Előfizetés

Egy kényes hamisítás

Magam is mélységes megrendeléssel értesültem Orbán Viktor meghekkelt interjújáról (micsoda ötvözete a múlt- és a jelenszázad technológiáinak: nyomtatott lapot meghekkelni) a Fejér Megyei Hírlapban. Részben dühös voltam, mert akármennyire is nehézkes, de legalább a demokratikus oldalnak be kell tartania a játékszabályokat. Nem szükséges lesüllyedni az Origo-Ripost-Lokál színvonalára ahhoz, hogy valaki megírja, amit meg kell. Egy interjút meghamisítani nettó etikátlan, a tettest bármelyik laptól elzavarnák. Ha például a Pesti Srácok valamelyik újságírója csinálja meg ezt valamelyik európai menekültügyi szószólóval, akkor forrongana az egész liberális társadalom - teljes joggal.

A Pannon Lapok Társasága elnézést kért az esetért. Amúgy csoda, hogy észrevették. Egy normális ember kábé három mondatot tud ebből elolvasni: az eredeti interjúért is kijárt volna egy bocsánatkérés. Hiszen mi a komcsi tempó, ha nem az, hogy Mészáros Lőrinc frissen felvásárolt kiadója karácsonykor az összes megyei újságjában ugyanazt az alákérdezős propagandainterjút közli le. Emlékeztetőül, a vidéki lapok jóvoltából nagyjából egymillió emberhez juthattak el Orbán magvas karácsonyi gondolatai.

Ugyanakkor az utóbbi napok eseményeiből kiindulva az indíték vélhetően az lehetett, hogy a Fejér Megyei Hírlapnál is karácsony előtt rúgtak ki munkatársakat, miután a Magyar Idők cenzorai "felülvizsgálták" teljesítményüket. Az illető gondolom úgy érezte, legalább legyen értelme annak, hogy kirúgják. Orbán így is úgy is hazudik, ezen kívül mindegy, mit adnak a szájába. Az ügyben nemigen lehet igazságot tenni, a tehetetlen düh sok mindenre képes. Annyi azonban bizonyos, így nem lehet megbuktatni Orbán rendszerét, sőt.

Másfelől meg a magyarok panaszkodnak a sajtószabadság hiányára, ahelyett hogy hálásak lennének a sorsnak, hogy ide születtek. Erdogan török elnök egyetlen percig sem keresgélné a lapnál a felelősöket, simán bebörtönözne mindenkit. Most is csaknem egy egész szerkesztőségnyi újságírót tartóztattak le Törökországban.

Mészáros meg vadul jegyzetel, miközben Orbán némán bólogat.

Trumpban bízva

Harminchat éve, 1981 óta nem fogadott el az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) Izraelt elítélő határozatot, mert az Egyesült Államok képviselője minden alkalommal élt vétójogával. Karácsony előtt, december 23-án azonban a lehetetlennek vélt forgatókönyv valósult meg: Washington tartózkodása mellett a BT a ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi telepítést elítélő határozatot fogadott el.

Az, hogy az ENSZ Közgyűlése és szervezetei rendre elítélik Izraelt, már megszokott, de a Biztonsági Tanács e döntése rendkívül érzékenyen érintette a teljes izraeli politikai életet. Mert most az ellenzéki pártok is ugyanarra az álláspontra helyezkedtek, mint a kormányzat. Veszélyes, igazságtalan és elfogadhatatlan, nyilatkozta a döntés kapcsán a legnépszerűbb ellenzéki párt, a Yesh Atid vezetője, Jáir Lápid, de a baloldali Munkáspárt képviselői is elítélték az „ENSZ és Barack Obama amerikai elnök lépését”. Merthogy Izraelben szinte egyhangúan a búcsúzó amerikai elnöknek tulajdonítják, hogy Washington nem élt vétójogával. Igaz, az ellenzék szerint a felelősség a Netanjahu-kormányt terheli.

Ez valóban fordulatot jelez az Obama-adminisztráció eddigi álláspontjában. Elemzők szerint egyfajta utolsó próbálkozás volt a kétállamos megoldás életben tartására, amelynek legfőbb akadályát a telepbővítésekben látja a nemzetközi közösség. Csakhogy Izraelben azt gondolják, amit a leköszönő ENSZ-főtitkár, Ban Ki Mun fogalmazott meg búcsúbeszédében. Elismerte, a világszervezetben aránytalanul nagy az ellenséges részlehajlás Izraellel szemben, ami aláásta az ENSZ képességét arra, hogy hatékonyan tudja betölteni szerepét.

Benjamin Netanjahu is precedens nélkülit lépett - nemcsak az ENSZ finanszírozását szüntette meg, hanem „vörös szőnyegre hívatta” a döntést megszavazó országok nagyköveteit, plusz az amerikait. A miniszterelnök abban reménykedik, hogy Donald Trump ígéretéhez híven korrigálni fogja az elítélő határozatot. Kérdés, mit tud tenni visszamenőlegesen a Fehér Ház új lakója. Az viszont biztos, hogy az amerikai-izraeli stratégiai partnerség komoly válságba került, Izrael pedig sorra veszíti el nemzetközi támogatóit.

Trumpban bízva

Harminchat éve, 1981 óta nem fogadott el az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) Izraelt elítélő határozatot, mert az Egyesült Államok képviselője minden alkalommal élt vétójogával. Karácsony előtt, december 23-án azonban a lehetetlennek vélt forgatókönyv valósult meg: Washington tartózkodása mellett a BT a ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi telepítést elítélő határozatot fogadott el.

Az, hogy az ENSZ Közgyűlése és szervezetei rendre elítélik Izraelt, már megszokott, de a Biztonsági Tanács e döntése rendkívül érzékenyen érintette a teljes izraeli politikai életet. Mert most az ellenzéki pártok is ugyanarra az álláspontra helyezkedtek, mint a kormányzat. Veszélyes, igazságtalan és elfogadhatatlan, nyilatkozta a döntés kapcsán a legnépszerűbb ellenzéki párt, a Yesh Atid vezetője, Jáir Lápid, de a baloldali Munkáspárt képviselői is elítélték az „ENSZ és Barack Obama amerikai elnök lépését”. Merthogy Izraelben szinte egyhangúan a búcsúzó amerikai elnöknek tulajdonítják, hogy Washington nem élt vétójogával. Igaz, az ellenzék szerint a felelősség a Netanjahu-kormányt terheli.

Ez valóban fordulatot jelez az Obama-adminisztráció eddigi álláspontjában. Elemzők szerint egyfajta utolsó próbálkozás volt a kétállamos megoldás életben tartására, amelynek legfőbb akadályát a telepbővítésekben látja a nemzetközi közösség. Csakhogy Izraelben azt gondolják, amit a leköszönő ENSZ-főtitkár, Ban Ki Mun fogalmazott meg búcsúbeszédében. Elismerte, a világszervezetben aránytalanul nagy az ellenséges részlehajlás Izraellel szemben, ami aláásta az ENSZ képességét arra, hogy hatékonyan tudja betölteni szerepét.

Benjamin Netanjahu is precedens nélkülit lépett - nemcsak az ENSZ finanszírozását szüntette meg, hanem „vörös szőnyegre hívatta” a döntést megszavazó országok nagyköveteit, plusz az amerikait. A miniszterelnök abban reménykedik, hogy Donald Trump ígéretéhez híven korrigálni fogja az elítélő határozatot. Kérdés, mit tud tenni visszamenőlegesen a Fehér Ház új lakója. Az viszont biztos, hogy az amerikai-izraeli stratégiai partnerség komoly válságba került, Izrael pedig sorra veszíti el nemzetközi támogatóit.