Juhász Dániel;
Szeged;összefogás;állatvédelmi törvény;problémák;Csongrád Megyei Állatvédelmi Konferencia;
2017-01-13 06:15:00
Második alkalommal rendezik meg január 18-án a Csongrád Megyei Állatvédelmi Konferenciát Szegeden. A rendezvény célja, hogy a megjelentek közösen áttekintsék a legégetőbb problémákat a területen, és hogy erősítsék az összefogást az állatok védelme érdekében. A szervezők (a Hódmezővásárhelyi Állatmentők Egyesülete és a Szegedi Cicamentők Állatvédő Egyesülete) nem titkolt célja, hogy hagyományt teremtsenek: terveik szerint a jövőben évente háromszor is összehívnák a megyei állatvédőket. Úgy vélik, a gyakoribb találkozókra azért is szükség lenne, hogy tisztázzák a nézeteltéréseket, konfliktusokat a különböző állatvédelmi szervezetek között.
A konferencia programjai között szerepel a 2013 óta megváltozott állatvédelmi törvények értékelése, erről, valamint az állatkínzás megítéléséről Deim Zoltán igazságügyi állatorvos szakértő fog előadást tartani. Bemutatják a különböző fertőző macskabetegségek is, ezekről Szili Éva, a cicamentők munkatársa beszél majd. Mindemellett szó lesz a modern állatvédelmi technikákról, a humánus bánásmódról, a prevencióról is, az állatvédőknek lehetőségük lesz megosztani egymással a területen szerzett tapasztalataikat. Kitérnek majd arra is, hogy egy-egy problémát, amivel több állatvédelmi szervezet is küzd a mindennapokban, hogyan tudnák hatékonyabban megoldani.
Az állatvédelmi törvény első helyen mondja ki: az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége. Az állatokkal szembeni erőszak pedig bűncselekmény, amely a Büntető törvénykönyv szerint súlyos esetben akár 3 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Ennek ellenére nap mint nap fény derül újabb esetekre. A jogszabályoknak szinte nincs is elrettentő hatása, hazánkban ugyanis nem gyakori, hogy állatkínzásért valakit börtönbe zárjanak. Az állatvédelmi törvény tavalyi szigorítását követően a bírósági gyakorlat továbbra is inkább az, hogy az ilyen ügyekben felfüggesztett börtönbüntetéseket rónak ki.
„Önmagában véve a magyar állatvédelmi és állategészségügyi törvény és szabályozás jó, a problémát sok esetben a törvények betartatásának hiánya okozza" - mondta lapunknak Balogh Ernő. A Hódmezővásárhelyi Állatmentők Egyesületének elnöke szerint a tavaly februári országos állatvédelmi tüntetés hatására érezhetően javult a kapcsolat az állatvédelmi szervezetek és a hatóságok, önkormányzatok között, utóbbiak hatékonyabban segítik az állatvédők munkáját.
Ennél azonban jóval többre lenne szükség; Balogh szerint az egyik legnagyobb problémát a prevenciós intézkedések hiánya jelenti. „Az oktatásban is sokkal komolyabban meg kellene jelenniük az állattartással kapcsolatos és az állatok szeretetéről szóló preventív anyagoknak. Már óvodás korban el kellene kezdeni a felelős állattartásra való nevelést, ahogy az más, fejlettebb országokban történik. Mi, mint kis szervezet, ehhez annyival tudunk hozzájárulni, hogy egy-egy iskolába kimegyünk és osztályfőnöki órák keretein belül szakmai programjaink segítségével oktató jellegű előadás-sorozatokat tartunk a fiataloknak" - fogalmazott.
Az egyesület folyamatosan keresi az állatmentés hatékonyságát növelő lehetőségeket is, pályázási időszakban azokat a pályázatokat is figyelik, amelyek elősegíthetik, hogy a körülmények javításával több állatot tudjanak megmenti, elhelyezni. Ám Balogh szerint az ilyen jellegű pályázati lehetőségek nagyon ritkák.