Auschwitz magyar szemmel

Publikálás dátuma
2017.01.16 06:45
A haláltábor bejárata FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SCOTT BARBOU
Auschwitz magyar szemmel címen jelent meg Pelle János irodalomtörténész, közíró tanulmánykötete, amelyben a magyar zsidók kiirtásának néhány, kevésbé közismert részletét mutatja be korabeli sajtótermékek, dokumentumok, visszaemlékezések alapján. Képet rajzol fel Józsefváros zsidó múltjáról, illetve ismerteti a francia kiadásban 2005-ben megjelent Auschwitzi tekercseket, amelyek alapján felidézi a sonderkommandósok emlékiratai és az Oscar-díjas Saul fia hihetetlennek tetsző jelenetei közötti összefüggéseket.

Tíz tanulmányát szerkesztette új kötetébe Pelle János irodalomtörténész, közíró. Az Auschwitz magyar szemmel csupa olyan írást tartalmaz, amely vagy kevésbé ismert részleteket tárgyal, vagy fontosnak ítélt összefüggéseket elemez a magyar zsidók üldöztetésének, kiirtásának történetéből. A téma kimeríthetetlen mélységét tekintve nincs értelme rangsorolni, hogy vajon a Magyar Államvasutak szerepének tárgyalása érdekesebb-e a magyar holokauszt történetében, vagy a Soá Debrecenben című tanulmány tényei, esetleg a holokauszt miskolci örökségének részletes elemzése, amelyben végigköveti, hogy az antiszemitizmus legősibb formája, a vérvád mint kapott lángra 1946 nyarán a borsodi megyeszékhelyen.

Pelle munkásságában fontos helyet foglal el a magyarországi holokauszt, Auschwitz, a magyar antiszemitizmus témája, melyből kötetében több lényeges témát érint. Mégis, mert alig egy éve, hogy a Saul fia Oscar-díjat kapott, tehát időben is közel áll hozzánk, s mert Nemes Jeles László és csapata az egész világot megdöbbentette azzal, ahogyan eddig ismeretlen képét mutatta fel az auschwitz-birkenaui haláltábor mindennapi életének, a kötet tanulmányai közül „A pokol szívében” című írás kínálkozik elsőként az olvasónak. Pelle ebben ismerteti a 2005-ben Párizsban megjelent Hangok a hamu alatt című könyvet, melynek alcíme: Az auschwitz-birkenaui Sonderkommando tagjainak emlékiratai.

A filmmel kapcsolatban maga Nemes Jeles is többször emlegette ezt a könyvet, az úgynevezett Auschwitzi tekercseket, amelyeket 1944. őszén a Sonderkommando tagjai rejtettek el a III. számú krematórium környékén. Elásták a földbe – ez látható volt a Saul fiában is -, de volt, amelyet írója a hamvak alatt ásott göndörbe rejtett. A Sonderkommando kivégzett tagjainak titokban írásba foglalt tanúvallomásaiból, az utókornak szóló üzeneteiből Pelle azokat a részeket emeli ki, amelyek a Saul fia alapjául szolgálhattak, s a nézőnek visszaigazolják a film részleteinek hiteles valódiságát. Egyebek mellett az egyik Auschwitzi tekercsben olvasható a filmben is szereplő sonderes felkelés leírása. Az SS a Sonderkommando kivégzésére készült, erre volt válasz a felkelés.

„1944. október hetedike volt (…) amikor megtudtuk, hogy a nap közepén indul a teherautókonvoj a II-IV. krematórium háromszáz emberével. (…) megjelentek a háromszáz emberért, akik hihetetlen hősiességgel visszautasították a parancsot és a helyükön maradtak. Majd nagy kiáltással, pengékkel és kalapáccsal felfegyverkezve az őrökre vetették magukat (…). Alig telt el néhány perc, teherautók érkeztek, rajtuk egy géppisztolyokkal felszerelt SS-század (…) annyi fegyverrel, hogy egy fogolyra legalább két géppisztoly jutott.(…) az utolsó pillanatban fel akarták gyújtani a krematóriumot, de (…) a helyszínen agyonlőtték őket.”

A lengyel Zalmen Lewental auschwitz-birkenaui sonderkommandós 1962-ben megtalált jiddis nyelvű kézirata a legrészletesebb leírás a sonderesek felkeléséről. Pelle ismerteti az Auschwitzi tekercsek íróinak - Zalmen Gradowski, Lejb Langfus és Zalmen Lewenthal - útját Auschwitzig, s az utókornak szánt üzenetük leglényegét. Mint írja: „A Hangok a hamu alatt című kötetben szereplő történeti tanulmányok alapján állíthatjuk, hogy Nemes Jeles László filmje hitelesen ábrázolja az eseményeket. (…) Ez a nagyszerű, megrázó mozi a holokauszt eddig ismeretlen, felfoghatatlanul tragikus erkölcsi dilemmáját dolgozta fel, újat volt képes mondani oly módon, hogy a lehető legnagyobb mértékben hűséges maradt a történelmi tényekhez.”

A kötet többféle módszerrel készült tanulmányai között a legtestesebb a Józsefváros zsidó múltja című írása. Sok érdekes részletre kiterjedően mutatja be, mit is értsünk azon, hogy „Budapest VIII. kerülete a 19. század közepétől kezdve különleges szerepet játszott a magyar zsidóság asszimilációjában, a magyar-zsidó kultúra létrehozásában.” Különösen eleven a zsidó ószeresek és zsibárusok napjainkban már ismeretlen világának leírása, középpontjában a Teleki térrel.

Giorgo és Nicolo Pressburger a közelben nőttek fel, később olasz íróként ismerte meg őket Európa. Pelle tőlük idézi: „A keresztény időszámítás szerinti 20. század elején Budapest VIII. kerületét zsidók és cigányok tízezrei, az Osztrák-Magyar Monarchia két lenézett kisebbsége foglalta el.” A Teleki téri piacról írják: „jelentős kereskedelmi központtá vált, egyszersmind a szegénység és az emberi szenvedés olvasztótégelyévé.” A tanulmány tág történelmi hátteret rajzol meg a kerület zsidó lakossága szempontjából kiemelten fontos részeinek, épületeinek, betekintést enged a mindennapi életbe, leírja a vészkorszak üldözéseinek hullámait.

Ebben a tanulmányban rajtakapható Pelle rokonszenves vonása: személyessé, átélhetővé teszi vizsgálódása tárgyát rengeteg érdekes leírással, újságidézettel. Módszere a mai olvasóhoz közel hozza a múlt század évtizedeinek mindennapjait, hétköznapi gyakorlatát, emberi mozzanatait. Ír az „úri zsidók” meg a szegény ortodox népesség közötti óriási távolságról, meg arról, hogyan élt – majd hogyan halt - a kerületben a Józsefváros mintegy 30 ezer főt kitevő zsidó lakossága. (Apró részlet: a zsibárusok között volt kávémérése a világhírű fotográfus, André Kertész édesanyjának.)

A tanulmány sok más mellett részletesen foglalkozik a zsidótörvények érvényesülésével, a nyilasok nyílt uszításával a „Teleki tériek” ellen, a csillagos házakkal, a kerületből vidékre internált, onnan Auschwitzba deportált zsidó csoportok sorsával.

Az Auschwitz magyar szemmel című kötetet a K.U.K. kiadó gondozta, működésének 25. évét ünnepelve a tanulmányok megjelentetésével.

A befogadást hirdeti az idei Sziget

Publikálás dátuma
2019.04.25 19:34

Fotó: Draskovics Ádám
Vállalható fellépősor mellett az eddiginél is hangsúlyosabb emberi jogi programokat ígér tíz százalék alatt emelt jegyárakért cserébe az idei Sziget Fesztivál.
Az eddigieknél is hangsúlyosabb emberi jogi témákkal készül az augusztus 7-13-ig tartó 27. Sziget fesztivál – derült ki Kádár Tamás főszervező, a Sziget Zrt. cégvezetője csütörtöki tájékoztatóján. De a fő fellépők – az úgynevezett headlinerek – tekintetében sincs okuk szégyenkezésre. Mindjárt az első, szerdai napra sikerült elcsábítani a világ legnépszerűbb könnyűzenei előadóinak listáin második-harmadik helyen álló Ed Sheerant. Az első napi jegyek így már el is fogytak. Igaz, többnapos bérletek vásárlásával még megcsíphető a brit előadó. Legalább két napra is két headliner került: így szombatra – 10-ére – az amerikai The National és Macklemore, illetve keddre – 13-ára – a szintén az USA-ból (két és fél órás műsorral) érkező Foo Fighters, illetve Twenty One Pilots. Bár az emberi jogi témák marketingje a tavalyinál egy árnyalattal halkabb, a központi üzenet maradt a „love revolution”, és a zenein túli, részben politikus programkínálatban is odatették magukat. Ezek közül a fő üzenet idén kétség kívül a környezetvédelem. Így a Nagyszínpadon felszólal a csimpánzairól ismert környezetvédő és ENSZ-békenagykövet, Jane Goodall, Emi Mahmoud költő-aktivista-jószolgálati UNHCR-nagykövet, videóüzenetet küld Al Gore volt amerikai alelnök is. A tolerancia változatlanul hangsúlyos: Kardos József programigazgató elmondása szerint a párizsi bevándorlástörténeti múzeum kezdeményezte „sátor határok nélkül” mozgalom keretében beszélgetéseket rendeznek, migrációról, befogadásról, sőt lesz nálunk élő menekülteket szerepeltető színielőadás is. Az LMBTQ-közösség érdekeit képviselő, hagyományos Magic Mirror sátor mellett a témák között hangsúlyos szerepet szánnak például a családon belüli, illetve az iskolai, internetes erőszaknak és zaklatás megvitatásának is. (Arra a kérdésünkre, hogy miként viszonyulnak a látszólag ezzel szögesen ellentétben álló kormánypolitikához - miközben a Fidesz-holdudvar előszeretettel látogatja a rendezvényt -, Kádár Tamás úgy fogalmazott: ezek általános, általuk kezdetektől képviselt értékek, aminek nincs viszonya a jelenlegi kormánypolitikához.)
Idén a környezetvédelem és a fenntarthatóság is a szokásosnál nagyobb hangsúlyt kap. A korábbi években megszokott megoldásokon túl például a vendéglátósok már egyáltalán nem használhatnak műanyagokat, illetve a zuhanyzókat is ösztökélik a víztakarékosságra. Megmarad a többi fő látványosság, így lesz komolyzene, cirkusz, utcaszínház civil sziget – összesen hatszáz programmal készülnek.   A rendezvényen – 27 éve először – egyáltalán nem jelent meg a szervezésből fokozatosan kivonuló ügyvezető, az alapítótársaival a cég kisebbségét birtokló Gerendai Károly.

Százezer felett a hetijegy

A Sziget.hu tanúsága szerint a – még kapható - jegyek a 2.-6. napra 23500, az utolsó napra 26900 forintba kerülnek. A bérlet egész hétre 104900, 5 napra 89900, 3 napra 65900 forint. Az árak május 9-e után némiképp magasabbak lesznek. Kádár Tamás a Népszavának elmondta: a jegyek tavaly óta tíz százaléknál alacsonyabb mértékben drágultak, a diákok a Meex segítségével 65 ezerért juthatnak heti bérlethez, illetve várhatóan megmarad a 11 óra utáni 50 százalékos kedvezmény. A Sziget fesztivál idei költségvetése már meghaladja a tízmilliárdot, a Sziget Zrt. pedig tavaly mintegy másfélmilliárdos adózott eredményt ért el. Kérdésünkre hozzáfűzte: további programjaik – a Volt Fesztivál, a BalatonSound, valamint a Gourmet és az ingyenes Generali Gyerek Sziget – révén tavalyi bevételeik megközelítették a 20 milliárdot. A nyereséget a részvények többségét két éve Gerendai Károlytól és alapítótársaitól megvásárló amerikai Providence minden valószínűség szerint oszalékként felveszi. A fellépti díjak ugyanakkor évi 20-30 százalékkal nőnek – így a headlinerekre idén is félmilliárd forinttal többet költenek -, vagyis változatlanul komoly üzleti kockázatot futnak. Mindazonáltal a cél a tavalyi, 565 ezres látogatócsúcs megismétlése. Habár tavaly ennek nyomán több nap is ki kellett tenniük a megtelt-táblát, egyelőre sem bel-, sem külföldön nem terjeszkednének.

Frissítve: 2019.04.25 20:28

Könyvfesztivál: észak szelleme a Millenárison

Publikálás dátuma
2019.04.25 11:30

Fotó: Draskovics Adam
A skandinávokra jellemző világra nyitott szemlélettel is találkozhatunk a csütörtökön induló 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.
„A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a magyar kulturális közélet több mint negyedszázados hagyománya. A januárban induló nemzetközi könyvvásár-sorozat jegyzett rendezvénye, amely lehetőséget ad a könyvpiac szereplőinek a szakmai bemutatkozásra és az üzleti partnerkapcsolatok építésére. Az esemény fontos szellemi fórumot is jelent, ahol a szerzők és a kiadóik az olvasókkal, a média képviselőivel is találkozhatnak” – mondta a Népszavának Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke, a Vince Kiadó ügyvezetője.

Idén 24 ország 145 kiállítója lesz jelen a fesztiválon, a négy nap alatt mintegy négyszáz program zajlik a Millenáris bel- és kültéri helyszínein. A díszvendég ország Norvégia, a díszvendég író a norvég kortárs irodalom egyik fenegyereke, Karl Ove Knausgård. A norvég könyvkiadás és irodalom képviseletében Klara Hveberg, Vigdis Hjorth, Marta Breen, Bjørn Berge, Tomas Espedal, Åsmund H. Eikenes, Thomas Hylland Eriksen és Bjarte Breiteig is Budapestre látogat. A norvégok különleges programokkal mutatják be kultúrájuk egy-egy szeletét a magyar fővárosba. „A megnyitón például egy három tagú – két norvég és egy magyar zenészből álló – zenekar szolgáltatja a zenei installációt. Norvég folklór muzsikával, jó hangulatban indul a fesztivál. Akár tanulhatnánk is tőlük, ha a magyar díszvendégség szervezéséről gondolkodunk. Vajon ki mernénk-e állítani egy magyar zenei műsort sváb, szlovén vagy szlovák művészek tolmácsolásában?” – vetette fel az MKKE elnöke.

A könyvfesztivál keretében 2001 óta rendezik meg az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját az ígéretes, elsőkötetes szerzőknek, amelyen idén Mécs Anna Margó-díjas író képviseli Magyarországot. Kísérletező kedvű, tehetséges fiatal szerzőként mutatkozott be 2018-ban a Gyerekzár című novelláskötetével. A Könyvtáros Klub keretében szociológusok, könyvtárosok számolnak be a legújabb kutatási eredményeikről, amelyek módszertani alapot nyújthatnak pedagógusoknak és szülőknek, hogyan támogathatják a legfiatalabbakat is abban, hogy betű- és olvasásbarát – végső soron könyvvásárló – emberré váljanak. A könyvfesztiválon új helyszínt kap a Gyerek(b)irodalom: a vadonatúj Nemzeti Táncszínház gyönyörű előcsarnokát vehetik birtokba a jövő reménybeli olvasói és az ifjú olvasók. Lesz bábműsor, mesemondás, színjátszás, könyvbemutató, kézműves kreatív foglalkozás, közös meseszövés, kiállítás illusztrációkból. Újra egyre népszerűbb a képregény műfaja: a rajongók a fesztiválon nemcsak bevásárolhatnak, hanem közreműködhetnek is a képregények írásában, rajzolásában. A független könyvesboltok ünnepe is a fesztivál hagyománya: április 26-án kora estétől éjfélig mintegy húsz budapesti és vidéki független könyvesbolt szervez kulturális programokat a Kis Könyves Éjen, immár nyolcadik alkalommal.

Stabil anyagi lábakon áll, önfenntartó, ugyanakkor pénzügyi eredményt nem termelő rendezvény a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. „Az, hogy egy kultúrával foglalkozó, könyves csapat külső támogatás nélkül képes előállítani egy ilyen óriási programot – benne a Gyerek(b)irodalom, a Könyvtáros Klub vagy a Kis Könyves Éj rendezvényeivel –, igazán egyedülálló” – hangsúlyozta Gál Katalin. A könyvfesztivál ráadásul ingyenesen látogatható, rengeteg könyv pedig kedvezménnyel kapható.

Harc a bestsellerekért

A Kreatív Európa uniós fordítástámogatási pályázata lehetőséget ad Magyarországnak – és a hozzá hasonló, kisebb országoknak – arra, hogy a pályázati forrás bevonásával adjon ki kortárs ukrán, lengyel, román, bolgár, észt, lett, litván, török műveket. Mint Gál Katalin elmondta: a kisebb európai nyelveken írt szövegek magyar változatának kiadására készülve is megbízhatnak a kiadók nagyon jó műfordítókat, a speciális nyelvterületeken születő művek esetében pedig lehet találni valamilyen közvetítő nyelvet – többnyire az angolt. Ugyanakkor a nagy világnyelveken születő sikerkönyvek magyar fordításai szinte egyidőben jelennek meg az eredeti alkotással. „Amint elkészül egy kézirat – például angolul –, azonnal megkezdik a munkát az ügynökök, és licitálással, aukciókon értékesítik a jogokat. Egy-egy ígéretesebb mű kiadási jogának megszerzése körül folyhatnak viták, küzdelmek. Értelemszerűen a tőkeerős kiadók vannak előnyben, azok, akik gyors döntést hozva képesek élni egy-egy előnyös üzleti lehetőséggel” – mesélte az MKKE elnöke.

Szent György rózsája

Április 23-án Barcelona utcáit és tereit könyvárusok lepik el, Rambla sétálóutca virágárus bódéi vörös rózsákkal telnek meg – olvasható a Spanyolban Otthon blogon. Katalónia könyvnapja Sant Jordi (Szent György) napjához, illetve legendájához kapcsolódik: a történet szerint a legyőzött sárkány sebéből kiszökő vér rózsává változott, György lovag pedig ezzel vigasztalta a megszabadított királylányt. Sant Jordi napján ezért a férfiak vörös rózsával lepik meg szívük választottját, akik ezt egy könyvvel köszönik meg. Barcelonában mintegy száz éve rendeznek könyvvásárt e napon, amely egybeesik Shakespeare születésének és halálának, valamint Cervantes temetésének napjával is. Az Unesco 1995-ben április katalán javaslatra nevezte ki Nemzetközi Könyvnappá április 23-át.

Frissítve: 2019.04.25 14:20