Harc az EP elnöki székéért

Izgalmas véghajrá volt az Európai Parlamentben az EP új elnökének megválasztása előtt. Annyira elmérgesedett a viszony a két legjelentősebb pártcsalás, az Európai Néppárt és az európai szocialisták között, hogy a baloldali tömörülés jelöltje, Gianni Pittella azt közölte, amennyiben őt választanák meg Martin Schulz utódának, felmondaná a nagykoalíciót.

Soha nem volt ilyen nyílt versenyfutás az EP-ben az elnöki székért. Sokan igencsak ellenséges lépésnek tartották Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke részéről, hogy múlt kedden váratlanul közzétette a szocialista frakcióval között megállapodás szövegét. Ezzel bizonyítani akarta, hogy a két frakció korábban megállapodott arról: az EP mandátumának feléig Schulz, ezt követően pedig egy néppárti személyiség ülhet az EP elnöki székébe. Csakhogy a szocialisták közölték: semmisnek tekintik a megállapodást.

A YouWatch múlt héten megjelent tanulmánya szerint a többfordulós választás a néppártiak jelöltje, az olasz Antonio Tajani és honfitársa, a szocialista Gianni Pittella között dől majd el. Az iroda becslése szerint az első fordulóban az előbbi 216, az utóbbi 192 szavazatot kap, mindkettőjük tehát saját pártcsaládjuk voksaira számíthatnak, a későbbiekben azonban átszavazások nyomán fej-fej melletti küzdelem várható közöttük. Ezért az is számít, hogy minden képviselő jelen lesz-e. Ha igen, akkor Tajani nyerhet, körülbelül 11 vokssal. Pittella megszerezheti a baloldali zöldek, illetve a környezetvédők frakciójának támogatását, s a finisben a liberális honatyák körülbelül kétharmadának támogatására számíthat. Ez azonban még nem lesz elég a győzelméhez – állítja az iroda.

Tajani megkaphat néhány liberális szavazatot, főleg az észak-európaiakét, de várhatóan az euroszkeptikusok voksai többségének köszönhetően győz majd, ami nem éppen szerencsés üzenet a mai Európában. Persze azt is mondhatnánk, nagyon is jellemző fordulat lenne. Bizonytalansági tényező az olasz Öt Csillag Mozgalom (M5S) viselkedése. Beppe Grillo pártja múlt héten óriási feltűnést keltett azzal, hogy a liberális frakcióhoz akart csatlakozni. Ebben annyi logika lett is volna, hogy az M5S honatyái az esetek 50 százalékában inkább a liberálisokkal szavaztak együtt, mint saját frakciójuk legjelentősebb tömörülésével, a brit UKIP-pal. Miután azonban a liberális képviselőcsoport elnöksége nemet mondott a frakcióváltásra, minden maradt a régiben.

Azaz ez sem igaz így, állítólag a frakciót vezető Nigel Farage, az UKIP volt elnöke azt a feltételt szabta a visszafogadásért (formálisan egyébként az M5S el sem hagyta a képviselőcsoportot), hogy az M5S a jövőben az eddigieknél jóval euroszkeptikusabb álláspontot képvisel majd, s síkra száll az euróövezetből való kilépésért. Beppe Grillo kényszerhelyzetbe került, számára elengedhetetlen, hogy a párt valamelyik frakció tagja legyen, hiszen a függetlenek padsoraiban teljesen színtelenné válna a tömörülés. Ez a követelés azonban már túl sok volt az M5S több képviselőjének, egyikük már át is ült a Zöldekhez, s állítólag további ketten követik majd. Mások pedig a liberálisokhoz készülnek. Feltételezések szerint egyébként Pittella akkor sem nyerne, ha a „csillagosok” mindegyik képviselője valamilyen csoda folytán rá adná a voksát.

A szocialisták azért akarják megakadályozni Tajani megválasztását, mert Donald Tusk, az Európai Tanács, valamint Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is jobbközép politikus, Schulz távozásával azonban a szocialisták fontos pozíció nélkül maradnak, ha csak az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének tisztségét, amit Federica Mogherini volt olasz külügyminiszter tölt be, ide nem soroljuk. Weber nemcsak azért hozta nyilvánosságra múlt kedden a szocialistákkal kötött alku szövegét, hogy így bizonyítsa, jogosan kapják meg az EP elnöki tisztségét, amiatt is, mert azt akarta igazolni, hogy sem az Európai Tanács, sem a Bizottság elnöki tisztségét a megállapodás idején sem kötötték össze az EP elnökségével.

A Youwatch felmérésében 89-re becsülte a bizonytalan szavazók számát, az ő megnyerésükért folyik a harc. Közülük 49-en inkább Tajanit támogatják, ami a jobboldali jelölt győzelmét vetítené előre. Az iroda azonban hangsúlyozza, hogy ezt csak becslés, szinte lehetetlen megjósolni az ehhez a csoporthoz soroltak végső döntését.

A New Europe honlapja szerint Pittella esélyeit javítja, hogy Guy Verhofstadt, a liberálisok vezetője azt közölte, ha nem kerül be a második körbe, Pittellát támogatja majd. Manfred Weber, a német Keresztényszociális Unió (CSU) politikusának húzása korábbi politikai alku nyilvánosságra hozatalával, politikai szempontból nem volt szerencsés húzás, sokakat magára haragított ezzel, ráadásul még mélyebb lett az árok az EPP és a szocialisták között. Verhofstadt tehát ugyan Pittellát támogatná, ám ez még nem jelenti azt, hogy a liberális képviselőcsoport egy emberként követi majd a frakcióvezetőt. Így hosszas szavazási procedúrára lehet számítani.

A jelöltek

Antonio Tajani

Nem kis meglepetésre az Európai Parlament olasz néppárti alelnöke nyerte meg az EPP december közepén megrendezett előválasztását, amelyen arról született döntés, kit jelöljön a pártszövetség Martin Schulz utódának. A 63 éves jogász végzettségű politikus Silvio Berlusconi pártja, a Forza Italia jelöltje, jó viszonyt is ápol az egykori miniszterelnökkel. Tajani régi motoros az EP-ben: 1994 óta tagja az Unió parlamentjének, s 2014 óta pedig az egyike a 14 alelnöknek. Egy ideig uniós biztosként is szolgált. Tajanira szavazott a 217 jelenlévő néppárti képviselő közül 94. McGuinness csak 57 voksot kapott. Személye ugyanis elfogadhatatlan mind a szociáldemokratáknak, mind a környezetvédőknek, de a baloldali frakció számára is. S a liberálisok többsége is elutasítja személyét. Valószínű, hogy az első és a második szavazási körben nem szerez majd abszolút többséget, de alighanem a harmadik kör után sem száll fel a fehér füst. A negyedik körben már egyszerű többség is elég, ám előállhat az a kínos helyzet, hogy Tajanit Marine az euroszkeptikusok segíthetik győzelemhez. Ez pedig több konzervatív politikus számára is horrorszerű forgatókönyvvel érne fel.

Ez az egyik gond vele. A másik pedig, hogy nem makulátlan politikus. 2012-ben az EU ipari biztosaként már értesült arról, hogy a Volkswagen manipulálta a károsanyagmérő szoftvert. Ő azonban nem ment utána a vádaknak. Az EP illetékes bizottsága ezért őt is hibáztatta a botrányért.

Gianni Pittella

Az olasz politikust decemberben választották újra az európai szocialisták élére, s a baloldali frakció egyhangúan jelölte az EP elnökválasztására. Az 58 éves politikus 1999 óta az Európai Parlament tagja. Mint mondta, megválasztása esetén véget vet az Európai Néppárt és a szocialisták formális nagykoalíciójának az EP-ben.

Ami gazdasági nézeteit illeti, szerinte szakítani kell a megszorítások politikájával, s a növekedésre kell koncentrálni. Az olasz politikus a Demokrata Párt tagja. Volt már az EP elnöke, méghozzá nem egészen két hétig, 2014. június 18-tól július 1-ig.

Helga Stevens

Korábban a belga parlament szenátora volt. 2014-ben csatlakozott az konzervatívok és reformerek frakciójához. Elsősorban a fogyatékkal élőkért való fellépésével vált ismertté. Nagyothallóként született, s speciális iskolába járt. 1999 óta politikus, ekkor került a szenátusba.

2004-ben az alsóházba, majd 2007-ben ismét a szenátus mandátumszerzője lett. 2014 májusában került az Európai Parlamentbe, s az év novemberében a konzervatívok és reformerek alelnökének választották meg. 2016-ban jelentette be frakciója, hogy indítják az EP elnökválasztásán. Esélyei minimálisak, a képviselőcsoport a második fordulóban már várhatóan Tajanit támogatja.

Guy Verhofstadt

Az Európai Parlament összes képviselője között is a legtekintélyesebbek közé tartozik a liberálisok frakcióvezetője. A 63 éves politikus ugyanis egykor belga miniszterelnökként szolgált. Nem sokan mondhatják el rajta kívül az EP-ben, hogy egykor a miniszterelnöki tisztséget is ellátták, ráadásul majdnem tíz évig, 1999 júliusától, 2008 márciusáig látta el a kormányfői tisztséget a nem éppen politikai stabilitásáról ismert országban. Verhofstadt karizmatikus személyiség, aki töviről-hegyire ismeri az Unió működési mechanizmusát. Két hete váratlanul jelentette be indulását, s nem is teljesen tekinthető esélytelennek, hiszen ha Tajanit az euroszkeptikusok szavazataival kellene megválasztani, akkor akár az is elképzelhető, hogy ő lesz a nagy pártcsaládok kompromisszumos jelöltje. Miután azonban az Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért frakcióban (ALDE) sikertelenül szállt síkra azért, hogy felvegyék a képviselőcsoportba az olasz Öt Csillag Mozgalmat, ez személyes presztízsének is ártott, s aligha tett jót esélyeinek.

Eleonora Forenza

A Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal is olasz jelöltet indít. Az 1976-os születésű politikus az olasz kommunisták tagja.Hazájában egy feminista szervezet tagja. A kilencvenes években számos diákmegmozdulásban vett részt. Esélye nincs az EP elnökségére.

Az első fordulóban frakciója rá szavaz majd, a másodikban talán Pittellát választja, de az sem kizárt, hogy a képviselőcsoport egy része tartózkodik majd.

Jean Lambert

A Zöldek/Európai Szabad Szövetség eredetileg ahhoz ragaszkodott, hogy női elnöke legyen az EP-nek. Amennyiben az Európai Néppárt a konzervatív képviselőcsoport liberális szárnyához tartozó ír Mairead McGuinnesst tette volna meg EP elnökjelöltjének, akkor szinte biztos, hogy a környezetvédők is beálltak volna mögé. Miután azonban Tajani személye elfogadhatatlan számukra, ezért elindítják saját női jelöltjüket Jean Denise Lambert személyében. A 66 éves brit politikus 1977-ben lett a Környezetvédő Párt tagja. 1999-ben választották be első ízben az EP-be. 2004-ben, 2009-ben, majd 2014-ben is újraválasztották. Az Európai Parlamentben több bizottság tagjaként is ténykedett. A kilencvenes évek eleje óta számos nem kormányzati szervezetben vállalt szerepet. Több tanulmányt is írt a demokrácia, az emberi jogok és a fenntartható fejlődés témakörében.

Piernicola Pedicini

Ha már minden frakció állít jelöltet, akkor a versenyből az euroszkeptikus Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája frakció sem maradhat ki. A képviselőcsoportban ugyan bennmaradt az olasz Öt Csillag Mozgalom, a pártcsalád életét igencsak megviselte Beppe Grillo tömörülésének húzása. Egy képviselő már hátat is fordított a frakciónak. Mindenesetre az elmúlt hét eseményei kapcsán különösen pikáns, hogy épp egy „csillagos” politikust indítana EP elnökjelöltnek Piernicola Pedicini személyében. Az 1969-ben született politikus 2014 óta az EP tagja, s a környezetvédelmi bizottságban tevékenykedik. Az eltelt időszak drámai eseményei nyomán az sem kizárt, hogy még saját frakciójából sem szavaz mindenki rá. Az EP elnökjelöltek között jelentős túlsúlyban vannak az olaszok: az indulók fele Itáliát képviseli.

Laurentiu Rebega

A szélsőjobboldali frakció, a Szabadság és Nemzetek Európája román politikust indít. Rebega 1976-ban született, s 2014 óta az Európai Parlament tagja.

Független politikusként került az EP-be.

Az EP honlapja szerint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság és a Petíciós Bizottság tagja.