Előfizetés

Félnek a magyarok, hogy meg sem élik a nyugdíjas kort

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2017.01.11. 06:26
Illusztráció: Thinkstock
Alapvetően borúlátóak nyugdíjas éveik tekintetében a magyarok - ez a legfontosabb megállapítása a K&H Biztosító éves reprezentatív felmérésének, amelyből kiderült, hogy a megkérdezettek 78 százaléka a mostaninál rosszabb vagy sokkal rosszabb életszínvonalra számít nyugállományba vonulását követően. Emellett tíz emberből hét úgy gondolja, hogy nyugdíjas korában is dolgozni fog. Sokakon segítene a 13. havi nyugdíj visszaadása, ám erről hallgat a kormány.

Az elmúlt esztendőben számos ponton megváltozott a magyaroknak a nyugdíjas éveikre vonatkozó jövőképe. A K&H Biztosító egy esztendő múltán megismételt, 500 fős mintán elvégzett kutatásából kiderült, hogy egyre többen számítanak munkás nyugdíjas évekre, ugyanis a magyarok 69 százaléka gondolja úgy, hogy nyugdíj mellett is dolgozni fog a tavalyelőtti 61 százalékot követően. Elgondolkodtató az is, hogy csaknem négyötödük a jelenleginél rosszabb vagy sokkal rosszabb életszínvonalra számít az aktív évek után, de még ennél is furcsább, hogy sokan így sem takarékoskodnak nyugdíjcélra. Ami a számok nyelvén azt jelenti, mint arról a kutatási eredményeket bemutató Kuruc Péter, a K&H Biztosító életbiztosítás és saját értékesítési csatornák divíziójának vezetője beszámolt, hogy a magyarok mindössze 22 százaléka rendelkezik nyugdíjcélú megtakarítással. Ugyanakkor már számosan megértették az idők szavát, ugyanis a tavalyelőttinél 4 százalékponttal többen, a válaszadók 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a vállalkozása biztosítja majd a nyugdíjas megélhetését. Egyébként 10 emberből 7 gondolja úgy, hogy dolgozni fog a nyugdíj mellett.

Nem túl sok optimizmusra ad okot az sem, hogy a nyugdíjrendszer összeomlására milyen sokan számítanak. Ez a vélemény leginkább a fiatalnak számító 30-as korosztályra jellemző, akiknek 78 százaléka szerint ez be fog következni, és a 40-esek is csak kismértékben optimistábbak ennél, ugyanis közöttük 70 százalék számít krachra, az 50-es korosztály a maga 41 százalékával optimistának mondható.

Azonban egyre többen vannak olyanok is, akik az öngondoskodás mellett döntöttek, az összes válaszadó 57 százaléka rendelkezik valamilyen megtakarítással. Azonban ennek a nyugdíjat majdan kiegészítő részaránya ennél kisebb, ugyanis a legtöbben, a megkérdezettek 42 százaléka megjelölés, vagyis "címkézés" nélküli általános biztonsági tartalékkal rendelkezik, és a nyugdíjcélú megtakarítás csak ezt követi 39 százalékkal és jelentős hányadot tesznek ki még a lakásfelújítók.

Azonban a társadalmi méretekben egyre jobban eluralkodó pesszimizmusnak úgy látszik nincs határa. Amíg tavalyelőtt 29 százalékos volt azok aránya, akik nem számítanak arra, hogy megélik a nyugdíjas kort, addig mára ez 34 százalékra emelkedett. Ez ellentmond a statisztikai hivatal adatainak, amely szerint nő a születéskor várható átlagos élettartam, amely 2015-ben a nőknél 78, a férfiaknál pedig 72 év volt.

A kutatásból az is kiderült, hogy egyre népszerűbbek a nyugdíjbiztosítások. Az egy évvel korábbihoz képest 10-ről 14 százalékra nőtt azok aránya, akik az állami nyugdíj mellett bevételük kiegészítése képen nyugdíjbiztosításban gondolkodnak. "Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy érdemes a lehető legkorábban megkezdeni a takarékoskodást, hiszen minél előretekintőbbek vagyunk, annál nagyobb összeget tudunk felhalmozni” – emelte ki Kuruc Péter. A nyugdíjbiztosítási konstrukciónál havi 15 ezer forint megtakarítással 25 év alatt - az adójóváírást is figyelembe véve - a hozamoktól függően nagyságrendileg 8 millió forintnyi tőke halmozható fel – tette hozzá a szakember. Mások azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy mielőtt valaki a nyugdíjbiztosítás megkötésére szánja el magát, nem árt figyelembe vennie, hogy egy adott konstrukciónál milyen mértékű a teljes költségmutató, amely megmutatja, hogy milyen pluszkiadásokra számíthat a megtakarító a futamidő során.

Kuruc Péter szerint viszont jó hír, hogy csökken azok aránya, akik egyáltalán nem kezdtek el takarékoskodni. A 30-as korosztálynak több, mint a fele, a 40-eseknek alig a fele, az 50-es korosztálynak pedig csak 38 százaléka nem kezdett még hozzá a nyugdíjcélú megtakarításhoz.

A kutatásból kiderült az is, hogy a nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők 12 százaléka rendelkezik maximum 999 ezer forinttal, 9 százalékuk 1-5 millió forint közötti összeggel, és mindössze 1 százaléknak 5 millió forint feletti a megtakarítása. A "vállalható" nyugdíjhoz havonta - a válaszadók véleménye szerint - a jövedelem 15 százalékát szükséges megtakarítani. Összegszerűen havi 20 ezer forintot jelöltek meg átlagosan a válaszadók. (Ez csupán a vélemények átlaga, és nem tükrözi azt, hogy milyen mértékűek a tényleges megtakarítások.)

Nem könnyíti meg a nyugdíjas éveket, hogy a magyarok 44 százaléka nem számol semmilyen extra jövedelemmel az állami nyugdíjon felül. Akiknek viszont lesz többlete, azok az államilag támogatott nyugdíjcélú megtakarításokból remélik ezt.

Egy másik felmérés, a Vienna Life decemberi, 600 fős kutatása szerint a megkérdezettek 38,4 százaléka az aktív éveihez képest alacsonyabb életszínvonalat vár nyugdíjasként. A válaszadók 52,5 százaléka azonban nem számít anyagi visszaesésre idősebb korában. A felmérésből kiderül, hogy még olyanok is vannak, akik szerint a nyugdíjba vonulás után javul majd a pénzügyi helyzetük – igaz, ezt 100-ból mindössze nagyjából 5-en gondolják.

A nyugdíjbiztosítás mellett a nyugdíj-előtakarékossági számla, azaz a NYESZ és az önkéntes nyugdíjpénztár szolgálja a nyugdíj-megtakarításokat. Ezeket az állam is jelentős, 20 százalékos adójóváírással támogatja. Így évente maximálisan 280 ezer forint plusz megtakarítás is elérhető, ha valaki a három konstrukcióba befizet összesen évi 1,4 millió forintot.

Szakszervezetek: legyen 80 ezer forintos alapnyugdíj!
A köztulajdonban álló munkáltatókra vonatkozó általános bérajánlást várnak a szakszervezetek a kormánytól - mondta Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke egy tegnapi sajtótájékoztatón. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke 80 ezer forintos alapnyugdíj bevezetését javasolja, amelyről társadalmi vitát is kezdeményeznek. A szakszervezeti vezető szerint "szociális katasztrófa" következhet be, amennyiben a nyugdíjak emelése csak 1-2 százalékos szinten marad (idén 1,6 százalékos), miközben a reálbérek növekedése továbbra is 6-7 százalék között mozog.


MSZP: svájci indexálásra lenne ismét szükség

A nyugdíjkilátások szóba kerültek a szocialisták keddi sajtótájékoztatóján is. Vissza kell térni a korábbi nyugdíj-megállapítási szabályokhoz - ezt sürgette Korózs Lajos. Az Országgyűlés népjóléti bizottságának alelnöke szerint a korábbi, úgynevezett svájci indexálás alapján idén 1,6 százalék helyett 3,2 százalékkal nőhettek volna a nyugdíjak.

Az ellenzéki politikus emlékeztetett arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank várakozásai szerint 2,4 százalék lesz 2017-ben az infláció. Korózs Lajos úgy vélte, hogy "a kormány átveri a nyugdíjasokat, mert pontosan tudja, hogy nagyobb lesz az infláció, mint a nyugdíjemelés mértéke. Tíz hónapig, novemberig a nyugdíjasok hiteleznek a kormánynak" - mondta, és megjegyezte, hogy akkor kell a nyugdíjemelés és az infláció mértéke közötti különbséget visszamenőlegesen kifizetni a nyugdíjasoknak.

A szocialistáknak már megint “azon jár az esze”, hogy szúrhatnának ki a nyugdíjasokkal - így reagált a kormánypárt frakciója Korózs Lajos észrevételeire. A Fidesz szerint a szocialisták kormányzásuk alatt elvettek egy havi nyugdíjat az idősektől, a magas inflációban hagyták elértéktelenedni a nyugdíjakat. Azt állították, hogy a Fidesz-kormány 2010 óta garantálja a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését és az inflációkövető nyugdíjemelést.

A szocialisták még tavaly decemberben kezdeményezték, hogy állítsák vissza a Bajnai-kormány által - a gazdasági világválság időszakában, 2009-ben - megszüntetett 13. havi nyugdíjat, és erről törvényjavaslatot is készítettek.

A Fidesz a 2010-es választási kampányban megígérte, hogy az éves gazdasági növekedés eléri a 3,5 százalékot, akkor visszaállítják ezt a juttatást. Idén ilyen mértékű GDP-növekedésre - a várakozások és a kormány prognózisa szerint - van esély. Van-e ilyen szándék - kérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumától, ahonnan várjuk a választ.

Egy kis matematika
Farkas András nyugdíjszakértő a penzcentrum.hu megkeresésére azt mondta, hogy ha valaki egész életében minimálbérre volt bejelentve, akkor átlagosan a nyugdíja havi 30 és 50 ezer forint közötti összeg lehet - vagy még ennél is kisebb, hiszen a szolgálati idő hosszától is függ a nyugdíj összege. Abban az esetben, ha valakinek a fizetése a jelenlegi átlagkeresettel egyezik meg, akkor feltehetően 100 és 200 ezer forint közötti sávba esik majd a nyugdíjuk, ha elegendő szolgálati idővel rendelkeznek. Abban az esetben, ha valakinek ma nyugdíjasként az állami nyugdíja mellé 100 000 forint életjáradékra lenne szüksége nyugdíj-kiegészítésként, akkor körülbelül 20 millió forintot kellene felhalmoznia a munkával töltött évek alatt.



Távozott az NB I-es csapat kapitánya

Publikálás dátuma
2017.01.10. 18:30
Szakály Péter középen a Liverpool elleni 2009-es meccsen. FOTÓ: Alex Livesey/Getty Images
Távozott a labdarúgó OTP Bank Ligában szereplő DVSC-től a csapatkapitány Szakály Péter. 

A DVSC honlapján kedden jelentették be, hogy a szakmai stáb és a klubvezetés döntése értelmében a hatszoros válogatott középpályásnak és négy társának új csapatot kell keresnie.

Szakály kilenc évvel ezelőtt igazolt Debrecenbe, korábban csak a Kaposvár színeiben szerepelt az NB I-ben. A DVSC négyszeres bajnok, háromszoros Magyar Kupa-győztes, illetve Szuperkupa- és Ligakupa-győztes lett vele. A 2011/12-es szezon után a Hivatásos Labdarúgók Szervezete, a 2013/14-es idény után pedig a szövetség (MLSZ) választotta az évad legjobb játékosának.

A 30 éves középpályáson kívül Balogh János kapus, valamint a holland csatár, Geoffrey Castillion, a bosnyák középpályás, Ognjen Djelmic, illetve Kuti Krisztián távozott a klubtól.

Thomas Doll ügy - Nincs döntés

Publikálás dátuma
2017.01.10. 14:33
Thomas Doll - Fotó: Stuart Franklin/Getty Images
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) fegyelmi bizottsága keddi ülésén nem született döntés Thomas Doll ügyében - informált az FTC ügyvédje.   

Az MLSZ fegyelmi bizottsága az év elején beidézte Thomas Dollt néhány, hónapokkal korábbi nyilatkozata miatt. A bizottság szerint az FTC német vezetőedzője a 2016. november 19-i, Vasas elleni és a december 10-i, MTK elleni "bajnoki mérkőzéseket követően a különböző médiumoknak adott nyilatkozataiban az MLSZ vonatkozásában olyan tényre közvetlenül utaló kifejezéseket használt, amelyek alkalmasak arra, hogy az MLSZ működésével kapcsolatban a bizalmat megingassák."   Az MLSZ fegyelmi bizottsága keddi ülésén Thomas Doll és az FTC ügyvédje eljárásjogi kifogást támasztott az fb eljárásával szemben. 

 Az FTC és az edző jogi képviselője, dr. Fehér Zsolt az MTI érdeklődésére azt mondta, kérték, hogy Thomas Doll számára biztosítsák az anyanyelv használatát az eljárásban, hogy valamennyi hivatalos iratot hiteles fordításban bocsássák rendelkezésére. Azok ismeretében tehető érdemi nyilatkozat. A fegyelmi bizottság a kérést mérlegelte és későbbi időpontra, január 24-re halasztotta az érdemi tárgyalást. 

 Az ügyvéd úgy fogalmazott, függetlenül a halasztástól, a szabály szövege rendkívül súlyos, általános bizalomvesztést és súlyos üzleti sérelmet vagy becsületsértést megvalósító, közvetlenül az MLSZ ellen közvetlenül megvalósuló cselekményt feltételez, azonban Thomas Doll semmi ilyet nem mondott, vagy tett, a szövetséget szóba sem hozta. Hozzátette: kizárólag a játékvezetéssel szembeni kritikákat fogalmazott meg.