Az idei adóváltozások közül kiemelkedik és szinte mindenkit érint az élelmiszerek áfacsökkentése. A baromfihús, baromfi belsőség, valamint a friss tej (tehát az UHT nem!) és a friss tojás áfakulcsa 2017-ben 5 százalékosra csökken a 2016. évi 27 százalékról. Az internet-előfizetések valamint az éttermi szolgáltatások áfakulcsa pedig 27-ről 18 százalékra változik, igaz ez utóbbi olyan ellentmondásosan, hogy ennek értelmezése még hónapokig témát ad könyvelőknek és az adóhatóságnak. (2018-tól egy újabb áfacsökkentéssel már csak 9 százalékos terhet fizetnek majd a forgalmuk után a vendéglátósok, ugyanis az akkortól 5 százalékos áfa mellé elvben 4 százalékos idegenforgalmi fejlesztési hozzájárulás is társul.)
A most januártól érvényes csökkentésnek 7, egy évre rá pedig – a tavalyi évhez képest – 14,2 százalékos ármérséklést kellene eredményeznie, ám a hozzáértők szerint az éttermek nem fognak változtatni az árakon. A teher mérséklődése beépül az árrésbe, amitől a kormányzat a szektor fehéredését és a bérek növekedését várja. A vendéglátásban ráadásul azt is figyelembe kell venni, hogy nem mindenütt csökken az áfa: a munkahelyi étkeztetésben és a menzákon továbbra is 27 százalékos lesz, emellett az éttermekben is csak a helyben készített és fogyasztott ital és étel kap alacsonyabb kulcsot, tehát a bort 27, a fröccsöt viszont 18 százalékos áfával lehet majd kínálni. A kiszállított, vagy elvitelre becsomagoltatott étel is 27 százalékos áfával adózik.
Adókedvezmény önellenőrzéssel
A kétgyermekesek családi adókedvezménye 5 ezer forinttal, 15 ezer forintra nő idén. Fontos változás, hogy a családi kedvezmény érvényesítéséhez 2017. évben megteendő adóelőleg-nyilatkozatokon a kedvezményezett eltartott, és az eltartott adóazonosító jelét kötelező feltüntetni, ugyanakkor a magánszemélyeknek nem kell új adóelőleg-nyilatkozatot tenniük abban az esetben, ha magzatra tekintettel már a várandósság időszakában érvényesítettek családi kedvezményt és a gyermekük megszületik.
Módosult az első házasok kedvezménye. Az arra jogosultak a házasságkötést követő hónaptól 24 hónapon keresztül feltétel nélkül érvényesíthetik azt, ami azt jelenti, hogy a kedvezményre jogosultságot nem szünteti meg, ha a házasságkötést követően a magzatra, vagy a gyermekre tekintettel családi kedvezményre válik jogosulttá valaki. Ez a kétségtelenül kedvező módosítás a 2014. december 31-ét követően megkötött házasságok esetében is alkalmazható, így a már beadott 2015. évi bevallások önellenőrzéssel helyesbíthetők.
Csalóka kata
A társasági adó kulcs egységesen 9 százalékos lett, ezzel összhangban az egyéni vállalkozói személyi jövedelemadó is egységesen 9 százalékra mérséklődhet. Ezzel uniós értelmezés szerint az adóparadicsomok közé sorolta magát Magyarország. A kisvállalati adó kulcsa a jelenlegi 16-ról 14 százalékra csökkent és enyhültek az adózási forma választásának feltételei is. A kata esetében duplájára emelkedett az éves bevételi értékhatár, vagyis aki az adóév egészében katás és adó fizetésére kötelezett, annak 12 millió forint bevétel feletti részre kell csak megfizetnie a 40 százalék adót a tételes adó mellett. Az áfatörvény szerinti alanyi adómentesség értékhatára 6 millió forintról 8 millió forintra emelkedik. Ezzel kapcsolatban az M1-nek nyilatkozó Angyal József okleveles adószakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy aki katázik, arra figyeljen, hogy a 8 millió forintos bevételi határ fölött elveszti az alanyi adómentességét, tehát valójában eddig van értelme ennek az adófajtának.
Sokakat érinthet, hogy a társadalombiztosítási szolgáltatásra nem jogosultak által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 2017-ben 7110 forint lett.
Rossz hír a dohányosoknak
Január elsejétől online pénztárgéppel kiállított nyugtát kell adniuk a gépjármű-javítási, karbantartási tevékenységet, a gépjárműalkatrész-kiskereskedelmet, a motorkerékpár, alkatrész kereskedelmét, javítását, a plasztikai sebészeti tevékenységet, a diszkó, táncterem működtetését, a textil, szőrme mosását, tisztítását, vegytisztítását, vasalását végzőknek, illetve a masszázsszalonoknak, fogyasztó- és karcsúsítószalonoknak, fitnesz-, testépítő kluboknak, valamint a taxisoknak és a pénzváltóknak is.
Idén ismét drágul a cigaretta, a jövedéki adó emelése miatt egy doboz ára 15 forinttal emelkedhet, miközben a sodort dohány csomagja ennél nagyobb mértékben, 56 forinttal drágulhat – még így is feleannyiba kerül majd, mint a cigaretta. Nem járnak jól azok sem, akik elektromos eszközökkel fogyasszanak nikotint: a töltőfolyadék után is kell jövedéki adót fizetni, vagyis itt is drágulás jön. Az uniós kötelező adótartalom elérése miatt sorozatban három alkalommal megy fel a dohánytermékek ára.
Az első lépésre tavaly szeptemberben került sor, a második most januárban jött, és idén szeptemberben követi ezt a harmadik – végül a cigaretta húszszálasra bővülő csomagjának az ára 1300 forint közelében is lehet. Az idén tavasszal életbe lépő jövedéki szabályok nyomán azonban a cigarettán nem adójegy, hanem zárjegy lesz majd, ezzel lekerül a papírszalagról az ár, így az adóemelések azonnal jelentkezhetnek, a raktáron lévőt is a változásokkor drágábban kell adni, szemben a korábbi gyakorlattal.
Béren kívül
A béren kívüli juttatások (cafetéria) szabályozásánál jelentős változásokkal kell megbarátkozniuk mind a munkáltatóknak, mind a munkavállalóknak. A kép vegyes, a kedvezőnek tűnő készpénzelem ellenére egyre nyilvánvalóbbnak látszik, hogy a összességében a Fidesz-kormányzat arra törekszik, hogy előbb-utóbb beépítse a bérbe és megszüntesse a cafetériát. Ha ez megtörténik, akkor az igazi vesztesek azok lesznek, akiknek munkáltatójuk eddig sem nyújtott béren kívüli juttatásokat, így náluk nem várható emiatt nőnek majd a bérek.
A jelenlegi adómentes juttatások köre tegnaptól kibővült. Most már köztehermentesen adhatók a munkavállalók részére a sportrendezvényekre adható belépők, és ugyanez vonatkozik - értékhatár nélkül - a sportlétesítmények használatára is. Ugyancsak adómentes lett az óvodai, bölcsődei ellátás támogatása, a vissza nem térítendő lakáscélú támogatása, sőt az albérleti támogatás is, idesorolták a védőoltásokat, valamint a védőeszközöket is, ami alatt feltehetően a szemüveget értették. A kulturális rendezvényekre évi 50 ezer forintot lehet a cafetériára fordítani.
A fiatalabb munkavállalók közül nyilván sokaknak jelent érdemi segítséget az albérleti támogatás, mely 2017-ben a jelenleginél jóval kedvezőbb feltételek mellett lesz adható, hiszen kivételesen nem feltétele az adómentességnek, hogy a juttatás minden munkavállalónak járjon – fejtette ki a véleményét a változásokról H. Nagy Dániel, a Mazars adótanácsadó és könyvelő cég szenior adómenedzsere. A lakbértámogatás a cafeteria juttatások körén kívül is nyújtható lesz - hívta fel a figyelmet a szakember. Ugyanakkor az albérleti támogatás szigorú feltételekhez kötött, a bérleményről számlát kell hoznia a dolgozónak, akit legalább 36 órás munkaviszonyban kell foglalkoztatnia. További feltétel, hogy a munkahelye és az állandó lakóhelye minimum 60 kilométer távolságra legyen egymástól, illetve a tömegközlekedéssel való ingázás legalább 3 órát vegyen igénybe.
A béren kívüli juttatások sorában viszont vadonatúj elem, az a 100 ezer forint összegű pénzjuttatás, amely készpénz vagy átutalás formájában adható, viszont utalványra nem váltható át. Ezzel kapcsolatban érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a versenyszférában dolgozók 2017-től az évi 450 ezer forintos úgynevezett rekreációs keretösszegből legfeljebb 100 ezer forintig választhatják a kedvezményes adózású pénzjuttatást, természetesen csak abban az esetben, ha a munkáltató cafeteria-rendszere ezeket elérhetővé teszi. (A közszférában dolgozók számára változatlanul évi 200 ezer forint maradt a keret.) Abban az esetben, ha a SZÉP-kártyás juttatás - önmagában, vagy pénzjuttatással együtt - átlépi ezeket az összeghatárokat, akkor az ezt meghaladó rész már adókötelessé válik! (Fontos megjegyezni, hogy ha a munkáltató 100 ezer forintnál nagyobb pénzösszeget juttat a munkavállaló részére, úgy az többlet bérjövedelemként válik adókötelessé.)
Érdemes megemlíteni, hogy a béren kívüli juttatásoknál megváltozik az adóalap számítása is. A juttatás bruttó értékének 1,19-es szorzója 1,18-ra csökken, mely után 15 százalékos személyi jövedelemadót, illetve 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell megfizetni, ez azt jelenti, hogy a közterhek kedvezményes mértéke összesen 34,22 százalékos lesz.
A SZÉP-kártya alszámláira adott juttatás a jövőben háromféle szolgáltatásra adható, szigorúan meghatározott összeghatárig. A szálláshelynél ez a limit évi 225 ezer, a vendéglátásnál évi 150 ezer, a a szabadidős tevékenységnél, pedig évi 75 ezer forint.
Ami viszont kifejezetten kedvezőtlen változás lesz: 2017-ben több cafeteria-elem is kikerül a béren kívüli juttatások köréből: így például az Erzsébet-utalvány, a helyi utazásra szóló bérlet, az iskolarendszerű képzés, a munkahelyi étkeztetés és az önkéntes pénztári hozzájárulás is úgynevezett meghatározott juttatásként lesz adóköteles.
Ezeknél a juttatásoknál is 1,18-ra csökken az adóalap számításánál használt szorzó, így a számított adóalap után 15 százalékos személyi jövedelemadó, valamint 22 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetendő. Ez összesen 43,66 százalékos közterhet jelent.
Bár a jövő évtől szűkül a kedvezményes adózás mellett nyújtható béren kívüli juttatások köre, a munkavállalók számára előnyös változás lett, hogy az egyes meghatározott juttatások körébe átemelt és magasabb kulccsal adózó elemek esetében megszűntek az értékhatárok - hívta fel a figyelmet H. Nagy Dániel.
Sokak számára fontos szja változás, hogy a gépkocsival történő munkába járás költségtérítése a kilométerenként 9 forintról 15 forintra emelkedik.
