Előfizetés

Matolcsy nem titkolhatta tovább a jutalmakat - Ámuljon!

Negyven napra volt szüksége a Matolcsy György által vezetett Magyar Nemzeti Banknak ahhoz, hogy megválaszolja, mennyi karácsonyi jutalmat osztott szét munkatársai között- írja a Magyar Nemzet.

Kiderült: az állami szervezetek közül az MNB volt a legnagyvonalúbb dolgozóival, ugyanis az év végén négyszáz – kiemelkedő teljesítményt nyújtó – munkavállalójának adott összesen közel 260 millió forint prémiumot.

Bőkezű év végi pénzosztogatás a tárcáknál
Százezer forintnyi Erzsébet-utalványt ad belföldi állományú munkatársainak év végén a külügyminisztérium - közölte lapunk kérdésére még december végén a tárca. A HM 42 ezer forintnyi utalványt adott fejenként. Az Igazságügyi Minisztérium 104,2 millió forint értékben adott év végi, karácsonyi juttatást a dolgozóinak, összesen 399 főnek. A Főpolgármesteri Hivatal közölte, náluk fejenként 460 ezer forintos jutalmat adott, ami összesen 370 millió forintjába került az önkormányzatnak.

Ez azt jelenti, hogy átlagosan csaknem nettó 650 ezer forintot kaptak az alkalmazottak, ugyanakkor a jegybank külön közölte a vezetőkre és a nem vezetőkre vonatkozó adatokat. Ennek alapján pedig komoly különbség mutatkozik a dolgozók között.

Nem vezető alkalmazottak közül 322-en kaptak jutalmat, amire valamivel több mint 175 millió forintot fordított az MNB, vagyis az egy főre jutó pulykapénz összege nettó 543 ezer forint volt. Rajtuk kívül 78 vezető beosztású munkavállaló kapott prémiumot, számukra közel 85 millió forintot fizetett ki az intézmény, tehát fejenként csaknem nettó 1,1 millió forintot kaptak.

A válaszban nyomatékosították, hogy a jegybank elnöke és alelnökei a havi béren felül sem prémiumot, sem pedig jutalmat nem kaptak. Igaz, esetükben a kiosztott jutalmak csupán aprópénzt jelentettek volna, Matolcsy György havi illetménye ugyanis 5 millió forint, amihez tartozik további csaknem félmilliós béren kívüli juttatás is.

Az alelnökök pedig egyaránt 4,5 milliót keresnek havonta, a szintén közel félmillió forint béren kívüli juttatás mellett.

A teljes cikk itt olvasható.

Távozik Colleen Bell budapesti amerikai nagykövet

Publikálás dátuma
2017.01.06. 12:57
Fotó: Molnár Ádám
 Megbízatása végeztével, január 20-án távozik posztjáról Colleen Bell budapesti amerikai nagykövet.

A nagykövetség Facebook-oldalán péntek délelőtt magyarul és angolul is közzétett bejegyzésben az amerikai diplomata azt írta: "január 20-án, amerikai nagyköveti megbízatásom végeztével, elutazom Budapestről".

Colleen Bell megköszönte az iránta és családja iránt tanúsított "kedvességet és barátságot". Úgy fogalmazott, "hiányozni fog az itteni munkám, de tovább dolgozom majd az országaink közötti kapcsolatok erősítésén".

A The New York Times azt írta, hogy több amerikai nagyköveti poszt megüresedik rövid időn belül, még Donald Trump megválasztott amerikai elnök január 20-ai beiktatása előtt. Az amerikai napilap a honlapján helyi idő szerint csütörtökön azt írta, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma december 23-án küldött egy erről szóló táviratot az átmenetet intéző Trump-csapat nevében. A dokumentum szerint a lépés a tengerentúli politikai kinevezetteket érinti, vagyis azokat a kiküldötteket, akiket az elnökkel való szoros kapcsolatuk miatt állítottak egy-egy külföldi nagykövetség élére.

Keresztényként viselkedő lelkésznőt támad Kocsis Máté

Publikálás dátuma
2017.01.06. 12:23
Forrás: Bolba Márta/Facebook
Kocsis Máté, a főváros VIII. kerületének fideszes polgármestere hazugsággal vádolja azt az evangélikus lelkésznőt, aki szerint a menekültellenes népszavazás előtt Kocsis a kormánypárt melletti kampányra kérte a kerületi egyházi vezetőket. A lelkésznő közölte: minden állítását jó lelkiismerettel vállalja.

Még tavaly októberben számolt be arról Bolba Márta, a Budapest-Józsefvárosi Evangélikus Egyházközség lelkésze, hogy a menekültellenes népszavazás előtt Kocsis Máté polgármester összehívta kerülete egyházi vezetőit, hogy arra kérje őket, buzdítsák szavazásra híveiket. A Kettős Mérce blogon megjelent írásában azt is megemlítette, hogy a Kocsis által összehívott Egyházügyi Tanácson (ET) sem a polgármester, sem a többi egyházi vezető nem tudta a népszavazási kérdést, ahogy arra sem tudtak válaszolni, milyen jogi következménye lesz a sikeres népszavazásnak.

"Közönséges hazugság. Nem tudom, helyes-e, ha lelkészként valótlanságokkal, csúsztatásokkal szerez magának médiafelületet? Vagy bármit" - reagált hónapokkal később Kocsis Máté, hozzátéve: Részemről a bizalom az volt, hogy meghívtuk Önt magunkhoz, vendégül láttuk, meghallgattuk, miközben pontosan tudtam, hogy politikai aktivista csakúgy, mint sok "újságíró" barátja. De megbíztunk Önben - írja a VIII. kerületi polgármester, - némiképp gyerekes módon értelmezve bizonyos fogalmakat, mint például a bizalom, vagy a vendégül látás

A józsefvárosi polgármester január 3-án írt leveléből kiderült: a lelkésznő írására csak azután bukkant rá, hogy az index.hu-n olvasott egy cikket, amiben Bolba beszámolójáról is szó esett. Kiderült az is, hogy Kocsis nem olvassa az általa "szélsőségesen liberálisnak" (magyarra fordítva: kormányzati befolyástól mentes) nevezett Kettős Mérce blogot. Pedig ha olvasná, tudná, jórészt olyan állítások miatt támadja a lelkésznőt, amelyek a blogbejegyzésben meg sem jelentek.

Az index.hu-n szerencsétlen módon olyan kijelentéseket adtak a Bolba Márta szájába, mint hogy az ET ülésén Kocsis "pártideológiai utasítást" adott az egyházi vezetőknek, hogy "a szószékről buzdítsák" a népszavazáson való részvételre a híveket. "A hivatkozott találkozón szó sem volt párt(!)ideológiáról, utasításról(!), de még csak szószékről sem" - közölte Kocsis Máté. Abban igaza lehet a polgármesternek, hogy ezek a konkrét szavak a tanácskozáson nem hangzottak el, ám ugyanígy nem szerepelnek a lelkésznő eredeti blogbejegyzésében sem.

Az viszont olvasható benne, hogy Bolba szerint Kocsis nem tudott egyenes választ adni arra, a kvótareferendum sikeressége milyen jogi következményekkel jár.

A (kvóta) népszavazás előtt két héttel dr. Kocsis Máté polgármester úr összehívta a Józsefvárosi Egyházügyi Tanácsot, és két órán keresztül beszélgetett a helyi klérussal a népszavazásról. Arra kérte a megjelenteket, hogy a híveiket arra biztassák, hogy vegyenek részt a népszavazáson. A találkozó egyik legkínosabb pontja az volt, amikor megkértem a megjelenteket arra, hogy segítsenek nekem befejezni a mondatot… nem jutott eszembe ugyanis pontosan a népszavazásra feltett kérdés. Kiderült, hogy senki nem tudja a kérdést. A Fidesz kommunikációs igazgatója ( már nem az - a szerk.), aki 11 megyében kampányolt az ügyben, szintén nem tudta, hogy mi is a kérdés. Arra sem tudott válaszolni jogászként, hogy milyen jogi következményekkel járna az igen vagy a nem válasz. Akkor mi a kérdés? Mit is akar a magyar nép?

A polgármester másként emlékszik: szerinte legalább 10-15 percet beszéltek erről. Levelében ugyanakkor - ismét? - elfelejtett konkrét, egyértelmű válaszokat adni. "Mivel Polgármester úr hazugsággal vádol, ezért a Kettős Mércén megjelent cikkemből idézett kérdést újra feltenném: milyen jogi következményei vannak/lettek a kvótareferendumnak? A nem jogi következményeket ismerem, és sajnálattal szenvedem el magyar honfitársaimmal együtt: ez a félelem megerősödése, amint azt a szerzetesrendek közleménye is kifejti" - reagált a polgármester vádjaira a lelkésznő. Mint írta, a cikke minden állítását jó lelkiismerettel vállalja, olvasásra ajánlja. "Keresztényként nem mondhatunk mást: menekülteket kizárni embertelenség" - tette hozzá.

A lényeg azonban a következő: sértődött hangvételű levelében Kocsis egyetlen szóval sem cáfolja, hogy ne kérte volna a menekültellenes kampány támogatására az egyházakat. A józsefvárosi önkormányzattól szerettük volna megtudni, a polgármester tagadja-e, hogy ilyen kérést intézett az egyházi vezetőkhöz. Megkérdeztük azt is, szerinte milyen konkrét jogi következményekkel bír a kvótareferendum. Megkeresésünkre nem kaptunk választ.