Győrköséket leplezte le a New York Times

Részletesen foglalkozott karácsonyi számában a New York Times az októberi bőnyi rendőrgyilkosság utóéletével, pontosabban a Győrkös István vezette neonáci Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) orosz titkosszolgálati kapcsolataival. Az amerikai lap moszkvai tudósítója által írt cikkben olyan új, eddig nem ismert információk is napvilágra kerültek, amelyek alapján Győrkösék kapcsolata az orosz hírszerzőkkel jóval szorosabb volt annál, mint eddig tudni lehetett.

Még október végén írta meg az Index, hogy a bőnyi rendőrgyilkos félkatonai szervezete, az MNA orosz diplomatákkal állt kapcsolatban, akik részt vettek a Győrkös-féle neonácik gyakorlatozásaiban. Ezek az orosz diplomaták valójában a katonai titkosszolgálat (GRU) diplomatafedésben lévő hírszerzői voltak, akik többek közt relikviakutatás vagy éppen fegyverbörzék során próbáltak közel kerülni magyar szélsőjobboldaliakhoz. Az Index értesüléseit a Győrkös-féle félkatonai szervezet és a GRU közös gyakorlatozásairól később a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt is megerősítették. A bizottsági ülésen többek közt az is elhangzott, hogy Győrkösék az oroszoktól anyagi segítséget is reméltek, állítólag szinte könyörögtek a pénzért.

A New York Times újságírója több bizottsági taggal is beszélt, megtudta: a Magyar Nemzeti Arcvonalnak (MNA) a GRU-sokkal közös harci játékai, airsoftos gyakorlatozásai 2010 és 2012 között voltak a legintenzívebbek – vagyis már bőven a második Orbán-kormány idején. A nemzetbiztonsági bizottság tagjait a magyar titkosszolgálatok arról is tájékoztatták, hogy az MNA és a diplomatafedésben lévő orosz hírszerzők kapcsolata olyannyira szoros volt, hogy a GRU-sok évente ötször is leutaztak Budapestről Bőnybe airsoftozni.

Az orosz hírszerzők számára a közös gyakorlatozás – ami valójában a katonai kiképzés egy formája – csak a felvezetés volt: a magyar szolgálatok szerint a GRU valódi célja a Győrkös István által alapított weboldal, a Hídfő megszerzése volt. Az orosz szerverre költöző Hídfőt ezután orosz dezinformációkat terjesztő oldallá alakították át. A Times szemléz is a hídfős álhírekből: az egyik szerint az amerikai belbiztonsági miniszter kijelentette, hogy a novemberi elnökválasztás során nem történtek kibertámadások; a másik szerint Ausztria fel akarja oldani az Oroszországgal szembeni szankciókat; egy harmadik álhír pedig azt állítja, a NATO főtitkára Washington vazallusává akarja tenni az európai nemzeteket.

A Times újságírójának a nemzetbiztonsági bizottság tagjai közül csak az MSZP-s Molnár Zsolt és az LMP-s Szél Bernadett nyilatkozott. Molnár arról beszélt, hogy a nemzetbiztonsági bizottsági tájékoztatás szerint Győrkösék harci játékai valójában a katonai kiképzés egy formáját jelentették, amelyek ugyanakkor „teljesen legálisak voltak", „nem volt velük semmi probléma – és egészen pontosan ez az, ami a probléma". Molnár döbbenetesnek tartja, hogy az orosz „diplomaták" milyen könnyedén és nyíltan tarthattak fenn kapcsolatot a magyar közélet szélsőséges, erőszakos és a társadalmat bomlasztó képviselőivel. Az LMP társelnöke, Szél Bernadett pedig felidézte a lapnak korábbi javaslatukat, miszerint a parlamentnek létre kellene hoznia egy olyan eseti bizottságot, ami az orosz befolyásszerzés nemzetbiztonsági vonatkozásait vizsgálná. A New York Times szerint „a kezdeményezést blokkolta Orbán kormányzópártja, a Fidesz", a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagjai pedig nem kívántak nyilatkozni a lapnak.

A New York Times felidézi Kovács Béla kémügyét is, és megjegyzi, hogy mióta az Európai Parlament felfüggesztette a jobbikos képviselő mentelmi jogát „a hatóságok Magyarországon nem sok érdeklődést mutattak aziránt, hogy előrébb lendítsék az ügyet. A kormány ehhez hasonlóan vonakodni látszik attól is, hogy a bőnyi neonáci, Győrkös oroszországi kapcsolatait mélyebben kivizsgálja".