Még október végén írta meg az Index, hogy a bőnyi rendőrgyilkos félkatonai szervezete, az MNA orosz diplomatákkal állt kapcsolatban, akik részt vettek a Győrkös-féle neonácik gyakorlatozásaiban. Ezek az orosz diplomaták valójában a katonai titkosszolgálat (GRU) diplomatafedésben lévő hírszerzői voltak, akik többek közt relikviakutatás vagy éppen fegyverbörzék során próbáltak közel kerülni magyar szélsőjobboldaliakhoz. Az Index értesüléseit a Győrkös-féle félkatonai szervezet és a GRU közös gyakorlatozásairól később a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt is megerősítették. A bizottsági ülésen többek közt az is elhangzott, hogy Győrkösék az oroszoktól anyagi segítséget is reméltek, állítólag szinte könyörögtek a pénzért.
A New York Times újságírója több bizottsági taggal is beszélt, megtudta: a Magyar Nemzeti Arcvonalnak (MNA) a GRU-sokkal közös harci játékai, airsoftos gyakorlatozásai 2010 és 2012 között voltak a legintenzívebbek – vagyis már bőven a második Orbán-kormány idején. A nemzetbiztonsági bizottság tagjait a magyar titkosszolgálatok arról is tájékoztatták, hogy az MNA és a diplomatafedésben lévő orosz hírszerzők kapcsolata olyannyira szoros volt, hogy a GRU-sok évente ötször is leutaztak Budapestről Bőnybe airsoftozni.
Az orosz hírszerzők számára a közös gyakorlatozás – ami valójában a katonai kiképzés egy formája – csak a felvezetés volt: a magyar szolgálatok szerint a GRU valódi célja a Győrkös István által alapított weboldal, a Hídfő megszerzése volt. Az orosz szerverre költöző Hídfőt ezután orosz dezinformációkat terjesztő oldallá alakították át. A Times szemléz is a hídfős álhírekből: az egyik szerint az amerikai belbiztonsági miniszter kijelentette, hogy a novemberi elnökválasztás során nem történtek kibertámadások; a másik szerint Ausztria fel akarja oldani az Oroszországgal szembeni szankciókat; egy harmadik álhír pedig azt állítja, a NATO főtitkára Washington vazallusává akarja tenni az európai nemzeteket.
A Times újságírójának a nemzetbiztonsági bizottság tagjai közül csak az MSZP-s Molnár Zsolt és az LMP-s Szél Bernadett nyilatkozott. Molnár arról beszélt, hogy a nemzetbiztonsági bizottsági tájékoztatás szerint Győrkösék harci játékai valójában a katonai kiképzés egy formáját jelentették, amelyek ugyanakkor „teljesen legálisak voltak", „nem volt velük semmi probléma – és egészen pontosan ez az, ami a probléma". Molnár döbbenetesnek tartja, hogy az orosz „diplomaták" milyen könnyedén és nyíltan tarthattak fenn kapcsolatot a magyar közélet szélsőséges, erőszakos és a társadalmat bomlasztó képviselőivel. Az LMP társelnöke, Szél Bernadett pedig felidézte a lapnak korábbi javaslatukat, miszerint a parlamentnek létre kellene hoznia egy olyan eseti bizottságot, ami az orosz befolyásszerzés nemzetbiztonsági vonatkozásait vizsgálná. A New York Times szerint „a kezdeményezést blokkolta Orbán kormányzópártja, a Fidesz", a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagjai pedig nem kívántak nyilatkozni a lapnak.
A New York Times felidézi Kovács Béla kémügyét is, és megjegyzi, hogy mióta az Európai Parlament felfüggesztette a jobbikos képviselő mentelmi jogát „a hatóságok Magyarországon nem sok érdeklődést mutattak aziránt, hogy előrébb lendítsék az ügyet. A kormány ehhez hasonlóan vonakodni látszik attól is, hogy a bőnyi neonáci, Győrkös oroszországi kapcsolatait mélyebben kivizsgálja".