Kertész Imre özvegyével, a 2016 szeptemberében elhunyt Kertész Magdával létrejött megállapodás alapján a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány lett a Nobel-díjas szerző írói hagyatékának felhasználója és gondozója.
A közalapítvány kuratóriuma december elején egyhangú döntéssel határozott a Kertész Imre Intézet létrehozásáról. A döntés értelmében a 2017 januárjától működő intézet feladata lesz az író emlékének és szellemi hagyatékának méltó gondozása, kiadatlan művei és a róla szóló irodalmi anyagok összegyűjtése, feldolgozása, sajtó alá rendezése, valamint szándékában áll a budapesti, Török utcai lakás - ahol az író 1954 és 1995 között élt és alkotott - emlékmúzeumként való működtetése.
Az intézet fogja feldolgozni a berlini Kertész-archívumban őrzött kéziratos anyagokat, azokat publikálásra készíti elő, valamint gyűjti a hazai és külföldi magántulajdonban, közgyűjteményekben fellelhető dokumentumokat, például leveleket, fényképeket, hang- és filmfelvételeket. Az intézet kézirattárként és kutatóhelyként, valamint konferenciák és egyéb rendezvények helyszínéül is szolgál majd. Az intézetben kaphat helyet az író könyvtára, valamint a személyes relikviáiból létrehozandó kiállítás is.
A közalapítvány az intézet feladatául szabta, hogy a legszélesebb érdeklődői kör számára tegye hozzáférhetővé Kertész Imre műveit, növelje az író ismertségét és népszerűségét, támogassa - például fordítói, kutatói ösztöndíjakkal - az életmű teljes feldolgozását.
A Kertész Imre Intézet alapítására és működtetésére a közalapítvány fenntartója, a kormánya biztosítja a szükséges forrást.
Konrád György Kossuth-díjas író kérdésünkre elmondta, hogy ő nem így tett volna, de hangsúlyozta, hogy tiszteletben kell tartani Kertész Imre, illetve az özvegye akaratát. Egyébként Konrád szerint nem árt, ha mindazokat a műveleteket végrehajtják, amelyet az említett alapítvány céljául kitűzött. De egy író sohasem azé, aki pénzt ad a hagyatékért, hanem az olvasóké és a saját tovább élő szelleméé.
„Mindenesetre jobb, hogy így történik, mintha megsemmisítenék, vagy meghamisítanák az életművet, de egyiket sem tartom valószínűnek." Konrád György azt is hozzátette, hogy mivel a jelentős írók életművét több meglévő intézmény is képes szakszerűen kezelni, például a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, vagy az Országos Széchényi Könyvtár, ezért egy másik író kedvvért kreálni egy önálló intézetet erőltetett gesztusnak tűnik. Talán jobb lett volna Konrád szerint ezt a pénzt a Petőfi Irodalmi Múzeumnak átutalni ugyanerre a célra, hiszen ott rendelkezésre állnak a megfelelő szakemberek. Konrád György úgy gondolja, ha csupán az irodalmi szempontjai és nem a kormányzat politikájának reklámozása számított volna, akkor ezt tették volna.
