Rónay Tamás;
Európai Unió;internet;károkozás;álhírek;hamis információk;
2017-01-04 06:31:00
Európa védekezne az álhírek ellen
Európának nincs pénze arra, hogy elejét vegye a hamis információk terjedésének. Szakértők azonban rámutatnak, megoldást kell találni, mert az amerikai elnökválasztási kampány is megmutatta, milyen károkat okoznak ezek a hamis információk. Az Európai Unió azonban védtelennel tűnik.
Az idei év részint az álhírekről vált emlékezetessé. A Frankfurter Allgemeine Zeitung 2016-ot a hamis információk évének minősítette. Egy sor teljesen hamis információ jelent meg az interneten, a közösségi oldalakon. Ezzel még nem is lenne akkora baj, ám a novemberi amerikai elnökválasztáson szembesülhettünk azzal, hogy a légből kapott álhírek nemcsak egy ország politikai kultúráját változtathatják meg, hanem szélsőséges esetben a politikai világrendet is befolyásolhatják. Nem véletlenül nevezte Angela Merkel ezeket az álhíreket a demokráciára jelentő veszélynek. Az amerikai elnökválasztási kampányban megjelent álhírek döntő többsége Donald Trumpot segítette, ezért is véli úgy sok demokrata, hogy a republikánus jelölt ezeknek is köszönhette végső győzelmét. Sok amerikai ugyanis csak a közösségi oldalakról tájékozódott hazája belpolitikai eseményeiről.
Az álhíreket gyártók elsősorban nem politikai pártok által támogatott honlapszerkesztők, hanem olyan kelet-európai fiatalok, akik rádöbbentek arra, mekkora pénz rejlik ebben. Meg is szólaltattak egy macedón fiatalt, aki valóságos hálózatot is kiépített azzal a céllal, hogy olyan összeesküvés elméleteket tegyenek ki a netre, amelyek felkeltik az emberek érdeklődését.
A közösségi oldalak illetékesei is belátták, ez így nem mehet tovább, ezért ígéretet tettek arra, olyan algoritmusokat dolgoznak ki, amelyek révén sikerül kiszűrni ezeket az álhíreket. Milyen stratégiája van az Európai Uniónak? Az Európai Bizottság azonban nem teljesen bízik a nagy online vállalatok tervezett szigorúbb fellépésében. Jean-Claude Juncker bizottsági elnök azt közölte, folyamatos vizsgálatnak vetik alá, hogy a Google, a Facebook, illetve a többi internetes világcég valóban mindent megtettek-e a hamis információk terjedése ellen.
A fenyegetésnek sok alapja nincs, mert az EB-nek nem lenne jogalapja a fellépésre. Ugyanakkor a félelem teljesen megalapozott, hiszen Oroszországnak igenis érdekében áll a hírek meghamisítása, s közismert, hogy a Kreml valóságos internetes magánhadsereget tart fenn azzal a céllal, hogy folyamatosan oroszbarát hozzászólásokkal árasszák el a közösségi oldalakat.
Az EU eddig elég csekély hatékonysággal lépett fel az információk meghamisítása ellen. A Russia Today, valamint a Szputnyik oldalak igen egyoldalúan számoltak be az ukrajnai háború történéseiről, ezért az Unió külügyi szolgálata ellenstratégiát dolgozott ki, s létrehozta az úgynevezett East StratCom Taskforce-t. Nem csoda, ha sokan csak most hallanak először erről a munkacsoportról. Mindössze kilenc munkatársa van, rendkívül alacsony a költségvetése. Tevékenysége kimerül abban, hogy rendszeresen ad ki hírlevelet „Disinformation Review” címmel, amelyben az orosz álhíreket dokumentálja.
Az álhírek elleni harchoz nincs elég tőke, ráadásul az Európai Bizottság televíziója, az Europe by Satellite (EbS) sem alkalmas arra, hogy folyvást megcáfolja a neten keringő hamis információkat. Az EbS-en híralapanyagokat sugároznak a brüsszeli, strasbourgi, vagy luxembourgi történésekről, amelyeket az egyes televíziók felhasználhatnak hírműsoraikhoz.
Közös, az egész EU-t érintő direktíva aligha születik az álinformációk kezelésére, ezért a tagállamokra van bízva, milyen stratégiával lépnek fel. Berlinben jelenleg is folyik a kormánykoalícióban a vita arról, mit tegyenek, s büntethetővé tegyék-e az álinformációk terjesztését. Thomas Oppermann, a szociáldemokraták frakcióvezetője azt közölte, a piacvezető internetes oldalakat, a Facebookot, vagy a Google-t törvényileg kötelezik majd arra, hogy távolítsák el a világhálóról az álhíreket. Heiko Maas igazságügyi miniszter pedig kijelentette, elvárják, hogy a Facebook jelentősen javítson azon a mechanizmusán, amely a hamis információk terjedésének megakadályozásáért felel.
A német választási szakértő, Dieter Sarreither szerint a parlamenti választásokat is lehet manipulálni az álhírekkel, ezért szerinte a választóknak és a médiának is nagyon körültekintően kell kezelnie minden, a voksolást érintő értesülést. „Tudni kell, hogy lesznek kísérletek a választás kimenetelének befolyásolására” – mutatott rá. Mint mondta, a pártokra és a média képviselőire is különös felelősség hárul, hogy elkülönítsék egymástól a hamis és a valódi híreket.
Thomas de Maiziere német belügyminiszter felszólított a közösségi oldalak üzemeltetőit, hogy hatékonyan lépjenek fel a félrevezető hírek ellen. Mint mondta, a tudatos hírferdítés büntethető is lehet, így ezen oldalak üzemeltetőinek is e szellemben kell fellépniük.
Három német tartomány, Hessen, Bajorország és Szász-Anhalt keményebb fellépést követelt az álhírek közzététele és terjesztése és azon algoritmusok ellen, amelyek automatikusan teszik közzé ezeket a hamis információkat. Ugyanakkor a német szabaddemokrata FDP arra figyelmeztetett, hogy csak törvényekkel nem lehet útját állni e hírek terjedésének. A netzpolitik.org honlap alapítója pedig úgy véli, hogy ez a fellépés felveti a cenzúra kérdését.
Németország tehát inkább védekező stratégiát választott, Nagy-Britannia azonban támadásba akar lendülni. A hamis hírek megcáfolásához a BBC külföldi hírszolgálatát is be akarná vetni. Már ha lenne rá elég keret. David Cameron júniusban lemondott miniszterelnök már 2015-ben több pénzt kívánt biztosítani a BBC Wolrd Service működéséhez, azzal a céllal, hogy London valamelyest lépést tartson az orosz dezinformációs kampánnyal. 100 millió euróval akarták segíteni a szolgálatot, kivált az orosz nyelvű műsort kívánták fejleszteni. A BBC azonban, részint a Brexittel kapcsolatos népszavazás miatt, pénzszűkébe került. 2020-ig, tehát a britek Európai Unióból való kilépésének (tervezett) lezárásáig a hiány akár a 70 milliárd eurót is elérheti a brit közszolgálati csatornánál, vagyis várhatóan nemhogy fejlesztés nem lesz, inkább elbocsátások várhatóak. A világ médiáit figyelő, páratlanul, színvonalas szolgáltatás, a BBC Monitoring is nagyon megérzi majd a megszorításokat, hírek szerint csak innen 100 fő bocsátanak majd el.
Szakértők azonban figyelmeztetnek arra, hogy ez rendkívül súlyos veszélyt rejt magában. A brit külső hírszerzés, a MI6 azt közölte, hogy az orosz propaganda nagyon is komolyan veszélyezteti a brit szuverenitást.
Csehországban január 1-től kezdte meg működését a Terrorizmus és Hibrid Fenyegetések Elleni Központ (CTHH), ennek feladata a célzott dezinformációk kiszűrése. A jelenleg próbaüzemben működő állami csoportosulás 20-30 munkatárssal rendelkezik, feladatuk az álhírek felfedezése még azelőtt, hogy elterjesztetnék őket a neten. A cseh belügyminisztérium attól tart, hogy Oroszország hamis információkat terjeszt a 2017 szeptemberi cseh parlamenti választás közeledtével. Az oroszbarát elnök, Milos Zeman azonban bírálta a hivatal létrehozását.
Miközben Európában egyre több kormány gondolkodik arról, hogyan léphetne fel az álinformációk terjedése ellen, meglepő híreket hallhattunk Ausztriából. Bécs számára közismerten a berlini jogalkotás a minta. Ha elfogad egy törvényt a német parlament, az később a megfelelő jogalkotási folyamatok után Ausztriában is törvényerőre emelkedhet. Más azonban a helyzet az álhírekkel. Ausztriában már 1975-ben törvény született arról, hogy büntetés jár a hamis információk terjesztéséért. Ezt azonban 2016 januárjától hatályon kívül helyezték. Ezt a paragrafust ugyanis fennállásának két évtizede alatt egyetlen alkalommal sem alkalmazták, soha senkit sem ítéltek el álhírek terjesztése miatt. Ezért egy szakértői csoport döntött a törvény hatályon kívül helyezése mellett, egy évvel korábban még nem sejtették, hogy komoly nemzetközi viták forrása lesz az álhírek terjesztése.