A jövőre és a következő években is a gazdasági növekedés alapját a fogyasztás, a piaci szolgáltatások és a mezőgazdaság adja - jelentette be tegnapi tájékoztatóján Hornung Ágnes, a nemzetgazdasági tárca államtitkára. Ez a felsorolás azért is érdekes, mert hiányzanak belőle a jelenleg vergődő beruházások, sőt az ipar is. Ugyanakkor a tárca abban bizakodik, hogy az ipar fellendülését meghozza a gépjárműgyártóknál a modellváltások után ismét teljessé váló kapacitáskihasználás. Az ágazat izmosodására szükség is lehet, mert az esztendő első tíz hónapjában mindössze 1,1 százalékos növekedést mértek a statisztikusok. Az idei esztendő bebizonyította, hogy a magyar feldolgozóipar teljesítménye elsősorban a gépkocsigyártás függvénye, de például a 100 százalékosan magyar, állami tulajdonban lévő győri Rába Zrt.-n ez sem segített, az első háromnegyed év nettó pénzügyi eredménye a megelőző esztendő azonos időszakához képest csaknem 82 százalékkal mérséklődött.
Nagyon bízik a kormányzat a lakásépítkezések növekedésében, és úgy látják, hogy ennek pozitív hatása lesz az egész építőiparra. A Népszava ezzel kapcsolatos felvetésére, hogy a lakásépítések részaránya nem meghatározó az építőiparban, a pénzügyekért felelős államtitkár azt válaszolta, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény kapcsán megkötött magas szerződésállomány ad okot az optimizmusra. (A KSH októberi adatai ezt még nem igazán tükrözik, ugyanis az októberi - egy évre visszatekintő - adatok szerint az épületekre kötött szerződések mindössze 0,2 százalékkal növekedtek, vagyis stagnáltak, ugyanakkor az átadott épületek száma 54,2 százalékkal mérséklődött.) Szakértők szerint az építőipar siralmas állapotán csak az uniós pénzekből megvalósuló infrastrukturális, közlekedési beruházások segíthetnek. Még a gomba módra szaporodó sportlétesítmények hatása sem látszik, hiszen az ágazat teljesítménye egy év alatt 19,8 százalékkal zuhant, az októberi adatok szerint.
Az államtitkár ennek ellenére kitart amellett, hogy a megemelt 2017. évi 4,1 százalékos gazdasági növekedési ütem teljesíthető, sőt a 2018-as 4,3 százalék is. Mindezt arra kívánják alapozni, hogy az uniós kifizetések felfutásával megkezdődnek a gazdaságfejlesztési beruházások, ez pedig erősíti majd a kis- és középvállalkozások (kkv) helyzetét is.
Száműznék a készpénzt a boltokból
Szinte a teljes, 2,4 milliárd forintos állami támogatási keretet lekötötték a kibocsátók (bankok), amelyből jövőre 30 ezer darab új POS-terminál telepítése valósulhat meg - mondta Hornung Ágnes. De van még tér a növekedésre, hiszen már 220 ezer darab online pénztárgép van a boltokban, és csak 100 ezer darab POS-terminál. A várható növekménnyel együtt is még mindig csak alig több, mint a pénztárgépek felénél lehet majd kártyával fizetni. (A programot a szakma "készpénzgyilkos" jelzővel illeti.)
A kormány mindenesetre 105 milliárd forinttal megemelte a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) éves keretösszegét, ezzel a 2017-ben megjelenő, gazdaságösztönző pályázati keret több mint 2430 milliárd forintra emelkedett - derült ki Rákossy Balázs, európai uniós források felhasználásért felelős államtitkár ugyancsak tegnapi nyilatkozatából. Összesen 114 pályázati felhívás jelenik meg. A foglalkoztatás további javítására több mint 60 milliárd forint többletforrás jut jövőre és 10 új felhívás jelenik meg a GINOP keretében. Rákossy beszámolt arról is, hogy egy új turisztikai pályázati felhívás is megjelenik, amely a turisztikailag frekventált térségek integrált termék- és szolgáltatásfejlesztését fogja segíteni közel 21 milliárd forinttal.