Újabb amerikai szankciók a Krím miatt

Az Egyesült Államok megszigorította az Oroszország ellen a Krím annektálása nyomán elfogadott szankciókat. Barack Obama 2014-ben nyolc orosz cég és 26 leányvállalat ellen hozott büntetőintézkedést elnöki rendelettel. 

Az új szankciók tovább nyolc orosz céget érintenek, négy a Kercsi-szoroson átívelő, a Krím és Oroszország közötti vasúti híd építésében vesz részt, négy másik pedig az Ukrajnától elszakított Krím félszigetet üzemanyaggal ellátó, már korábban szankcionált Sovfracht hajózási cég beszállítója.

A listára felkerül hét orosz állampolgár is, akik a szankcionált orosz bankokhoz és védelmi cégekhez kötődnek. A Fehér Ház hangsúlyozta, hogy a büntetőintézkedések nem kapcsolatosak Obama elnök nemrégiben tett fenyegetésével, hogy Washington válaszolni fog az orosz hackertámadásokra, hanem kifejezetten a Krím miatti célzott szankciók. Hét elején az Európai Unió is további fél évvel, 2017 július 31-ig meghosszabbította az Oroszország ellen érvényben lévő gazdasági szankciókat, amelyeket a Krím és az ukrán válság miatt fogadott el. Az EU 2015-ben a minszki megállapodás teljesítéséhez kötötte a szankciókat.

A Kreml szerdán közölte, hogy az új amerikai szankciók ártanak a kétoldalú kapcsolatoknak, s Moszkva saját szankciókkal fog válaszolni az amerikai lépésekre. „Sajnáljuk, hogy Washington erre a destruktív útra lép” – közölte a Reuters jelentése szerint Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője. Moszkvában abban reménykednek, hogy a Trump-adminisztráció hivatalba lépését követően visszavonják a büntetőintézkedéseket. Trump jövendő személyzeti főnöke ezzel kapcsolatosan egy interjúban nem adott egyértelmű választ. Az új elnök azonban a Politico című lap szerint egy tollvonással érvénytelenítheti az előző adminisztráció által elfogadott szankciókat. A jövendő külügyminiszter, Rex Tillerson, az Exxon Mobil vezérigazgatója korábban többször bírálta a cégének hátrányos intézkedéseket.

Szerző
2016.12.22 06:32

Ismét a klímakatasztrófáért felelős erőműveket hozná helyzetbe Trump

Publikálás dátuma
2018.08.21 17:48

Fotó: AFP/ Pete Saloutos
Megszűnhet a szén-dioxid-kibocsátást egyszer már jelentősen korlátozó Tiszta Energia Terv.
A Környezetvédelmi Hivatal (EPA) kedden terjesztette elő az erőművek szén-dioxid-kibocsátásának újraszabályozására vonatkozó terveket - írja az MTI. 
A Trump-adminisztráció ezzel megszüntetné az előző elnök, Barack Obama klímaváltozással kapcsolatos erőfeszítéseinek egyik fő elemét, az úgynevezett Tiszta Energia Tervet.
A Környezetvédelmi Hivatal új szabályozása lehetővé tenné, hogy a tagállamok a maguk belátása szerinti szabályokat dolgozzanak ki szénerőműveikre. Sőt, ha úgy látják jónak, akár engedélyt is kérjenek a szén-dioxid-kibocsátás korlátozásának megszüntetésére.
A javaslat ismét jelentősen megnövelné a szén-dioxid-kibocsátás egyszer már korlátozott mértékét, és lehetőséget teremtene a tagállamoknak arra, hogy a környezetet kevésbé szennyező gáz-, szél-, és napenergia felhasználása helyett a szénerőművek fejlesztésére összpontosítsanak.
Az EPA egyelőre vitára bocsátja a tervezetet, és várhatóan jövő év elején dönt a végleges formájáról, majd a bevezetéséről.
2018.08.21 17:48

Elmaradt a fieszta Athénban

Publikálás dátuma
2018.08.21 17:48

Fotó: AFP/ IAKOVOS HATZISTAVROU
A megváltás napjának nevezte kedden Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök, hogy hazája hétfőn kikerült a hitelmegállapodás hatálya alól. Az összes jelentősebb görög televíziós csatorna által közvetített megszólalásában azt is közölte, megérte küzdeni a görög népnek.
A beszéd Ithakában hangzott el, a színhely megválasztása nem véletlen: a leleményes Odüsszeusz ide tért vissza vándorlásai során, így a sziget egyfajta happy end jelképe is. Boldog végről azonban korai beszélni, s a nagy ünneplés el is maradt. Nem csak azért, mert Görögországnak gigantikus hitelt kell visszafizetnie, amely a gazdasági teljesítmény majdnem 180 százaléka. Ne feledjük, az országnak a három mentőcsomaggal összesen 289 milliárd eurót fizettek ki a hitelezők. A visszafogottság oka az volt, hogy a görög hatóságok csődöt mondtak a 96 halálos áldozatot követelő erdőtüzek megfékezésénél, így a hangulat az országban nem éppen felhőtlen. 
A fieszta amiatt is túlzás lenne, mert Athén valójában még addig élvezheti a hitelező trojka – az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) triumvirátusa – kivételes figyelmét, amíg vissza nem fizeti az utolsó eurócentet is. Ennek azonban legkorábbi időpontja 2066. Elvileg ugyan Görögország most már visszatérhetne a nemzetközi piacokra, valójában azonban erre egy ideig nem lesz lehetősége, hiszen a befektetők továbbra sem bíznak a fényes pénzügyi és gazdasági jövőben. Pedig Athén mintegy 20 milliárd dolláros tartalékkal rendelkezik, ami elég lenne arra is, hogy két évig működtessék az államot. Ezt a pénzt azonban nem kívánják felhasználni, de a mindenkori kormányok számára nagy kísértést jelent majd, hogy egy meggondolatlan ígéret teljesítéséért ne nyúljanak e tiltott gyümölcshöz. Ciprasz most ünnepelteti magát, nem is alaptalanul, a választók azonban a jövő évben, a parlamenti választáson mondanak majd ítéletet munkájáról. A kilátások nem jók, a Sziriza felmérések szerint 13 százalékkal marad el a konzervatív Új Demokrácia mögött. A véleményét többször megváltoztató kormányfőről pedig 67 százalék alakított ki negatív véleményt.
2018.08.21 17:48