venezuelai alkotmány értelmében a parlamenti többség bizalmi szavazással menesztheti a kormány tagjait, az alelnököt is, de magát az államfőt nem. Madurót ugyanakkor az alkotmány 233. cikkelye értelmében vissza lehet hívni amiatt, hogy „nem látja el hivatalát”. Ha ezt január 10-ig sikerülne megtenni, akkor új elnököt lehetne választani, aki Maduro hivatali idejének lejártáig, 2019-ig maradna hivatalban. Ha azonban csak utána tudnák elérni az államfő menesztését, akkor a fennmaradó időre az alelnök lépne Maduro helyébe. Mivel ez nagyon rövid idő, valószínű, hogy marad a jelenlegi patthelyzet, az ellenzék számára pedig nem sok más lehetőség kínálkozik, mint az utcai tiltakozás folytatása.

Szerző

Újra Aszad Aleppo ura

Publikálás dátuma
2016.12.21. 06:31
Szolidaritási tüntetés Aleppo mellett Ammánban FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JORDAN PIX
Az utolsó felkelők is elhagyták Kelet-Aleppót, a damaszkuszi hadsereg tegnap átvette a teljes város felügyeletét. A civil lakosság evakuálása folytatódik, de még ezrek várnak elszállításra. Aszad elnök erői engedélyezték az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatának alkalmazását, a megfigyelők számát emelik, és nem korlátozzák munkájukat. Eközben a kurd erők Rakkához, az Iszlám Állam fővárosához közelednek.

Egyhangúlag fogadta el ugyan hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) azt a francia kezdeményezést, miszerint azért, hogy a szíriai Aleppo ne válhasson Srebrenicává, - azaz elkerülhető legyen az etnikai/felekezeti tisztogatás és népirtás -, meg kell többszörözni a helyszínen lévő ENSZ-megfigyelők számát, lehetővé kell tenni számukra, hogy felügyeljék az evakuálást, egyáltalán nem volt biztos, hogy a szír kormányerők meg is engedik annak alkalmazását.

Kedden azonban a világszervezet közölte, megkapta a jóváhagyást a damaszkuszi kormánytól arra, hogy további 20 megfigyelőt küldjön Aleppóba. A hónapokon át ostromlott városban eddigi is voltak ENSZ-megfigyelők, a múlt héten kezdődött, de többször elakadt lakossági evakuálást eddig is megpróbálták felügyelni és annak biztonságát garantálni, de az alig tíz ember erre nem volt elég és hozzáférésüket is nehezítették.

Az ENSZ egyik szóvivője, Jens Laerke tegnap egy genfi sajtótájékoztatón jelentette be, hogy megfigyelőik zöld utat kaptak Damaszkusz részéről. Hangsúlyozta, hogy bár a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) felügyelete alatt eddig 25 ezren hagyták már el Kelet-Aleppót, még mindig több ezren várnak az átszállításra a rommá lőtt városból. Laerke hangsúlyozta, hogy az ENSZ-nek egyelőre nincs közvetlen hozzáférése a buszokhoz, amelyekkel a civileket szállítják, így még vannak biztonsági aggályaik is. A közreműködő partnerszervezetektől származó információk szerint az eddig evakuáltak közül mintegy 19 ezren érkeztek Idlibbe. (Idlib a lázadók kezén van, a velük szimpatizálók illetve a Kelet-Aleppóban hónapok óta harcolók és családjaik ide vonultak át)

A 20 új megfigyelő a damaszkuszi irodából érkezik, velük tulajdonképpen megháromszorozódik a helyszínen lévők száma, akiknek az lesz a feladata, hogy monitorizálják a lakosság elszállítását és ellenőrizzék a tűzszünet betartását.

A város tegnap egészében Aszad erőinek kezére került, a felkelők az utolsó körzetet is feladták és éltek az orosz-török segítséggel kieszközölt tűzszünet biztosította szabad elvonulási lehetőséggel. A szír hadsereg bevonulása előtt még egyszer hangosbeszélőn szólította fel a netalán még ott tartózkodó lázadó fegyvereseket arra, hogy „mielőbb" hagyják el a területet.

Az aleppói tűzszünet és a város evakuálása kérdésében Moszkvában találkozott az orosz, a török és iráni védelmi- és külügyminiszter. A megbeszélés után bejelentették, hogy a három ország szavatolja az aleppói tűzszünetet, javasolják annak kiterjesztését és készek arra is, hogy az Aszad-rezsim és az ellenzék között jelenleg is folyó tárgyalások eredményeként létrejövő megállapodás kezesei is legyenek.

A szíriai háború azonban nem korlátozódik Aleppóra, a többi országrészben folytatódtak a harcok. A Szíriai Demokratikus Erők (SDF), amely a kurd Népi Védelmi Egységek és a hozzájuk csatlakozott arab és türkmén milíciák koalíciója, tegnap jelentette be, hogy csapataik közelednek Rakkához, az Iszlám Állam szíriai fellegvárához, a kalifátus fővárosához. Közleményük szerint az utóbbi 11 napban 54 települést sikerült felszabadítaniuk a terrorcsoport uralma alól. E koalíció Iszlám Állam elleni hadművelete az Eufrátesz Haragja fedőnevet kapta, az amerikai vezetésű nyugati katonai koalíció támogatja kommandósokkal és légierejével.

Szerző

Újra Aszad Aleppo ura

Publikálás dátuma
2016.12.21. 06:31
Szolidaritási tüntetés Aleppo mellett Ammánban FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JORDAN PIX
Az utolsó felkelők is elhagyták Kelet-Aleppót, a damaszkuszi hadsereg tegnap átvette a teljes város felügyeletét. A civil lakosság evakuálása folytatódik, de még ezrek várnak elszállításra. Aszad elnök erői engedélyezték az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatának alkalmazását, a megfigyelők számát emelik, és nem korlátozzák munkájukat. Eközben a kurd erők Rakkához, az Iszlám Állam fővárosához közelednek.

Egyhangúlag fogadta el ugyan hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) azt a francia kezdeményezést, miszerint azért, hogy a szíriai Aleppo ne válhasson Srebrenicává, - azaz elkerülhető legyen az etnikai/felekezeti tisztogatás és népirtás -, meg kell többszörözni a helyszínen lévő ENSZ-megfigyelők számát, lehetővé kell tenni számukra, hogy felügyeljék az evakuálást, egyáltalán nem volt biztos, hogy a szír kormányerők meg is engedik annak alkalmazását.

Kedden azonban a világszervezet közölte, megkapta a jóváhagyást a damaszkuszi kormánytól arra, hogy további 20 megfigyelőt küldjön Aleppóba. A hónapokon át ostromlott városban eddigi is voltak ENSZ-megfigyelők, a múlt héten kezdődött, de többször elakadt lakossági evakuálást eddig is megpróbálták felügyelni és annak biztonságát garantálni, de az alig tíz ember erre nem volt elég és hozzáférésüket is nehezítették.

Az ENSZ egyik szóvivője, Jens Laerke tegnap egy genfi sajtótájékoztatón jelentette be, hogy megfigyelőik zöld utat kaptak Damaszkusz részéről. Hangsúlyozta, hogy bár a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) felügyelete alatt eddig 25 ezren hagyták már el Kelet-Aleppót, még mindig több ezren várnak az átszállításra a rommá lőtt városból. Laerke hangsúlyozta, hogy az ENSZ-nek egyelőre nincs közvetlen hozzáférése a buszokhoz, amelyekkel a civileket szállítják, így még vannak biztonsági aggályaik is. A közreműködő partnerszervezetektől származó információk szerint az eddig evakuáltak közül mintegy 19 ezren érkeztek Idlibbe. (Idlib a lázadók kezén van, a velük szimpatizálók illetve a Kelet-Aleppóban hónapok óta harcolók és családjaik ide vonultak át)

A 20 új megfigyelő a damaszkuszi irodából érkezik, velük tulajdonképpen megháromszorozódik a helyszínen lévők száma, akiknek az lesz a feladata, hogy monitorizálják a lakosság elszállítását és ellenőrizzék a tűzszünet betartását.

A város tegnap egészében Aszad erőinek kezére került, a felkelők az utolsó körzetet is feladták és éltek az orosz-török segítséggel kieszközölt tűzszünet biztosította szabad elvonulási lehetőséggel. A szír hadsereg bevonulása előtt még egyszer hangosbeszélőn szólította fel a netalán még ott tartózkodó lázadó fegyvereseket arra, hogy „mielőbb" hagyják el a területet.

Az aleppói tűzszünet és a város evakuálása kérdésében Moszkvában találkozott az orosz, a török és iráni védelmi- és külügyminiszter. A megbeszélés után bejelentették, hogy a három ország szavatolja az aleppói tűzszünetet, javasolják annak kiterjesztését és készek arra is, hogy az Aszad-rezsim és az ellenzék között jelenleg is folyó tárgyalások eredményeként létrejövő megállapodás kezesei is legyenek.

A szíriai háború azonban nem korlátozódik Aleppóra, a többi országrészben folytatódtak a harcok. A Szíriai Demokratikus Erők (SDF), amely a kurd Népi Védelmi Egységek és a hozzájuk csatlakozott arab és türkmén milíciák koalíciója, tegnap jelentette be, hogy csapataik közelednek Rakkához, az Iszlám Állam szíriai fellegvárához, a kalifátus fővárosához. Közleményük szerint az utóbbi 11 napban 54 települést sikerült felszabadítaniuk a terrorcsoport uralma alól. E koalíció Iszlám Állam elleni hadművelete az Eufrátesz Haragja fedőnevet kapta, az amerikai vezetésű nyugati katonai koalíció támogatja kommandósokkal és légierejével.

Szerző