Egy munkaügyi ellenőrzés olyan súlyos mulasztásokra derített fényt a Gyulai Várfürdőben, hogy emiatt október elsejével távozik a – döntő többségében önkormányzati tulajdonban lévő – cég ügyvezetője és gazdasági igazgatója – ez az értesülés szeptember közepén futótűzként terjedt a békési fürdővárosban. Eljutott hozzám is. Néhány telefon után kiderült, ennek a hírnek valami valóságalapja lehet. Új fejlemény volt, hogy megtudtam, egy közérdekű bejelentés alapján kezdett vizsgálódni még augusztusban, az egyébként jó nevű és az utóbbi években jó gazdasági és pénzügyi eredményeket mutató cégnél a Békés Megyei Kormányhivatal foglalkoztatási főosztálya alá tartozó munkavédelmi és munkaügyi ellenőrző osztály. Később már egy asztal mellett ültem azzal, aki a bejelentést tette. Felkészültsége és alapossága nyomán úgy tűnt, hogy a munkaügyi ellenőrök a kiszállásukkor biztosra mentek. A bejelentő esetében a pótlékok és a túlórák kifizetésével volt gond. Ám rajta kívül ez a gond további mintegy 100 munkavállalót is érinthet hat és fél, hét évre visszamenően – sejlett fel.
Az önkormányzati tulajdonú cég esetében a képviselő-testület tagjai egyben a tulajdonosok képviselői is. Erre alapozva a tudomásomra jutott információkat a szeptember 29-i testületi ülésen felvetettem. Annyit kérdeztem, hogy Görgényi Ernő (Fidesz) polgármestertől, hogy az elmúlt időszakban volt-e hatósági ellenőrzés a Gyulai Várfürdőben, s ha igen, milyen eredménnyel zárult. Ha valami problémát találtak, annak lehet-e személyi következménye?
A városvezető elmondta, hogy augusztusban és szeptemberben munkaügyi ellenőrzés volt a Gyulai Várfürdőben, amely bizonyos szabálytalanságokat megállapított. Jelezte, a hiányosságokat azóta megszüntették, személyi következmény nem lesz. Ezt követően a szót Boros László Attila ügyvezető vette át. Az ő nevét a feltárt hiányosságokkal kapcsolatban szóba hozták, és emiatt közeli távozásáról szóltak a nem hivatalos hírek. Boros László Attila szoftverhibáról beszélt. Ám semmi közebbit nem tudtunk meg a munkaügyi ellenőrzés lefolyásról, megállapításáról, összegzéséről és a vizsgálat végén kiadott végzésről. Emiatt két embert kerestem meg. A Békés Megyei Kormányhivatal foglalkoztatási főosztálya alá tartozó munkavédelmi és munkaügyi ellenőrző osztály vezetőjét, illetve munkahelyén Boros László Attilát.
Nem kaphattam másolatot
Nem volt tanulság nélküli a munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési osztály vezetőjével való telefonbeszélgetés. Bár közöltem, hogy a tulajdonos képviselőjeként keresem és érdeklődőm, a kormánytisztviselő - nem pontosított - személyiségi jogokra hivatkozva nem volt hajlandó semmit mondani. Ugyanakkor kijelentette, telefonon keresztül nem tudhatja, hogy azonos vagyok-e azzal, akinek mondom magam. Erre a személyes találkozás lehetőségét vetettem fel, ám ettől mereven elzárkózott.
Feszült hangulatú, és végeredményében sokkal inkább sikertelen volt a Gyulai Várfürdő ügyvezetőjével való találkozás még október közepén. Mégis jobban jártam vele, mint munkaügyi osztályvezetővel. Fogadott és válaszolt kérdéseimre, igaz, egy kicsit provokált is. Boros László Attila előrebocsátotta: számára egyértelmű, hogy itt politikáról, azaz pártpolitikáról van szó. (Tudni kell, hogy a 14 fős gyulai képviselő-testületben az Együtt-MSZP listájáról bejutva én vagyok az egyetlen ellenzéki képviselő.) Leszögeztem, hogy a legcsekélyebb mértékben sem kezelem politikai ügyként a történteket. Egyszerűen tudni akarom, mi történt, mi volt a hiba, ki a felelős, és ért-e kár valakit? Hozzátettem, a tulajdonos képviselőjeként talán ehhez némi közöm van.
Ezt követően azt kérdeztem, hogy van-e szakértői vélemény arról a szoftverhibáról, amelyet a munkaügyi ellenőrzésen feltárt probléma okaként nevezett meg a szeptember 29-i gyulai testületi ülésen. Kiderült, nemhogy szakértői vélemény sincs, még ahhoz a céghez sem fordult a Várfürdő vezetése, amely az ügyviteli programot szállította. Majd az ügyvezető e beszélgetésben már beállítási hibáról beszélt. Emlékeztettem, nem értek a számítástechnikához, de megítélésem szerint tartalmilag és technikailag egészen mást jelent a szoftver- és mást a beállítási hiba. Azt az ügyvezető időhiánnyal magyarázta, miért nem fordultak még az ügyviteli rendszer szállítójához, amely, mint megtudtam, a Novitax Kft. volt.
Majd Boros László Attila a kezembe adta a munkaügyi ellenőrzés során keletkezett több tucat oldalnyi jegyzőkönyvet, feljegyzéseket, végzéseket és az ezt kiegészítő indoklásokat. Ezek tüzetes átnézése, kijegyzetelése legalább egy napot vett volna igénybe. Amikor beszélgetésünk végén azt kértem, hogy mindebből készítsenek nekem másolatot, akkor jelezte, felhívja a gyulai polgármesteri hivatalt, hogy ezt megteheti-e. Visszakérdeztem, tud-e olyan okról, amely ezt tiltja? Titkosítva van-e az anyag? Erre nemleges volt a válasz. Telefonon közben gyorsan megjött az aljegyzői válasz. Az anyag egyelőre nem adható ki. Az ügyben forduljak közérdekű adatigényléssel a gyulai jegyzőhöz. Ez több szempontból furcsa volt. A tulajdonos képviselőjeként az ügyvezető dolgozószobájában betekinthettem az anyagokba, melyeknek sem bizalmas, sem titkosított jelzete nem volt.
Távozik az ügyvezető, de nem azért
Választ Becsyné dr. Szabó Márta jegyzőtől kaptam október 18-án. Ebben az szerepelt, hogy a Gyulai Várfürdő Kft. esetében iratbetekintési joga, mint tulajdonosi jog, a képviselő-testületnek van, ám e jogot a polgármester, mint törvényes képviselő vagy egy általa meghatalmazott személy gyakorolhatja. S mivel engem a város első embere nem hatalmazott fel az iratbetekintésre, ezért azokba önállóan nem tekinthetek be. Mindezekre tekintettel javasolta a jegyző a közérdekű adatigénylést. S mint fogalmazott, az információs önrendelkezésről és az információszabadságról szóló törvény értelmében „gondosan megvizsgálva” eldöntik: megkaphatom-e a kért dokumentumokat.
A nyakatekert mondatok mögött az információ visszatartásának szándékát láttam a legerősebbnek. Végül nem csalódtam, a Gyulai Várfürdőről szóló beszámoló az október 27-i ülésen került napirendre. S hogy ott még semmiképp se ismerhessem meg a munkaügyi ellenőrzés megállapításait, azokat csak egy nappal később, október 28-án küldte meg nekem a gyulai polgármesteri hivatal elektronikus levélben. Ezt a lépést nehéz lett volna félreérteni.
Időközben Novitax Kft.-hez fordultam előadva, hogy ügyviteli szoftverük hibáját jelölte meg a Gyulai Várfürdő ügyvezetője a munkaügyi ellenőrzésen kibukott hiba okaként. Ezt a cég válaszában határozottan cáfolta. Hozzátették, általános célú programokat forgalmaznak, s az egyes programoknak különböző beállítási lehetőségei vannak. „Téves beállítás pedig téves eredményt okozhat” – írták.
Az október 27-i képviselő-testületi ülés Várfürdőről szóló előterjesztését éles vita kísérte, de egyben kiderült az is, hogy mandátuma lejárta előtt 2 hónappal, november elsejével távozik posztjáról Boros László Attila ügyvezető, s vele együtt elmegy a cégtől a gazdasági igazgató is. Az érintett és Görgényi Ernő polgármester ugyanakkor nem győzte hangsúlyozni: mindez semmilyen összefüggésben nincs a feltárt munkaügyi szabálytalanságokkal. Boros László Attila magánéleti indokokkal magyarázta idő előtti távozását. Az ügyvezető hangsúlyozta, nem szándékos volt a hiba, amelyet a hatósági ellenőrzés eredményeként elismertek, s azóta orvosoltak is Egyben október közepétől elkezdték kifizetni az elmaradt járandóságokat a dolgozóknak. Az így kifizetendő összeget 6-7 millió forint nagyságrendűre becsülte, hozzátéve, ennek nyomán kár végül nem ér senkit. Ez azonban nem felelt meg a valóságnak. A Munka törvénykönyve rendelkezései szerint ugyanis ilyen esetekben három évre visszamenőleg kell visszafizetni az elmaradt járandóságot. Azonban a vélelmezett ki nem fizetett pótlékok és túlórapénzek már legalább hat és fél, hét éve ketyegnek. (Ebben az időszakban béremelés sem volt a Gyulai Várfürdőben.)
Az az érv sem hatott meg különösebben, hogy a hibát elismerte és orvosolta a munkáltató, s hogy a munkaügyi ellenőrzés végén munkaügyi bírság kiszabására nem került sor. Ugyanis a hiba egyértelműsége miatt a kft. csak elismerni tudta a mulasztást. Másrészt, a hiba el nem ismerése esetén a munkaügyi bírság mellett a bíróság is jöhetett volna. Ki tudja, melyik a veszélyesebb? Az a cég, amely munkaügyi bírságot kap, a következő három évben nem vehet részt pályázatokon. Márpedig nagy fejlesztési tervei miatt ennek elkerülése egyértelmű szándék a Gyulai Várfürdő vezetése és tulajdonosai számára. Az ország öt leglátogatottabb fürdője jó évet zár 2016-ban, a dolgozóknak utólag kifizetendő összeg nem okoz pénzügyi nehézséget.
A vitában a gyulai érdekekkel szembehelyezkedőnek és a Gyulai Várfürdő rossz hírét keltőnek állított be a fideszes oldal. Ezt már megszoktam. Minden konkrét, ellenzéki kritikámra ezt a nem túl kreatív választ kapom. Abban pedig az ügyvezetővel nem értettem egyet, hogy a ki nem fizetett pénzekről neki az elmúlt időszakban szóltak vagy sem a beosztottak. Elmondása szerint a remek munkahelyi légkör miatt ezt megtették volna. Azok a dolgozók, akikkel én beszéltem, merőben más főnök-beosztotti viszonyt írtak le. A képviselő-testület nagy többségét a felmerült ellentmondások, hibák, mulasztások és az, hogy saját, önkormányzati cégünk dolgozói károsodtak, nem érdekelte. A Gyulai Várfürdő – igaz, nemcsak erről szóló – előterjesztését elfogadták. Az egyetlen NEM szavazat az enyém volt. De még csak tartózkodni sem tartózkodott senki.
Nem a pótlékokról, az alapbérről van szó
Ezek után egy nappal, október 28-án(!) kaptam meg a közérdekű adatigénylésem nyomán a munkaügyi ellenőrzés teljes anyagát. Ekkor értettem meg, miért. A végzés és indoklása ugyanis minden előzetes információval szemben nem azt állapította meg, hogy az elmúlt időszakban kevesebb pótlékot és túlórapénzt fizettek ki csaknem 100 munkavállalónak, hanem azt, hogy a túlórák teljesítésekor órabérüket, azaz munkabérüket (!) nem fizették ki! Csak a rendkívüli munkáért járó pótlékot kapták meg.
Kérdés, hogy milyen beállítási hiba szükséges az ügyviteli rendszerben az alapbér ki nem fizetéséhez? Ahogy kérdés az is, ez miért csak majdnem 7 év után, egy hatósági munkaügyi ellenőrzés nyomán derül ki?
Ha a gyulai testületi ülésen nem hozom szóba a munkaügyi ellenőrzést, akkor a tulajdonos képviselői, a testületi tagok, nem is értesülnek erről. Ha a tulajdonos képviselőjeként, egyben testületi tagként nem fordulok közérdekű adatigényléssel saját jegyzőmhöz, akkor a hatósági vizsgálatról sem tudunk meg semmit. Ennyit az információs önrendelkezésről, az információszabadságról, a közérdekről, illetve a tulajdonosi felelősségről. És a dolgozók sérült jogairól, valamint az elhallgatni kívánt anyagi káráról.