Földeladások - Külföldieknek is jutott az állami tulajdonból

A legnagyobb horderejű agrárkamarai feladat az őstermelői igazolványok cseréje volt tavaly - mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke kedden a köztestület évzáró, évindító sajtótájékoztatóján. Év végéig 257 ezer kártyaalapú igazolványt igényeltek az őstermelők.

Ez mintegy 35 ezerrel kevesebb, mint amennyi 2015 végén, illetve 2016 végén hatályát vesztette. A 257 ezer igazolványhoz - a közös őstermelői igazolványok miatt - 321 ezer őstermelő tartozik, ez a szám 38 ezerrel marad el a korábbitól - mondta Győrffy Balázs. Az őstermelőket érintő jogszabályok mellett több mint 200 jogszabály szakmai véleményezésében is vett részt a kamara.

A tájékoztatón szóba került a földprivatizáció, ezen belül a külföldiek földszerzése is. A külföldiek földvásárlását tiltó passzust az ellenzék tiltakozása miatt kellett kivenni a földforgalmi törvényből. Azt pedig tudomásul kell venni, hogy az Európai Unió tagjai vagyunk, így azok az uniós állampolgárok, akik megfelelnek a termőföld vásárlás feltételeinek, tulajdont szerezhetnek. Ráadásul az állami földet vásárló külföldiek között vannak kettős, magyar állampolgársággal rendelkező gazdák is, ezért nem lenne jogos a diszkrimináció - válaszolta a Népszava külföldiek földszerzését firtató kérdésére a NAK elnöke, fideszes országgyűlési képviselő.

Győrffy Balázs állítása szerint szülőfalujában kizárólag gazdálkodók jutottak állami területhez, azok akik korábban is gazdálkodtak, tehát műkörmösök, lakótelepi ingatlantulajdonosok labdába sem rúghattak. "Egy nagyon korrekt finanszírozási háttérrel alapvetően mindenki számára hozzáférhetővé tettük ezt a földvásárlási lehetőséget. A licit egy olyan objektív döntési pont volt, ami megkérdőjelezhetetlen és a földtörvényben az elővásárlási jogosítványok az állami földekre is vonatkoztak" - jegyezte meg lapunknak a NAK elnöke.

Egy korábbi törvény szerint állami föld értékesítéséből származó bevétel csak további földvásárlásra volt fordítható, ám ez nem egy olyan élethelyzetre volt kitalálva, amikor az állam jelentősebb föld vagyont értékesít - magyarázta a kormány pálfordulását a NAK elnöke. Meglehetősen bugyuta elképzelés lett volna eladni pár százezer hektár állami földet, majd ugyanannyit vásárolni belőle - tette hozza a fideszes országgyűlési képviselő. Szerinte megalapozott döntés volt, hogy az állami földek eladásából befolyt mintegy 270 milliárd forintot az államadósság csökkentésére fordíthassa a kormány. (Némi párhuzam fedezhető fel a földértékesítés és a magánnyugdíj-pénztárak államosításakor tett kormány-ígéret között, ám ez utóbbiból sem csak adósságtörlesztésre jutott...)

A kamara egyébként az egyik kezdeményezője volt, hogy azokat az állami földeket, amelyeket az állam nem használ, hanem bérbe ad, értékesítse.