Így adózunk 2017-ben

Publikálás dátuma
2017.01.02 06:20
Az áfacsökkentés miatt olcsóbbak és kelendőbbek lesznek a baromfi udvar lakói Fotó: Thinkstock
Fotó: /
Idén is jelentős mértékben változtak a béren kívüli juttatások szabályai, emellett a társasági adó kulcsa és néhány alapvető élelmiszer, valamint a vendéglátói és internetszolgáltatások áfája mérséklődött, emellett az eho-befizetési kötelezettség csak a banki befektetéseknél szűnt meg, hogy csak néhányat említsünk a 2017-re vonatkozó, számos törvénycsomagban megbúvó változásokból.

Az idei adóváltozások közül kiemelkedik és szinte mindenkit érint az élelmiszerek áfacsökkentése. A baromfihús, baromfi belsőség, valamint a friss tej (tehát az UHT nem!) és a friss tojás áfakulcsa 2017-ben 5 százalékosra csökken a 2016. évi 27 százalékról. Az internet-előfizetések valamint az éttermi szolgáltatások áfakulcsa pedig 27-ről 18 százalékra változik, igaz ez utóbbi olyan ellentmondásosan, hogy ennek értelmezése még hónapokig témát ad könyvelőknek és az adóhatóságnak. (2018-tól egy újabb áfacsökkentéssel már csak 9 százalékos terhet fizetnek majd a forgalmuk után a vendéglátósok, ugyanis az akkortól 5 százalékos áfa mellé elvben 4 százalékos idegenforgalmi fejlesztési hozzájárulás is társul.)

A most januártól érvényes csökkentésnek 7, egy évre rá pedig – a tavalyi évhez képest – 14,2 százalékos ármérséklést kellene eredményeznie, ám a hozzáértők szerint az éttermek nem fognak változtatni az árakon. A teher mérséklődése beépül az árrésbe, amitől a kormányzat a szektor fehéredését és a bérek növekedését várja. A vendéglátásban ráadásul azt is figyelembe kell venni, hogy nem mindenütt csökken az áfa: a munkahelyi étkeztetésben és a menzákon továbbra is 27 százalékos lesz, emellett az éttermekben is csak a helyben készített és fogyasztott ital és étel kap alacsonyabb kulcsot, tehát a bort 27, a fröccsöt viszont 18 százalékos áfával lehet majd kínálni. A kiszállított, vagy elvitelre becsomagoltatott étel is 27 százalékos áfával adózik.

Adókedvezmény önellenőrzéssel

A kétgyermekesek családi adókedvezménye 5 ezer forinttal, 15 ezer forintra nő idén. Fontos változás, hogy a családi kedvezmény érvényesítéséhez 2017. évben megteendő adóelőleg-nyilatkozatokon a kedvezményezett eltartott, és az eltartott adóazonosító jelét kötelező feltüntetni, ugyanakkor a magánszemélyeknek nem kell új adóelőleg-nyilatkozatot tenniük abban az esetben, ha magzatra tekintettel már a várandósság időszakában érvényesítettek családi kedvezményt és a gyermekük megszületik.

Módosult az első házasok kedvezménye. Az arra jogosultak a házasságkötést követő hónaptól 24 hónapon keresztül feltétel nélkül érvényesíthetik azt, ami azt jelenti, hogy a kedvezményre jogosultságot nem szünteti meg, ha a házasságkötést követően a magzatra, vagy a gyermekre tekintettel családi kedvezményre válik jogosulttá valaki. Ez a kétségtelenül kedvező módosítás a 2014. december 31-ét követően megkötött házasságok esetében is alkalmazható, így a már beadott 2015. évi bevallások önellenőrzéssel helyesbíthetők.

Csalóka kata

A társasági adó kulcs egységesen 9 százalékos lett, ezzel összhangban az egyéni vállalkozói személyi jövedelemadó is egységesen 9 százalékra mérséklődhet. Ezzel uniós értelmezés szerint az adóparadicsomok közé sorolta magát Magyarország. A kisvállalati adó kulcsa a jelenlegi 16-ról 14 százalékra csökkent és enyhültek az adózási forma választásának feltételei is. A kata esetében duplájára emelkedett az éves bevételi értékhatár, vagyis aki az adóév egészében katás és adó fizetésére kötelezett, annak 12 millió forint bevétel feletti részre kell csak megfizetnie a 40 százalék adót a tételes adó mellett. Az áfatörvény szerinti alanyi adómentesség értékhatára 6 millió forintról 8 millió forintra emelkedik. Ezzel kapcsolatban az M1-nek nyilatkozó Angyal József okleveles adószakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy aki katázik, arra figyeljen, hogy a 8 millió forintos bevételi határ fölött elveszti az alanyi adómentességét, tehát valójában eddig van értelme ennek az adófajtának.

Sokakat érinthet, hogy a társadalombiztosítási szolgáltatásra nem jogosultak által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 2017-ben 7110 forint lett.

Rossz hír a dohányosoknak

Január elsejétől online pénztárgéppel kiállított nyugtát kell adniuk a gépjármű-javítási, karbantartási tevékenységet, a gépjárműalkatrész-kiskereskedelmet, a motorkerékpár, alkatrész kereskedelmét, javítását, a plasztikai sebészeti tevékenységet, a diszkó, táncterem működtetését, a textil, szőrme mosását, tisztítását, vegytisztítását, vasalását végzőknek, illetve a masszázsszalonoknak, fogyasztó- és karcsúsítószalonoknak, fitnesz-, testépítő kluboknak, valamint a taxisoknak és a pénzváltóknak is.

Idén ismét drágul a cigaretta, a jövedéki adó emelése miatt egy doboz ára 15 forinttal emelkedhet, miközben a sodort dohány csomagja ennél nagyobb mértékben, 56 forinttal drágulhat – még így is feleannyiba kerül majd, mint a cigaretta. Nem járnak jól azok sem, akik elektromos eszközökkel fogyasszanak nikotint: a töltőfolyadék után is kell jövedéki adót fizetni, vagyis itt is drágulás jön. Az uniós kötelező adótartalom elérése miatt sorozatban három alkalommal megy fel a dohánytermékek ára.

Az első lépésre tavaly szeptemberben került sor, a második most januárban jött, és idén szeptemberben követi ezt a harmadik – végül a cigaretta húszszálasra bővülő csomagjának az ára 1300 forint közelében is lehet. Az idén tavasszal életbe lépő jövedéki szabályok nyomán azonban a cigarettán nem adójegy, hanem zárjegy lesz majd, ezzel lekerül a papírszalagról az ár, így az adóemelések azonnal jelentkezhetnek, a raktáron lévőt is a változásokkor drágábban kell adni, szemben a korábbi gyakorlattal.

Béren kívül

A béren kívüli juttatások (cafetéria) szabályozásánál jelentős változásokkal kell megbarátkozniuk mind a munkáltatóknak, mind a munkavállalóknak. A kép vegyes, a kedvezőnek tűnő készpénzelem ellenére egyre nyilvánvalóbbnak látszik, hogy a összességében a Fidesz-kormányzat arra törekszik, hogy előbb-utóbb beépítse a bérbe és megszüntesse a cafetériát. Ha ez megtörténik, akkor az igazi vesztesek azok lesznek, akiknek munkáltatójuk eddig sem nyújtott béren kívüli juttatásokat, így náluk nem várható emiatt nőnek majd a bérek.

A jelenlegi adómentes juttatások köre tegnaptól kibővült. Most már köztehermentesen adhatók a munkavállalók részére a sportrendezvényekre adható belépők, és ugyanez vonatkozik - értékhatár nélkül - a sportlétesítmények használatára is. Ugyancsak adómentes lett az óvodai, bölcsődei ellátás támogatása, a vissza nem térítendő lakáscélú támogatása, sőt az albérleti támogatás is, idesorolták a védőoltásokat, valamint a védőeszközöket is, ami alatt feltehetően a szemüveget értették. A kulturális rendezvényekre évi 50 ezer forintot lehet a cafetériára fordítani.

A fiatalabb munkavállalók közül nyilván sokaknak jelent érdemi segítséget az albérleti támogatás, mely 2017-ben a jelenleginél jóval kedvezőbb feltételek mellett lesz adható, hiszen kivételesen nem feltétele az adómentességnek, hogy a juttatás minden munkavállalónak járjon – fejtette ki a véleményét a változásokról H. Nagy Dániel, a Mazars adótanácsadó és könyvelő cég szenior adómenedzsere. A lakbértámogatás a cafeteria juttatások körén kívül is nyújtható lesz - hívta fel a figyelmet a szakember. Ugyanakkor az albérleti támogatás szigorú feltételekhez kötött, a bérleményről számlát kell hoznia a dolgozónak, akit legalább 36 órás munkaviszonyban kell foglalkoztatnia. További feltétel, hogy a munkahelye és az állandó lakóhelye minimum 60 kilométer távolságra legyen egymástól, illetve a tömegközlekedéssel való ingázás legalább 3 órát vegyen igénybe.

A béren kívüli juttatások sorában viszont vadonatúj elem, az a 100 ezer forint összegű pénzjuttatás, amely készpénz vagy átutalás formájában adható, viszont utalványra nem váltható át. Ezzel kapcsolatban érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a versenyszférában dolgozók 2017-től az évi 450 ezer forintos úgynevezett rekreációs keretösszegből legfeljebb 100 ezer forintig választhatják a kedvezményes adózású pénzjuttatást, természetesen csak abban az esetben, ha a munkáltató cafeteria-rendszere ezeket elérhetővé teszi. (A közszférában dolgozók számára változatlanul évi 200 ezer forint maradt a keret.) Abban az esetben, ha a SZÉP-kártyás juttatás - önmagában, vagy pénzjuttatással együtt - átlépi ezeket az összeghatárokat, akkor az ezt meghaladó rész már adókötelessé válik! (Fontos megjegyezni, hogy ha a munkáltató 100 ezer forintnál nagyobb pénzösszeget juttat a munkavállaló részére, úgy az többlet bérjövedelemként válik adókötelessé.)

Érdemes megemlíteni, hogy a béren kívüli juttatásoknál megváltozik az adóalap számítása is. A juttatás bruttó értékének 1,19-es szorzója 1,18-ra csökken, mely után 15 százalékos személyi jövedelemadót, illetve 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell megfizetni, ez azt jelenti, hogy a közterhek kedvezményes mértéke összesen 34,22 százalékos lesz.

A SZÉP-kártya alszámláira adott juttatás a jövőben háromféle szolgáltatásra adható, szigorúan meghatározott összeghatárig. A szálláshelynél ez a limit évi 225 ezer, a vendéglátásnál évi 150 ezer, a a szabadidős tevékenységnél, pedig évi 75 ezer forint.

Ami viszont kifejezetten kedvezőtlen változás lesz: 2017-ben több cafeteria-elem is kikerül a béren kívüli juttatások köréből: így például az Erzsébet-utalvány, a helyi utazásra szóló bérlet, az iskolarendszerű képzés, a munkahelyi étkeztetés és az önkéntes pénztári hozzájárulás is úgynevezett meghatározott juttatásként lesz adóköteles.

Ezeknél a juttatásoknál is 1,18-ra csökken az adóalap számításánál használt szorzó, így a számított adóalap után 15 százalékos személyi jövedelemadó, valamint 22 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetendő. Ez összesen 43,66 százalékos közterhet jelent.

Bár a jövő évtől szűkül a kedvezményes adózás mellett nyújtható béren kívüli juttatások köre, a munkavállalók számára előnyös változás lett, hogy az egyes meghatározott juttatások körébe átemelt és magasabb kulccsal adózó elemek esetében megszűntek az értékhatárok - hívta fel a figyelmet H. Nagy Dániel.

Sokak számára fontos szja változás, hogy a gépkocsival történő munkába járás költségtérítése a kilométerenként 9 forintról 15 forintra emelkedik.

Kisebb lesz a bankadó
Idén tovább csökken a bankadó, az ágazati adó felső kulcsa 3 bázisponttal, 0,21 százalékra mérséklődik. A bankadó 2017-ben és 2018-ban az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után az ideivel megegyezően 0,15 százalék.



Szerző
2017.01.02 06:20

Elkaszálná az EU a Siemens és az Alstom egyesülését

Publikálás dátuma
2019.01.20 11:08

Fotó: AFP/ CHRISTOF STACHE, SEBASTIEN BOZON
A jövő hónapban emelhet vétót az ügyben az Európai Bizottság.
Nemet mond a német Siemens AG és a francia Alstom SA vasúti üzletágainak egyesülésére az Európai Bizottság – tudta meg a Reuters. A vétót a cikk szerint februárban fogják bejelenteni. Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter ezzel kapcsolatban közölte: szerinte az EU-nak jóvá kell hagynia a megegyezés. A Le Journal du Dimanche francia lapnak úgy fogalmazott: az Alstom és a Siemens összefonódásának elutasítása gazdasági és politikai hiba lenne. A megállapodással egyébként a világ második legnagyobb ágazati cége jönne létre.
2019.01.20 11:08

Több luxusautót vettek tavaly Magyarországon

Publikálás dátuma
2019.01.20 10:43
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Vitték a Mercedeseket és a BMW-ket, az Audi-eladások azonban 19 százalékkal mérséklődtek 2018-ban.
A prémium autók szegmense 9,5 százalékkal bővült 2018-ban az új autók magyarországi piacán, ahol az eladott 136 601 személyautóból 12 949 prémium kategóriás volt. A teljes piacot tavaly 17,5 százalékkal tornászta feljebb az alacsonyabb kategóriák válság után lendületet vett kereslete, a prémium szegmens ugyanakkor évek óta stabilan 10 százalék körül bővül – írja az MTI.       A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) 20 márkát sorol a prémium szegmensbe, amelyek 72,5 százalékát három márka – a Mercedes, a BMW és az Audi – uralja, felváltva osztozkodva az első helyeken. A vezető márkák mögé felzárkózik még a Volvo, a Lexus, mellettük évi 150-200 körüli darabszámot tud elérni Magyarországon az Infinity, a Jaguar és a Porsche.    A prémium kategória élén 2018-ban Magyarországon a Mercedes állt 4018 eladott személyautóval, ami a cég tájékoztatása szerint 25 százalékos bővülés volt.      A prémium kategória második helyezettje, a BMW tavaly 3140 autót értékesített Magyarországon, 16,3 százalékkal bővülve az előző évhez képest. 
2019.01.20 10:43