Elkaszálták a mutyibíróságot

Publikálás dátuma
2017.01.14. 06:03
Az Alkotmánybíróság kihirdette határozatát FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Alkotmányellenesek a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény közigazgatási felsőbíróságra vonatkozó rendelkezései - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) tegnap, összhangban Áder János köztársasági elnök indítványával. A meglepően gyors eljárás ugyanakkor leginkább arra utalhat, Áder államfői megítélését igyekezhettek javítani, hiszen a Fidesz-KDNP tudatosan sértett alaptörvényt, amivel várhatóan ismét meg fog próbálkozni.

Alaptörvény-ellenesek az Országgyűlés által 2016. december 6-án elfogadott, a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény támadott, a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróságra vonatkozó rendelkezései - határozott az Alkotmánybíróság (Ab). A testület tegnapi nyilvános ülésén kihirdetett határozat felidézte, Áder János köztársasági elnök a törvény közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróságra vonatkozó egyes rendelkezéseinek előzetes alkotmányossági vizsgálatát kérte, mert megállapítása szerint azok ellentétesek az alaptörvénnyel.

Az államfő szerint a közigazgatási felsőbíróság lényegében egy új bíróság, ezért a bírósági szervezetrendszerről szóló sarkalatos törvény módosítása nélkül, egyszerű többségű törvénnyel nem lehet alkotmányosan létrehozni. Másrészt úgy vélte, hogy a törvény olyan hatáskört ad a közigazgatási felsőbíróságként eljáró Fővárosi Törvényszéknek, amelyet a médiatörvény sarkalatos törvényi rendelkezése korábban már más bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe utalt. A köztársasági elnök harmadrészt azt állította, hogy a törvény alaptörvény-ellenes módon utalja a választási bizottságok közigazgatási tevékenységével kapcsolatos pereket a közigazgatási felsőbíróságként eljáró bíróság hatáskörébe.

Az Ab a köztársasági elnök indítványának teljes körűen helyt adott, és megállapította, hogy a törvény támadott rendelkezései alaptörvény-ellenesek. A testület szerint a támadott rendelkezések sértik a jogbiztonságot, valamint az alaptörvény sarkalatos törvényekre és a bíróságok szervezetének szabályozására vonatkozó előírásait. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az érintett szabályokat a minősített többséget igénylő törvények megalkotására irányadó eljárási rendben kellett volna elfogadni. A határozat rögzítette azt is, hogy a sarkalatos törvényben biztosított hatáskör és kizárólagos illetékesség egyszerű többséggel nem módosítható. A határozathoz Dienes Oehm Egon alkotmánybíró különvéleményt, Pokol Béla, Stumpf István, Varga Zs. András és Juhász Imre pedig párhuzamos indokolást csatolt.

Decemberben Áder azért nem írta alá a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt, mert egyszerű többségű törvénnyel nem lehet új bíróságot létrehozni alkotmányosan, márpedig a törvény egyszerű többséggel elfogadott passzusaival sarkalatos jogszabályokban foglalt rendelkezéseket módosít. Az államfő kifogásolta azt is, hogy az új bíróságok hatásköröket vonnának el már meglévőktől. Így például határoznának minden, a politika számára kényes ügyhöz köthető állami intézmény döntésének jogszerűségéről, és a hatósági intézkedések elleni fellebbezések, a választási ügyek és a közérdekű adatokért indított perek is az új testület elé kerülnének. Az Országgyűlés által megszavazott, de ki nem hirdetett törvényt, amely 2018. január 1-jén lépett volna hatályba, az Ab döntése nyomán a törvényhozásnak újra kell tárgyalnia.

Mindez persze nem zárja ki, hogy a Fidesz-KDNP ne próbálkozzon újra, hiszen a közigazgatási különbíróságoknak ez már így is a finomított terve volt. Az eredeti változatot a bíróságokon is hevesen támadták, mondván indokolatlan, alaptörvény-ellenes, megbontja a bírósági szervezetrendszert, különleges, minden más ítélkező fölé emelt bírói státust hozna létre, a bírósági szervezetet és a bírókat a napi politika színpadára húzhatja. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) 32 oldalas, a HVG birtokába került elemzése alapján a bírák szerint az átszervezésnek nincs sem szakmai, sem jogi, sem költségvetési indoka, és vele a jogalkotó "egy bevált, jól teljesítő bírósági szervezetrendszert semmisítene meg". Már csak azért is fontos kérdés ez, hiszen - mint megírtuk - a közigazgatási perekben döntenek egyebek mellett arról, hogy a különböző állami vagy önkormányzati hivatalok határozatai jogszerűek-e, de ezek a bírói testületek határoznak a közérdekű adatigénylési perekben is. Márpedig ez a Fidesz-KDNP számára kiemelkedően fontos kérdés, így előfordulhat, hogy valamilyen újabb, jogalkotási csellel próbálkozik majd.

Ezt erősíti az is: az Igazságügyi Minisztérium "üdvözölte, hogy az AB a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény vizsgálata során megállapította, hogy szükség van a közigazgatási eljárásjog és perjog teljes megújítására, továbbá az önálló közigazgatási perrendtartási kódex megalkotása az európai jogfejlődés útja". A minisztérium közölte: kezdeményezni fogja az Ab által a formai eljárási követelmények be nem tartása miatt kifogásolt rendelkezések korrigálását, hogy a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényről az Országgyűlés még most februárban újra szavazhasson, és így Magyarország első, önálló közigazgatási perrendtartási kódexe 2018. január elsején hatályba léphessen. Csakhogy az Ab kifogásai korántsem formai eljárási hibákra vonatkoznak, azt pedig elég nehéz lenne "korrigálni", hogy egy kétharmados törvénymódosítást feles többséggel fogadtak el.

MSZP: sem így, sem úgy
"Orbán Viktornak, Trócsányi Lászlónak és az egész Fidesznek meg kellene végre értenie, hogy miután a választók elvették tőlük a kétharmadot, nem lesz fideszes pártbíróság. Sem így, sem úgy" - közölte Bárándy Gergely. A szocialista képviselő kiemelte: az MSZP - ahogy a többi ellenzéki párt - "nem támogatta, s továbbra sem támogatja, hogy strukturális átalakítás ürügyével fideszes pártkatonákat ejtőernyőzzenek a bírósági szervezetbe. A bíróságok érinthetetlenségét minden erőnkkel védeni és őrizni fogjuk". Az pedig külön "szégyenteljes, hogy éppen az igazságügyi miniszter adta a nevét ahhoz, hogy a kétharmados törvényt - előre láthatóan és tudhatóan - alkotmányellenesen megkerülve intézzenek újabb támadást a bírói függetlenség ellen. Ez még a fideszes köztársasági elnöknek és Alkotmánybíróságnak is sok volt" - fogalmazott.

Szerző

Súlyos megbetegedést okozó lazacot vont ki a forgalomból a Nébih

Publikálás dátuma
2017.01.13. 17:04
Illusztráció: Thinkstock
Olaszországból származó füstölt lazacot vont ki a forgalomból a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) - közölte a Nébih pénteken.

A tájékoztatás szerint a termék mikrobiális szennyezettsége - magas Listeria monocytogenes tartalma - súlyos élelmiszerbiztonsági veszélyt jelent. Ezért az érintett tételt a Nébih azonnali hatállyal kivonta a forgalomból. A hatóság megkezdte továbbá az olasz előállítótól származó hasonló termékek mintavételét és vizsgálatát, amelyeket - elővigyázatosságból - a vizsgálatok lezárásáig szintén kivont a forgalomból.

A hivatal kéri, hogy aki vásárolt a 2385 tételszámú, ÍLAURI márkájú, Olaszországból származó termékből, amelynek fogyaszthatósági ideje 17/01/17, ne fogyassza el és vigye vissza a vásárlás helyére. A Nébih a külföldi érintettség miatt az esetről - a RASFF gyorsriasztási rendszeren keresztül - értesíti az unió tagállamait is. Az esetről és a liszteriózis betegséggel kapcsolatos tudnivalókról bővebb információk találhatók a Nébih honlapján - áll a közleményben.

A termékről készített fotókat itt láthatja!

Szerző

30 milliárdnyi uniós pénztől fosztják meg a szegényeket?

Publikálás dátuma
2017.01.13. 15:51
A kígyózó sorok a karácsonyi ételosztásnál pontosan mutatják, mekkora szükség is lenne arra a 30 milliárdos támogatásra, amit a
A kormány több mint két éve visszatartja azt a 30 milliárd forintos támogatást, amelyet az Európai Bizottság hagyott jóvá a legszegényebb családok és gyermekek megsegítésére - írta a Magyar Nemzet. Bárány Balázs, az MSZP elnökségi tagja pénteki sajtótájékoztatóján azt a következtetést vonta le ebből, hogy a kormánynak nem a gyermek az első, hanem a strómanok gazdagodása.

Eddig egyetlen élelmiszercsomagot sem szállítottak ki, és idén télen már nem is fognak. Mindezt annak ellenére, hogy az Európai Bizottság már 2014 decemberében jóváhagyta a legszegényebb családok, azon belül kiemelten a nyomorgó gyermekek élelmezését és ruházását segítő, döntően uniós forrásból megvalósítandó, harmincmilliárd forintos keretösszegű programot, és a kormány azt ígérte, hogy 2015 januárjában el is indítja - írta a lap.

A cikk szerint elképesztő kormányzati bakik, valamint a pályázati feltételek folyamatos átírása a felelős a több mint kétéves késésért. A pályázati felhívást gyakorlatilag folyamatosan módosították, a határidőt pedig többször halasztották. A pályázati honlapon szereplő adatok szerint legutóbb december 30-án változtatták meg a kritériumokat, és 2017. január 16-áig hosszabbították meg a pályázati határidőt, vagyis nemhogy nem indult el a projekt, de két év késedelem után még a pályázati szakasz sem zárult le.

A szocialista politikus a cikkre hivatkozva úgy fogalmazott: Selmeczi Gabriella fideszes képviselő pénteki sajtótájékoztatóján "azt mondja majd", hogy a kormánynak a gyermek az első, de valójában a kormánynak "az az első, hogy jól megtömjék" például Mészáros Lőrincet, Andy Vajnát, Habony Árpádot, Garancsi Istvánt, Csetényi Csabát, Tiborcz Istvánt. Hozzátette: a 30 milliárdos forrásból a hajléktalan ellátást is lehetett volna támogatni, de a kormány ezt sem tette meg, miközben a civil szervezetek  pénzt és energiát nem kímélve segítenek azokon, akiktől a kabinet elfordítja az arcát. Megjegyezte: pont ezek azok a civil szervezetek, akik ellen "Orbánék a napokban háborút indítottak". Elmondta: az MSZP rendszeresen szervez ételosztásokat és gyűjt adományokat, azonban a legrászorultabbakon elsősorban a kormány tudna segíteni.

Szerző