Venezuela elbaltázott pénzcseréje

Nicolás Maduro venezuelai elnök egyre súlyosabb válságba süllyeszti országát. Az államfő által kezdeményezett pénzcsere káoszba, fosztogatásokba torkollott, az egykor virágzó venezuelai gazdaság lepusztult, több ellenzéki vezetőt hamis vádakkal börtönbe küldtek, a populista baloldali kormányzat és az ellenzék közötti párbeszéd kátyúba jutott, s egyelőre esély sem látszik az előrelépésre.

Maduro elnök nemzetközi szabotázzsal magyarázta, hogy nem sikerült lebonyolítani a tervezett pénzcserét, de a hirtelenjében meghozott intézkedés kudarca inkább a rendszer tökéletes inkompetenciáját bizonyította. A venezuelai kormányzat december 11-én jelentette be, hogy az eddigi legnagyobb címletű bankjegyet, a 100 bolívarost kivonja a forgalomból, és 500 bolívaros érmékkel, s további, nagyobb címletű bankjegyekkel váltják fel. Ily módon próbálták volna megállítani az elszabadult inflációt, de a pénzcserével gátját akarták szabni a csempészetnek is, a határmenti maffia ugyanis a kormányzat állítása szerint nagy mennyiséget tartalékol készpénzben külföldön ebből a bankjegyből, s felvásárolják az árukat az alacsonyan tartott, kedvezményes bolíviai árakon.

Átmenetileg lezárták a kolumbiai és a brazíliai határt. Három napot kaptak a venezuelaiak, hogy a bankokban letétbe helyezzék a náluk lévő, magas címletű bankjegyeket, amelyeket majd az új címletekre cserélnek. Az 500 bolívarosok azonban nem érkeztek meg időre külföldről, állítólag a bankjegyeket szállító három repülőgép ellen követtek el „szabotázst”, Maduro beszédében nem részletezte, pontosan mi is történt. Svájci források szerint ugyanakkor egyszerű a megoldás, Caracas nem fizetett időben a megrendelt bankjegyekért, ezért nem indították a szállítmányt.

Annyi bizonyos, hogy az országban kitört a káosz, az emberek hosszú órákig, hiábavalóan álltak sorban a bankoknál. Az ATM-gépekben sem cserélték ki a bankjegyeket, akik ott akartak pénzt kivenni, a régi 100 bolívarosokat kapták vissza. Tíz venezuelai szövetségi államban törtek ki zavargások, az üzletek nem fogadták el a régi bankjegyeket, az emberek fosztogatni kezdtek, többszáz üzletet szétvertek, még halálos áldozata is volt a lázongók és a hatóságok közötti összecsapásoknak. Madurónak nem volt más választása, bejelentette, hogy január 2-ig meghosszabbítják a régi bankjegyek érvényességét. A venezuelai gazdaság helyzetét jól jellemzi, hogy a 100 bolívaros a feketepiacon már alig két dollárcentet ér.

Henrique Capriles, Miranda állam kormányzója, a venezuelai ellenzék korábbi közös elnökjelöltje a katasztrófális pénzcsere-próbálkozás után élesen bírálta a Maduro-kormányzatot. „Ilyesmit még nem láttak a venezuelaiak, úgy kezdtek pénzcserét, hogy az új érmék még nem érkeztek meg. A kormányzat felelőtlen politikája vezetett a tiltakozásokhoz, a káoszhoz” – mondta. Capriles jelezte, hogy az ellenzéki kerekasztal hamarosan kidolgozza a menetrendet, hogyan tudnák visszahívni Madurót.

Noha az ellenzéki pártok idén januárban többségbe kerültek a nemzetgyűlésben, nem sikerült elérni tervezett céljukat, Nicolás Maduro menesztését. Októberben a Vatikán is bekapcsolódott a közvetítésbe a kormányzat és az ellenzéki kerekasztal (MUD) között, de két forduló után félbeszakadtak a tárgyalások, a harmadik fordulóra már nem mentek el az ellenzék képviselői, mivel a kormányzat által ígért feltételek nem teljesültek. Egyebek mellett a bebörtönzött ellenzéki vezetők szabadon bocsátását, az egyszínű, kormánypárti választási bizottság átalakítását követelték. Ezek hiányában a párbeszéd nem más, mint időhúzás a kormányzat részéről, vélekedtek a MUD vezetői.

A venezuelai alkotmány értelmében a parlamenti többség bizalmi szavazással menesztheti a kormány tagjait, az alelnököt is, de magát az államfőt nem. Madurót ugyanakkor az alkotmány 233. cikkelye értelmében vissza lehet hívni amiatt, hogy „nem látja el hivatalát”. Ha ezt január 10-ig sikerülne megtenni, akkor új elnököt lehetne választani, aki Maduro hivatali idejének lejártáig, 2019-ig maradna hivatalban. Ha azonban csak utána tudnák elérni az államfő menesztését, akkor a fennmaradó időre az alelnök lépne Maduro helyébe. Mivel ez nagyon rövid idő, valószínű, hogy marad a jelenlegi patthelyzet, az ellenzék számára pedig nem sok más lehetőség kínálkozik, mint az utcai tiltakozás folytatása.