- A nyomornak két arca van - Magát fényezi a kabinet

Karácsony előtt azt foglalta össze az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára, hogy 2016 mekkora előrelépést hozott a rászoruló, alacsony jövedelmű családok, a dolgozók és a nyugdíjasok számára, tegnap pedig azért hívott össze sajtótájékoztatót Rétvári Bence, hogy elmondja, januártól tovább bővülnek a családok kedvezményei, és európai szinten is példátlan módon a kormány a GDP 4,7 százalékát költi erre a célra, míg más országok csak 2,5 százalékot. Ha az ellenzéken múlna, akkor a családok 2017-ben sem léphetnének előre - terelte a szót szakmai kérdésekről politikára Halász János. A Fidesz-frakció szóvivője szerint a baloldal a kormányzása alatt sorozatos adóemelésekkel sújtotta a családokat, és most sem szavazta meg a kormány adócsomagját.

Természetesen azt nem hozták szóba, hogy a Fidesz az általános egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésével kezdte kormányzását, amivel minden bruttó 200 ezer forint alatt kereső rosszabbul járt, mint a többkulcsos rendszerrel. Megszüntették az adójóváírás lehetőségét, drasztikusan csökkentették a béren kívüli juttatásokat, megadóztatták a cafeteriát, megemelték a munkavállalói járulékokat, az egyszerűsített vállalkozói adót 30-ról 37 százalékra emelték, az áfakulcsot 25 százalékról 27-re vitték fel, megemeltek több illetéket, bevezették a kommunális adót és a chipszadót, bevezették a környezetvédelmi termékdíjat, emelték az üzemanyagok jövedéki adóját, négy napról tízre emelték és drágították az autópálya-használat minimumát, csökkentették a táppénz összegét, visszavették a rokkantak ellátását, szociális hozzájárulási adót, továbbá elektronikus útdíjat vezettek be, a magánszemélyek kommunális adóját megemelték, megvonták a nyugdíjas kedvezmények egy részét a távolsági buszokon s gyorsvonatokon, indulásként lecsökkentették a közmunkások bérét, a munkanélküli segély időtartamát 270 napról 90-re csökkentették, a szociális segély összegét 22 800 forintra vették vissza – csak vázlatosan említve azokat az adóváltozásokat, amelyek jelentősen növelték az emberek kiadásait.

Halász János az ellenzékre mutogatva sokadszor is fő bűnnek nevezte, hogy eltörölték a családi adókedvezményt. Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP szociálpolitikusa erre reagálva tegnap közleményben üzente a Fidesznek: „lassan 7 éve kormányoznak, ezért hiteltelen minden hazug magyarázkodás és hátrafelé mutogatás”. Ami a családi adókedvezményt illeti: az OECD-országok egy része egyáltalán nem használja ezt a módszert a családok támogatására, szó nincs tehát arról, hogy ez az egyetlen üdvözítő lehetőség. A balliberális kormányok már 2002-es választási programjukban rögzítették, hogy a legfontosabb támogatási eszköznek a családi pótlék emelését tartják, mert úgy ítélték meg, hogy a családi adókedvezmény 1998-2002 közötti fideszes rendszere elsősorban a tehetős, többgyerekes családoknak kedvezett, míg a szegényebbek nem tudták igénybe venni, nem volt ugyanis miből leírni a gyermekek után járó kedvezményt. Az más kérdés, hogy a két párt kormányzásának végén a gazdasági helyzet romlása miatt a családtámogatások befagyasztására kényszerültek. A családi adókedvezményt a Fidesz 2011-től ismét bevezette, a családi pótlék összegét viszont nem emelte, 2008 óta változatlanul 12 200 forint jár az egy gyermekes családoknak.

A kormány óriási sikernek tartja a lakástámogatásokat, benne a lakásépítés áfájának csökkentését, az ellenzék viszont egységesen úgy látja, a „fideszes oligarchák kaszálhatnak a lakásépítés áfacsökkentésével”.

Halász Jánost a sajtótájékoztatón kérdezték arról is, mi a válaszuk arra, hogy a Központi Statisztikai Hivatal szerint 30-50 ezer gyermek éhezik az országban. A kormánypárti politikus kiemelte, hogy már háromszor annyi gyermek jut ingyenes étkezéshez, mint a szocialisták kormányzása idején. Bangóné Borbély Ildikó viszont arra emlékeztetett, hogy a kormány 1,6 milliárd forintot lopott el "a rászoruló gyerekek tányérjáról", amikor december közepén úgy döntött, a gyermekétkeztetésre szánt pénz maradványát "csókos önkormányzatok" támogatására, stadionépítésre költik.

Hosszan lehetne sorolni a kérdéseket a minimálbér-emelés hatásától addig, hogy ki szorul ingyenes tankönyvre, de egy biztos: elbeszél egymás mellett kormány és ellenzék. Ez persze megszokott felállás, annyit változik a kép az előző évekhez képest, hogy kezdenek megjelenni programelemek a hatalomból kiszorult pártoknál is, amiből következtetni lehet rá, mit tennének családpolitika címén, ha hatalomra jutnának 2018-ban. Az MSZP négypontos csomagot kínál a családok biztos megélhetéséhez: nettó 100 ezer forintos minimálbért, a régi nyugdíjszámítás visszaállítását, alacsonyabb gáz és a villanyárakat, minden alapvető élelmiszer áfájának csökkentését ígérik, a Párbeszéd pedig ismét hangsúlyozta, hogy az Alapjövedelem bevezetésével lehetne csökkenteni a szegénységet Magyarországon.